Hiába kiáltották eretneknek Szilágyi Tönkő Mártont

Debrecen - Sorozatunk a Kollégium gyűjteményeinek, nagykönyvtárának, múzeumának nevezetességeit mutatja be. Értékeink nyomában 20. rész: Egy 17. századi polihisztorról.

A XVII. század második felének híres teológusa, polihisztora volt Szilágyi Tönkő Márton (1642–1700). A Szilágy megyei Borzáson született, jobbágyszülők gyerekeként. Iskolai éveit a szülőfalujában kezdte. A tehetséges, tanulni vágyó fiú kétszer is elszökött otthonról, hogy a vágyott debreceni Kollégiumban folytassa tanulmányait, de édesapja mindkétszer hazahozta. Ám harmadjára már sikerült elérnie a célját, és a Kollégium tanulója lett. A gyors észjárású fiú tehetsége hamar megmutatkozott, nagy léptékben haladt előre tanulmányaiban, és a gazdag debreceni kereskedők bőkezű adományai révén holland egyetemekre is eljutott. 1666 és 1669 között Utrecht, Franeker, Groningen, Leiden univerzitásainak előadásait látogatta.

Hazatérése után a bibliai nyelvek és a filozófia professzorává nevezték ki. A katedrát a bibliafordító Komáromi Csipkés Györgytől vette át. Szilágyi Tönkő Márton természetfilozófiája tartalmában és módszerében is újszerű volt. René Descartes eszméit követte; az első hazai kartéziánus tankönyv is tőle származik. Ezt először Zürichben próbálta kiadatni, de a helyi lelkészek körében bírálták kritikus szellemét, így csak 1678-ban, Heidelbergben sikerült megjelentetnie.

Népszerű a diákok között

Ekkoriban a fizika tanítása még a filozófia keretén belül zajlott, hiszen a fizikai tények magyarázatát jelentősen áthatották a természetfilozófiai spekulációk. Szilágyi Tönkő új szellemű és a lehetőség szerint kísérletekkel is tarkított fizikai előadásai népszerűek lehettek a diákok körében. Előadásainak témái a Föld, a levegő és a folyadékok szerkezeti összetételét érintették, és a hő mibenléte, a mágnesesség és a mozgás elve is foglalkoztatta. Az említett kopernikuszi tételt is magától értetődőnek vette. A professzor működésének idején, Magyarországon még nem volt berendezett fizikai előadóterem. Az ő szorgalmazására indul majd be az első szemléltető eszközök – az éggömbök, földgömbök és a dukátokat mérő mérleg – külföldről történő beszerzése. Egy ízben, 1681-ben, Apafi Mihály erdélyi fejedelem is meghallgatta kísérletekkel szemléltetett előadását a debreceni Kollégiumban, majd 50 arannyal jutalmazta a professzor Szilágyit.

Apafi Mihály erdélyi fejedelem adományozó oklevele, 1681 Forrás: Debreceni Református Kollégium

A fejedelem több éven keresztül 5 ezer darab kősót is felajánlott a Kollégium részére. A korszakban ez nagyon jelentős értéket képviselt. Debrecenbe Erdély felől, szárazföldi úton, ökrös- vagy lovas szekereken szállították. Ezek az ún. „kocsisók” darabonként 9,52 kilogrammot nyomtak. (A vízi úton szállított úgynevezett „hajósók” kevesebbet: 3, illetve 5,5 kg-ot.) Az erdélyi fejedelem adományáról ekképp rendelkezett: 2 ezer darab kősó a diákönkormányzatot, a coetust illeti, a maradék 3 ezer pedig Martonfalvi Tóth György teológus professzort. Az utóbbi halála után, 10 éven keresztül, Szilágyi Tönkő Mártont kell illetnie. E felajánlását a fejedelem – a korban szokásos módon – függő viaszpecséttel ellátott oklevélben erősítette meg, amely a Kollégium gyűjteményében is megtekinthető, a „Kálvinista Róma” kiállítási egységben.

Eretneknek kiáltották ki

Martonfalvi Tóth György professzor halála (1681) után Szilágyi Tönkő Márton feladata lett a teológiai tanszék vezetése. Ígéretéhez híven befejezte a Martonfalvi által megkezdett, Biga pastoralis című, 1684-ben kiadott teológiai könyvet. Hat évvel később pedig – a válás témájában – házasságjogi művet is írt.

Szilágyi kutatta elsőként Magyarországon az elektromosság fizikáját. Az említett új szellemű tanai miatt többször is eretnekséggel vádolták. De nem ítélték el, mert az itteni egyházi és városi vezetőség nyitott volt nézetei iránt. Sőt, a Debrecen városát szabad királyi városi rangra emelő I. Lipót magyar királytól – aki egyszersmind német–római császár is volt – 1698-ban nemesi rangot kapott e jobbágyszármazású tudós férfiú. Az ezt tanúsító díszes és viaszpecséttel ellátott oklevél a nagykönyvtár kiállításában tekinthető meg.

Szilágyi Tönkő Mártont a krasznai zsinaton, 1699-ben választották meg debreceni püspökké. A beiktatását a szülőfalujában, Borzáson tartották. Püspöksége rövidre szabott volt: 1700. január 4-én elhunyt. Szilágyi Tönkőnek élete során 18 gyereke született a feleségétől, Forgács (más forrás szerint Faragó) Erzsébettől. A polihisztor halálakor már csak négy fiúgyermeke élt, azok nevelése özvegyére, Forgács Erzsébetre maradt. A tudóst 190 tanítványa, esperesek, lelkészek, diákok siratóversekkel búcsúztatták. E versek utóbb, a debreceni nyomda által, meg is jelentek.

- Józsi Lajos -