Előírták a béremelést, de pénzt nem adtak rá

Hajdú-Bihar - Az állam a településeknek nem adott forrást a minimálbér és a garan­tált bérminimum emelésére.

A tavaly év közben elfogadott költségvetési törvény értelemszerűen nem tartalmazhatta a minimálbér és a garantált bérminimum kötelező emeléséről szóló decemberi parlamenti döntés fedezetét, így az önkormányzatok vagy tudják emelni a béreket, vagy nem.

A 151 dolgozónk közül 112 főt érint a béremelés.

Tóth József

A nagy szembesülés

Tóth József (DK), Polgár polgármestere azzal kezdte, hogy minden önkormányzatnak február 15-ig el kell fogadnia a költségvetését.

– A büdzsé készítésekor szembesültünk azzal, hogy az állam a kötelező minimálbér 15 százalékos és a garantált bérminimum 25 százalékos emeléséhez nem biztosította a finanszírozást. Az a probléma, hogy a költségvetési törvény, amit a múlt év tavaszán fogadtak el, erről még nem rendelkezhetett, hiszen a béremelésről csak az év végén döntött a parlament. Ez Polgár esetében azt jelenti, hogy az önkormányzatnál és intézményeinél dolgozó 151 ember közül 112 főt érint a béremelési kötelezettségek valamelyike. Ez éves szinten több mint 35 millió forintos lyukat üt a költségvetésünkön. A hiányt kérjük finanszírozni, e nélkül ugyanis lehetetlen egyensúlyban lévő költségvetést készíteni. Hiszen az önkormányzatok számára azt is törvény írja elő, hogy hiány a büdzsében nem tervezhető – jelentette ki.

A törvény külön kezeli az alapbért és az ágazati pótlékokat.

Szegi Emma

Talán igen, talán…

Szegi Emma (Fidesz-KDNP) arról számolt be, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelése az önkormányzatnál és intézményeinél összesen 27 millió forintos többletköltséget jelent. Kaba polgármestere szerint több nyitott kérdés is van azzal kapcsolatban, hogy kapnak-e az államtól részben vagy egészben ehhez utólag finanszírozást.

– Az intézményeknél ugye ágazati elbírálás van. Vegyük például a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központot (amelyik öt településen társulásban látja el a feladatait), csak náluk 17 millió forint idén a plusz béremelési kötelezettség. A minisztérium azt ígérte, hogy az ő esetükben a tárca állja a béremelés fedezetét. Az a fura helyzet állt elő, hogy a törvény külön kezeli az alapbért és külön az ágazati pótlékokat – jegyezte meg a városvezető, aki végtelenül szomorúnak tartja azt, hogy van olyan 25 éve náluk dolgozó köztisztviselő, akinek a minimálbér emelése miatt ki kell pótolni a bérét. Ráadásul a döntésnél (ha lesz ilyen) valószínűleg a települések adóerő-képességét is figyelembe veszik, ami tovább árnyalhatja a képet.

A béremelés ügyében nálunk duplán szorít a cipő.

Csige Tamás

Duplán szorít a cipő

Csige Tamás (MSZP), Hajdúdorog polgármestere arról beszélt, hogy náluk duplán szorít a cipő. „Egyfelől elő kell teremteni a minimálbér és a garantált bérminimum fedezetét, másfelől pedig kezelni az ebből adódó bérfeszültségeket. Az ugyanis tarthatatlan, hogy egy pályakezdő közgazdász kevesebbet keressen a pénzügyi osztályon, mint a dadus az óvodában. Szerencsére tavaly jól gazdálkodtunk, így volt pénzmaradvány az év végén, ami némi mozgásteret ad nekünk. Csak a minimálbér és a bérminimum kötelező emelése 30-35 millió forintunkba kerül idén, plusz a bérfeszültségek kezelése, így 40-45 millióban benne lesz ez a történet” – számolt hangosan a városvezető, hozzátéve, hogy miközben csak náluk az érintettek száma száz fő körül van, nem igazán hallják, hogy az állam részben vagy egészben átvállalná ennek a politikai döntésnek a terhét az önkormányzatoktól.

– Ezért idén a köztisztviselői körben kénytelenek vagyunk saját erőből egy jelentős, átlagosan 30 százalékos bérrendezést végrehajtani. Ellenkező esetben elmennek tőlünk a szakemberek, márpedig mi a legjobbakkal szeretnénk dolgozni – szögezte le érdeklődésünkre Csige Tamás.

- Petneházi Attila -

„Csak remélni merjük…”

…, hogy a központi költségvetés utólag hozzárendeli a finanszírozást is a béremelésekhez – fogalmazott Barabás Ferenc, Biharkeresztes független polgármestere. – A kötelező emelések csak Biharkeresztes esetében 20 főt érintenek és közel 7,5 millió forint plusz kiadást jelentenek éves szinten. Az intézményekkel együtt (melyek közül több társulásban működik) ez a teher 15 millió forint. Az óvoda és a szociális ellátás társulásban működik. Az előbbi öt, az utóbbi pedig 11 települést foglal magában. Tekintve, hogy nincs még idei költségvetés, a januári béremelések fedezetét Biharkeresztes megelőlegezi, de a társulások esetén az érintett létszám arányában a többi településsel közösen fogjuk finanszírozni a járulékos költségeket. És bízunk abban, hogy a központi költségvetés legalább utólag finanszírozást is rendel a parlamenti döntés mögé – mondta a határmenti kisváros első embere.

Ki fizeti a révészt?

Amikor az év végén megszületett a döntés a minimálbér tizenöt és a garantált bérminimum huszonöt százalékos kötelező érvényű emeléséről, minden tekintet a kisebb-nagyobb vállalkozásokra szegeződött, azt fürkészvén, hogy vajon honnan fogják előteremteni a legalacsonyabb munkabérek rendezésének a fedezetét. Ez ugyanis egy olyan béremelés, ami anélkül jár, hogy akár egy gyufaszálat odébb kéne érte tenni a kedvezményezettnek. A fedezete tehát még egy versenypiaci szereplőnél is finoman szólva bajos, hát még az ezer sebből vérző települési önkormányzatoknál. Petneházi Attila írása.