Meddig ér az a bizonyos takaró?

Hajdú-Bihar - Az önkormányzatoknak február 15-ig kellett benyújtani az idei évre szóló költségvetést.

Miközben az állam „elfelejtette” megteremteni a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének a fedezetét, az önkormányzatoknak törvény tiltja azt, hogy forráshiányos költségvetést adjanak ki a kezeik közül. Ez pedig már-már mágikus képességeket követel a helyhatóságoktól.

Szerencse, hogy volt némi pénzmaradványunk.

Csige Tamás

Lépést kell tartani

Csige Tamás, Hajdúdorog szocialista polgármestere azzal kezdte, hogy idén 1 milliárd 652 millió forint a város költségvetési főösszege. Mint mondta, a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének a fedezetét maguknak kellett kigazdálkodni, és nagyon remélik, hogy a központi költségvetés erre pótlólag megteremti a fedezetet. Hiszen csak úgy tudták előteremteni erre a pénzt, hogy a fejlesztésektől vették el a forrást. Nem kis összegről, 35-40 millió forintról van szó. „A központilag elrendelt bérfejlesztés fedezetét megteremtettük, sőt, önerőből a köztisztviselői körben is átlagosan 30 százalékos béremelést csináltunk. Ez kellett ahhoz, hogy a kollégáink fizetése lépést tudjon tartani a járásoknál, vagy a kormányhivatalokban lévő bérekkel. Enélkül nem tudtuk volna megtartani a felkészült szakembereket. Van néhány olyan beruházás, amit nem lehet tovább halogatni, ezért akár önerőből is megcsináljuk. Hiába pályáztunk többször az iskolai konyha felújítására, idén elkezdjük a korszerűsítését. A másik a világítás-korszerűsítés első üteme lesz, a harmadik pedig a strandfürdő fejlesztése. Ezekre a saját forrás rendelkezésre áll” – sorolta a teendőket. Mellette sok pályázatuk vár elbírálásra a területi operatív programban, a top-ban. – A közmunka programban az értékteremtésre koncentrálunk. 35-40 százalékkal kevesebben kapnak lehetőséget közfoglalkoztatásra, de értékesebb munkát fognak végezni, és talán jobban megbecsülni. Saját bevételekből úgy várunk a tavalyinál 13 millió forinttal nagyobb összeget, hogy közben adót nem emelünk – mondta.

Óvatos gyarapodás

Saját bevételekből növekedést nem tervezünk.

Muraközi István

Muraközi István (Fidesz-KDNP), Berettyóújfalu polgármestere kijelentette: 1 milliárd 925 millió forint bevétel és 2 milliárd 86 millió forint kiadás szerepel a város elfogadott költségvetésében. A különbözet egy rendkívüli költségvetési támogatási igény, ami abból adódik, hogy ők tavaly a top-os pályázatok előkészítésére 85 millió forintot kifizettek. Mivel ezek 100 százalékos támogatottságú pályázatok, kedvező döntés esetén a korábban kifizetett összeget visszakapják. Tehát ez egy pillanatnyi, átmeneti hiány. „Egyébként ez a viszonylag alacsony költségvetési sarokszám hónapokon belül akár a duplája vagy triplája is lehet, hiszen 3,5 milliárd forintnyi top-os pályázatunk van bent, melyekről ebben a hónapban döntés születik. Saját bevételek terén növekedést nem tervezünk, bár tavaly is több pénz jött be, mint amennyit vártunk. Megszüntettük a városban a fizető parkolást és bizonytalan kimenetelű ingatlanértékesítést sem állítottunk be a büdzsébe. A dajkáknál javasolt 7 százalékos béremelést megemeltük 10 százalékra, a minimálbért és a garantált bérminimumot rendeztük, és a köztisztviselőknél is felemeltük az illetményalapot 38,5 ezer forintról 45 ezer forintra. Az is igaz, hogy 174 millió forintot idén már nem kell kifizetnünk az oktatási intézményeink működtetésére, és ezzel azért levegőhöz jutottunk. Összességében úgy fogalmazhatunk, hogy az idei az óvatos gyarapodás éve lesz” – jelentette ki.

Három gondjuk van

Tóth József (DK), Polgár első embere 1,7 milliárd forint főösszegű költségvetésről számolt be, megjegyezve, hogy három nagy gondjuk van. – Az egyik a tökéletlenül működő feladat-finanszírozás. Például a közművelődésre az állam 9 millió forintot ad nekik, miközben az intézmény működtetése évi 55-60 millió forintot visz el. A másik az adóerő-képesség szerinti beszámítás a költségvetési források elosztásánál. Erre hivatkozva a kötelezően ellátandó feladataink fedezetének egy részét az állam egész egyszerűen visszatartja, mondván: oldjátok meg saját erőből! Például közvilágításra egy vasat se kapunk, pedig 19 millió forintba kerül. Éves szinten 56 millió forintot tartanak vissza ilyen-olyan jogcímeken Polgártól. A harmadik elem pedig a kötelező bérintézkedések hatása 35 millió forint értékben. Úgy tudtuk nullára kihozni a költségvetést, hogy beállítottuk bevételként azt az összeget, amit a bérintézkedések kapcsán a kormány egyelőre csak szóban ígért meg az önkormányzatoknak. Mivel új adót nem akartunk kivetni és a szolgáltatási díjakat sem szándékoztunk emelni, egyetlen lehetőségünk maradt, a kintlévőségek következetes és szigorú behajtása. Illetve szigorú létszámgazdálkodást vezettünk be, hiszen az önként vállalt feladatainkat kényszerűen szűkíteni kellett – mondta Tóth József.

- Petneházi Attila -

Áramra, gázra, segélyre

Eszenyi Antal (független), Bedő polgármestere arról tájékoztatta a Naplót, hogy 35 millió forint bevétel és 40 millió forint kiadás jellemzi az idei költségvetési tervezetet a faluban. A kiadási oldalon többnyire szociális és rezsi jellegű kiadások találhatók. Fejlesztésre ugyanakkor szinte kizárólag európai uniós pályázat keretében gondolhatnak, mégpedig lehetőség szerint 100 százalékos támogatottság mellett. Igyekeznek is, hiszen jelenleg 250 millió forintnyi pályázatuk van beadva, vagy van készen.

Talán nem is akarják

Érdekes, hogy a polgármesterek (bár elsődlegesen mindannyian a településük boldogulásáért küzdenek) mégse tudják, sőt, talán nem is akarják félretenni a pártállásukat, amikor mondjuk az idei évi költségvetés összeállításáról kérdezik őket. Míg a nagyon hasonló helyzetben lévő bihari kisváros első embere (kormánypárti színekben) onnan közelíti meg a kérdést, hogy a kétmilliárdosra tervezett idei költségve­tési összeg a pályázataik sikere esetén akár meg is két-, vagy háromszorozódhat, hajdúsági, illetve Tisza menti kollégája (akik ellenzéki mezben küzdenek) az „összeraktuk ugyan a büdzsét, de…” aspektusából indít. Petneházi Attila írása.