Az együttműködésben és a szövetségben hisz Papp László

Debrecen - Új üzletágba száll be a város a Tüzér utcai irodaberuházással – a tervek szerint kétezren dolgoznának ott.

A budapesti olimpiai pályázat – mely szerint Debrecenben is lettek volna kosárlabda- és futballmérkőzések – elvérzett. Az ellenzők szerint a kormány érdemben semmit sem tett azért, hogy meggyőzze az embereket a rendezés létjogosultságáról. A másik oldal azt mondja, a politikai haszonért megöltek egy „nemzeti ügyet”. Hol rontottuk el?

Papp László: Az sosem probléma, ha megpróbáljuk megismertetni az emberekkel a meggyőződésünk szerint jónak hitt víziókat. Nem követtem közvetlenül figyelemmel, hogy a kormány milyen intézkedéseket tett ennek érdekében, de azért az olimpiával kapcsolatos elképzelések – a sportlétesítmények fejlesztésétől az infrastrukturális beruházásokig – elég széles körben nyilvánosságot kaptak. Hogy ezt lehetett-e volna ügyesebben csinálni, nem tisztem eldönteni. Debrecenben az elmúlt időszakban számtalanszor ültettük át a gyakorlatba a konszenzuskeresés elvét. Jó példa erre a kulturális fővárosi pályázat valamennyi, a debreceni közgyűlésben jelen lévő szervezet képviselője által aláírt közös nyilatkozata, vagy a Nagyerdő fejlesztése során tartott nagyszabású lakossági fórum, ahol az elhangzott igények döntően befolyásolták a program megvalósítását. Szerintem az olimpiai pályázat visszavonásával Magyarország nagy lehetőséget szalasztott el. Nagyon álságosnak tartom a Momentum Mozgalom akcióját, hiszen nem az emberek véleményére voltak kíváncsiak, mivel egyértelműen az olimpia elutasítása érdekében gyűjtöttek aláírást. Kvázi őket sem érdekelte különösebben az emberek véleménye. Az olimpia Budapest esetében egy 1000 milliárdos fejlesztési csomagot jelenthetett volna. Vajon, ha úgy kérdezik meg a fővárosiakat, lemondanának-e egy ilyen összegű beruházási programról, mi lett volna az eredmény?

A Nagyerdei Stadion 12 és fél milliárd forintos árából kiindulva mit szól ahhoz, hogy a Puskás Stadion kezdetben emlegetett 40 milliárdos költsége már 194 milliárdra rúg? A debreceni főpályaudvar 21 milliárdja is megtöbbszöröződik a végére?

Papp László: Mi mindig annyiból jöttünk ki, amennyink volt. A Puskás Stadion beruházási költsége 2,1 millió forint ülőhelyenként. Ez nemzetközi összehasonlításban teljesen rendben van. A főpályaudvar esetében a tőlünk telhető legnagyobb gondossággal terveztünk. Amikor 2014 őszén polgármester lettem, látható volt, hogy a főpályaudvar kapcsán a fejlesztési koncepció és a nagyságrend messze meghaladja a költségkeretet. Ezért nagyon jelentős racionalizálást hajtottunk végre a terveken. Így például a felszín alatti 30 ezer négyzetméretes létesítményt 20 ezresre csökkentettük, szűkítettünk az irodaházi területen, és kivettünk több, a pályaudvari funkcióhoz nem feltétlenül szükséges elemet. De a Petőfi tér átépítését is leválasztottuk a beruházásról, s azt az Új Főnix Terv keretében fogjuk megcsinálni. A magunk részéről tehát igyekeztünk a lehető legkörültekintőbben eljárni. Maga a projekt állami kézben van, a közbeszerzést a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. bonyolítja, az ajánlatok beadásának a határideje április. Rövidesen kiderül, ki és mennyiért építhet.

2015-ben 13,7 milliárd, tavaly 14,5 milliárd forint helyi adóbevétellel tervezett a város, idénre 14,6 milliárd forinttal kalkulálnak. Miközben tavaly 75 milliárd forint működőtőke érkezett és több mint 2 ezer munkahely létesült, ez nem nagyon érezhető az idei adóbevétel-növekedésben. Mi ennek az oka?

Papp László: A konzervatív költségvetés-tervezés híve vagyok, ne ilyenkor engedjük szabadjára a fantáziánkat. Gazdaságfejlesztési szempontból tavaly talán történelme legsikeresebb esztendejét zárta a város. De az FAG-hoz, a Flowserve-hez az NI-hoz, vagy éppen a ThyssenKrupphoz kapcsolódó pozitív bejelentések nem azonnali, effektív munkahelyteremtést jelentenek, hiszen a gyár- és üzembővítéshez idő kell. Egy-egy nagyobb termelőkapacitás elindítása az első lépésektől számítva legalább másfél éves folyamat. A 2016-os bejelentések tehát körülbelül 2018-ra valósulnak meg és 2019 körül kezdik éreztetni a hatásukat a városi büdzsében. Éppen ezért nem terveztük túl az iparűzési adóbevételeinket. Debrecen egyébként a helyi adóbevételt tekintve a vidéki városok mezőnyében a harmadik Győr és Székesfehérvár mögött.

Milyen iparágak megerősödése várható még a következő években?

Papp László: Jelenleg is számos befektetési tárgyalást folytatunk. A szolgáltató központi, vagyis SSC-szektor tovább erősödő tendenciát mutat majd. A napokban a Nemzeti Befektetési Ügynökség gáláján a Flowserve igazgatója vehette át az év SSC-befektetőjének szánt díjat. Beszédében egyértelműen kiemelte a város segítő hozzáállását: olyan jól érzik magukat Debrecenben, hogy a tervezett 70 helyett már most 100 munkatársuk van, és 400-450-et kívánnak foglalkoztatni. Ezen a gálán egyébként Az év ipari parkja elismerést a debreceni Regionális és Innovációs Tudományos Technológiai Park (Határ úti ipari park) kapta. Ha hozzáveszem a Déli gazdasági övezet fejlesztésének megkezdését; azzal, hogy 2018 végére teljes infrastruktúrával készen áll majd, látható, hogy pozitív, perspektivikus a kép. Visszatérve a kérdésre: az elektronikai iparág és az ahhoz kapcsolódó ipari tevékenység, illetve a járműipar, gépipari bővülését várom.

Mi az, amitől látványosan jobban működik a debreceni gazdaságfejlesztés, mint korábban?

Papp László: Nehéz erről úgy beszélni, hogy ne áruljuk el a stratégiailag fontos titkainkat. A városvezetés rugalmassága, problémamegoldó képessége, a gazdaságfejlesztéssel foglalkozó munkatársaink hozzáértése, ezek például fontos szempontok. A befektetőink előtt hitelesen kell bemutatni, hogy mennyire fontos szereplői a városnak. Korábban alpolgármesterként tudtam, hogy sokkal produktívabbak is lehetnénk. A gazdaságfejlesztési kérdések menedzseléséhez nem volt elég két – egyébként nagyon lelkes, szorgalmas – kolléga a városházán hivatali munkaidőben, az üzleti életben szerzett tapasztalatok nélkül. Létrehoztunk egy, a Nemzeti Befektetési Ügynökséghez (angol rövidítése a HIPA – a szerk.) hasonló szervezetet helyben. Ez az EDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központ, amely a nagyvállalatoktól a kkv-szektorig folyamatos kapcsolatban van mindazokkal, akik a várost az adóforintjaikkal támogatják. Az EDC folyamatosan monitorozza a helyi gazdaság életét és segít a problémák megoldásában. Ha egy tárgyalás során kérdést kapunk, nem kapkodunk, hanem nagyon precíz válaszokat adunk. És amit mondunk, az hiteles, mert ellenőrizhető, megfogható, valós. Ez kulcskérdés. A befektetők ugyanis azelőtt, hogy nálunk kopogtatnak, már felmérik a várost, és két perc alatt kiderül, ha blöffölünk. A hitelesség és a szakértelem rendkívül sokat jelent ezeken a tárgyalásokon. Én ezt az önkormányzati ciklust arra teszem föl, hogy a gazdaság, az oktatás, a kultúra terén olyan lökést adjunk a városnak, ami által a 2020 utáni fejlődés alapjai is létrejönnek. Nagyon erős kapcsolatrendszerre van szükség az önkormányzat, az ipar, az egyetem és az oktatás között, olyanra, amelyik a legmagasabb szintű technológiai tevékenység munkaerőpiaci igényeit is képes kiszolgálni.

Fotó: Molnár Péter

A Tüzér utcára modern irodaközpont építését tervezik, ami azért fontos, mert új területen próbálja ki magát Debrecen. Mennyire tűnik kockázatosnak ez a vállalkozás?

Papp László: Olyan nívós beruházást hajtunk végre a Tüzér utcán, amely a környezetét is felértékeli, és növeli a város versenyképességét. A különböző állami szabályozások és a rezsicsökkentés következtében a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. jövedelmezőségi pozíciója megváltozott (csökkent – a szerk.). Bevételtermelő tevékenységet kellett keresnünk, én pedig úgy tekintek erre a beruházásra, hogy az az ingatlanfejlesztésen keresztül új üzletágat jelenthet a holdingnak. Azért döntöttünk így, mert nagyon komoly érdeklődés tapasztalható. Akár a British Telecom-ot, akár az IT Services-t nézzük, mindenki bővít. Amíg eddig a különböző megkereséseket a helyi magánérdekeltségekhez közvetítettük, addig ezen most fordítunk egyet, hiszen az elsődleges mégis csak a városi bevételek növelése. A holding pedig alkalmas arra, hogy a Debrecenbe irányuló SSC-igényekre üzletet alapítson. Korszerű irodaközpont nélkül komoly fejlődést nem fogunk elérni, a szektor pedig mágnesként vonzza a városba, illetve itt tartja a fiatal munkaerőt. A Tüzér utcai irodaház 2000 ember munkahelye lesz, kisebb centrumot képez majd, megpezsdíti a környék életét.

Ön az első polgármester a legújabb időkben, aki látványosan nyit Nyíregyháza és Nagyvárad felé. Akkor most már nem vagyunk versenytársak?

Papp László: Debrecenre a Tiszántúl regionális központjaként tekintünk, márpedig ilyen minőségünkben nem ellenfelekre, hanem szövetségesekre van szükségünk. Értelmetlennek tartom a rossz ízű rivalizálást Nyíregyházával, főleg úgy, hogy én még olyan befektetővel nem tárgyaltam, aki például a cívisváros és a szabolcsi megyeszékhely között hezitált. Debrecennek léptéket kell tudni váltani, ebben a folyamatban pedig Nyíregyháza, Szolnok, de az egész régió fejlődése fontos. Én nem hiszek azokban az együttműködésekben, ahol egy tőlünk független szervezetet, mondjuk egy várost erővel le lehetne nyomni. Az nem együttműködés. Én a kölcsönös előnyök mellett szerveződő jó kapcsolatokban hiszek. Ha például Nyíregyházán Lego-park épülne, őszintén örülnék. Persze, hogy jó lenne Debrecennek is, plusz forgalmat hozna a repülőtérnek és a mi szállodáink kihasználtságát is növelné. Nagyvárad esete Nyíregyházáénál bonyolultabb. Részben azért, mert másik országról van szó. Ugyanakkor az ottani magyarságon keresztül meg lehet találni a közös pontokat. Például a kulturális fővárosi programban kifejezetten számítunk Nagyváradra, és ha a jövőben ugyanerre a címre pályázik, akkor maximálisan támogatjuk.

A Debreceni Egyetem 2022-re megduplázná külföldi diákjai számát. Van rá tervük, hogy minél nagyobb számban Debrecenben tartsák ezt a kvalifikált réteget?

Papp László: Nagyon sok külföldi tanul orvosnak, egészségügyi szakembernek az egyetemen. Viszont a magyar egészségügy egy külföldi számára nem olyan vonzó, mint egy nyugat-európai országé. A debreceni gazdaság elsősorban a műszaki területen végző diplomásokból profitálhat, és a város teljes mellszélességgel támogatja, hogy a Debreceni Egyetem jelentős mértékben fejlessze a műszaki kari képzést infrastrukturálisan, eszközökben, hallgatói létszámban, oktatási színvonalban egyaránt. A Rektor Úr, Szilvássy Zoltán következő rektori ciklusra készített pályázatában ez az egyik fő irány. Ha a jövőben egy külföldi fiatal például villamosmérnöknek tanul majd a Debreceni Egyetemen, jó eséllyel a városban is elképzelheti a jövőjét, mert reményeink szerint ezres nagyságrendben leszünk képesek létrehozni új munkahelyeket. Természetesen nem csak a helyi fiatalok itt tartása cél, ez a külföldi szakemberekre is vonatkozik, még ha ez nem is könnyű egy norvég vagy svéd fiatal esetében.

Mit szólt ahhoz, hogy Szilvássy Zoltán már említett pályázatában debreceni operaház építéséről is írt?

Papp László: Egyet gondolunk. Ha már Debrecenről az ország „másik fővárosaként” beszélünk, akkor az elképzelhetetlen egy magas színvonalú, minden igényt kielégítő opera vagy professzionális hangversenyterem nélkül. A kulturális fővárosi tervben a belvárosi hangversenyterem már szerepel, így az már részletkérdés, hogy ez a létesítmény operaházi funkciókat is be fog-e tölteni. Nyilván van különbség a kettő között, ugyanakkor a reális jövőkép borzasztóan fontos, és én már a hangversenyterem létrejöttével is elégedett lennék.

- Ratalics László -

Szeptemberig még nyitva

– A 2015-ös ötletpályázaton Bordás Péter építész koncepciója nyerte a szakmai zsűri első díját. Tavaly decemberben kaptuk meg a kormánytól a tervezésre és előkészítésre felhasználható 200 millió forintos előleget. Mint tudott, a kormány 4 milliárd forinttal támogatja a beruházást. A közbeszerzési eljárás végeredményétől függően, ez év végére készülhetnek el az engedélyes és kiviteli tervek, ami alapján már magára az építkezésre vonatkozó közbeszerzés elindulhat – közölte a polgármester, hozzátéve: 2018-ban elkezdődhet az új fürdő megépítése. A strand ebben a szezonban még kinyit, ugyanakkor szeptemberben bontani kezdik a Klinika felőli csúnya betonkolosszust.