Hazai vizeink halfaunáját elemzik Debrecenben

Debrecen - A Debreceni Egyetem kutatói által azonosított bihari márnáról is szó volt a Magyar Haltani Társaság éves konferenciáján. Hazai, erdélyi, vajdasági és felvidéki szakemberek tanácskoznak az őshonos halfajok védelméről az egyetem agrárkarán.

A Kárpát-medence természetes vizeinek halállományát, az azok védelmére irányuló kutatásokat tekintik át a hazai és határainkon túli haltani műhelyek szakemberei, illetve az új eredményeket, az új fajokat is bemutatják a Magyar Haltani Társaság éves konferenciáján, amit minden második évben rendeznek a Debreceni Egyetemen. Idén a nemzeti halnaphoz igazítva tartják március 23-án és 24-én a tanácskozást a Böszörményi úti campuson.

- Olyan fajokról lesz szó, melyek tulajdonképpen nem újonnan jelennek meg vizeinkben, eddig is itt voltak, csak korábban nem tudtuk különálló fajként azonosítani. Ma viszont genetikai vizsgálatok már lehetővé teszik a pontosabb meghatározást, így azonosították nemrég éppen a Debreceni Egyetem kutatói például a bihari márnát – emelte ki Harka Ákos, a Magyar Haltani Társaság elnöke.

A Debreceni Egyetemen a Természettudományi és Technológiai Karon, valamint a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karon folynak haltenyésztéssel és -gazdálkodással kapcsolatos, illetve a hazai természetes vizek őshonos halainak védelmére irányuló kutatások.

Az őshonos fajok közül legnagyobb számban keszegfélék (például vörösszárnyú- és dévérkeszegek), valamint küszök élnek a magyarországi folyókban, tavakban. Bizonyos helyeken viszont már ezeket is szinte teljesen kiszorítják az idegenhonos halak, melyek aránya a teljes hazai természetes halfaunában már megközelíti a harminc százalékot.

- Az idegenhonos fajok táplálék és ívóhely szempontjából is konkurenciát jelentenek az őshonos halak számára, sőt betegségeket is terjeszthetnek. Sok közöttük a ragadozó, mely nem csak halivadékkal táplálkozik, hanem halikrával, békalárvával, gőtelárvával, olyan fajokkal, amelyek védettek. Bizonyos idegenhonos halak az országban már mindenhol jelen vannak, ilyen például az ezüstkárász, az amurgéb és a kínai razbóra. A fehér és pettyes busa terjedése már a süllőállomány visszaszorulását eredményezi – sorolta Juhász Lajos, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék vezetője.

A szakember hozzátette: a Balatonon korábban halászták is a busát szelektív halászattal, az idegenhonos fajok elleni védekezésre ez a módszer jelenthet megoldást.

A haltani konferencia résztvevői az őshonos és idegenhonos fajták mellett áttekintik még többek között a hallépcsők üzemeltetését támogató vizsgálatok eredményeit, a mederkotrási munkálatok hatásait, valamint a réticsík és a széles kárász rizsföldi nevelésének tapasztalatait is.

- Debreceni Egyetem -