Közfoglalkoztatás: a jóból is…

Hajdú-Bihar - Ha a cégvezetőkön múlna, ők bizony még keményebb eszközöket vetnének be a „közmunkafronton”.

A jövő évtől már csak korlátozott ideig maradhat valaki közmunkás, és szakképzettek, valamint 25 év alatti fiatalok csak kivételes esetben kaphatnak közfoglalkoztatotti státust. A kormány ez irányú döntéseit Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ismertette. Fontos változtatás, hogy három éven belül maximum 12 hónapig lehet közfoglalkoztatotti státuszban maradni. A szakképzettek csak akkor lehetnek részesei a közfoglalkoztatásnak, ha az állami foglalkoztatási szolgálat három hónapon belül nem tud a képzettségüknek megfelelő munkahelyet biztosítani nekik, vagy három munkaadó visszautasítja őket. A 25 év alattiak pedig csak abban az esetben kerülhetnek majd közfoglalkoztatásba, ha az ifjúsági garancia rendszere nem kínál számukra más lehetőséget.

Az új szabályok nekünk komoly terhet jelentenek." Szegi Emma

Vissza a seprűnyélhez?

Csige Tamás, Hajdúdorog szocialista polgármestere azzal kezdte, hogy a Start-programok már elindultak március 1-től, így ezekre nem vonatkozik az új szabályozás. Másrészt hamarosan indulni fognak hosszú távú programok, azokat érintheti. „A jövőben olyan, egymásra épülő programokat a települések nyilván nem indítanak, amelyeknek nem garantálható a munkaerőháttere. Ha mégis, akkor azok át fognak tolódni abba a mezőbe, amit a városüzemeltetés kiegészítő feladatai jelentenek: köztisztaság, ároktakarítás, csatornatisztítás és hasonlók. Ez, ha úgy nézem, visszalépés, ugyanakkor lehet, hogy jobban fogja ösztönözni a munkavállalót arra, hogy minél hamarabb próbáljon elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon. Bár ne feledjük, hogy a keleti országrészben az ember a szakmájában nem biztos, hogy talál munkát. A kisebb települések még nehezebb helyzetbe kerülhetnek, ha a közeli nagyvárosok elszívják onnan a munkaerőt” – mondta a települési vezető.

Vállalnák a terheket

Szabó Miklós, a Tranzit-Ker Zrt. vezérigazgatója: – Én már két éve pontosan leírtam Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy ez ügyben milyen konkrét javaslataink vannak, hogyan kellene a foglalkoztatás terheit megosztanunk, de eddig sajnos vajmi kevés dolog történt. A mostani döntésekre azt mondom, hogy minden több a semminél. Ha rajtam múlna, még radikálisabb eszközöket vetnék be azért, hogy abból a 200 ezer emberből minél többet sikerüljön visszaterelni a munka világába. Aki egészséges, és nem fogadja el a versenyszféra ajánlatát, az közmunkát se kapjon! Hiszen a munkaerőpiacon nagy baj van, nincs több idő, lépni kell. A kormányzat elhatározása helyes, és reméljük, hogy a politika sem írja majd felül a szakmai megfontolásokat.

Tiszavasváriból kell a munkásokat buszoztatni Tedejre." Bódi László

Kimazsolázzák a jókat

Szegi Emma (Fidesz-KDNP), Kaba polgármestere úgy véli, hogy ez nekik nagy teher lesz, mert pont azokat a munka­programokat fogja akadályozni, ahol azokat az embereket foglalkoztatják, akik valóban értéket tudnak teremteni. A városban mintegy 150 ilyen közfoglalkoztatott van. – Ha ők kikerülnek a rendszerből (bár a lehetőségük most is megvan erre), akkor leszünk bajban a projektjeinkkel. Kétélű ez a dolog. Egyrészt látható, hogy hosszú távon nem tartható ez a fajta közfoglalkoztatás (ha piaci viszonyok közé kerül az adott tevékenység, ott már nem rentábilis), másrészt azonban ennek köszönhető, hogy önerőből oda jutottunk, ahol jelenleg vagyunk. Látható, hogy a keleti végeken továbbra sem olyan egyszerű elhelyezkedni. Ha kiderül, hogy a munkáltató nem fizeti a bejárást, már nem is olyan nagy biznisz az ingázás. Ha meg a Dunántúlra megy az illető, számíthat rá, hogy a lakhatási körülmények jóval drágábbak ott, mint a keleti országrészben. Persze, többet keres, de mégse biztos, hogy a családnak a végén több marad – sorolta a boldogulás esetleges buktatóit Szegi Emma, aki szerint garantálni kellene a kis- és középvállalkozói szektorban is a legális foglalkoztatást, akkor talán többen megfontolnák az újból munkába állást. Ma azonban a kisebb cégeknél ettől még igencsak messze vagyunk. Bódi László, a hajdúnánási Tedej Zrt. vezérigazgatója nonszensznek nevezte, hogy hajdúnánási cégként Tiszavasváriból és a környékéről kell munkásokat hozni például a kertészeti munkákra. „Eddig akárhányszor igényeltünk kétkezi munkásokat az önkormányzattól, mindig akadt kifogás. De gond van a szakképzett munkaerővel is. Az idő szorításában hátha a jog erejével többeket sikerül átterelni a versenyszférába” – adott hangot reményének a vezérigazgató.

- Petneházi Attila -

Számukra ez létkérdés

Tóth Ferenc (Fidesz-KDNP), Komádi polgármestere: – Nálunk hat Start-munkaprogram van, az ebben részt vevők szerződései jövő februárig érvényesek. Olvastam, hogy régiónként más-más szabályozás vonatkozna az érintettekre, ami logikus, hiszen Komádi és Győr lehetőségeit nyilván nem lehet egy napon említeni. Szó van róla, hogy a hátrányos helyzetű térségek felmentést kaphatnának a szigorítás alól. Nálunk jelenleg mintegy 600 főt érint a közfoglalkoztatás. Nekik ez létkérdés.

Közfogi

A közfoglalkoztatás 2011-es megváltoztatásakor a kormány kapott hideget-meleget, vádolták a szegények kizsákmányolásával, szociális érzéketlenséggel, az ellenzéki média állami rabszolgatelepeket vizionált. A magam liberális szemléletével nézve is felvöröslött pár kövér kérdőjel, az viszont világos volt, hogy a henyélés további „segélyezése” a lehető legrosszabb válasz. Ratalics László írása.