2017.04.19. 09:48
Az Y generáció már tetteket vár
Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Tennének egy jobb világért, a kirekesztettekért, és a döntéshozóktól is elvárják ezt.
Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Tennének egy jobb világért, a kirekesztettekért, és a döntéshozóktól is elvárják ezt.
Mára a fiatal munkaerő kevésbé hajlamos elhagyni a munkahely nyújtotta biztonságot, de jobban aggasztja őket a geopolitikai és országos konfliktusokból adódó bizonytalanság, miközben – különösen a fejlett országokban – borúlátóbbak is a jövőbeli kilátásaikat illetően.
A szüleikhez képest
Túlnyomó részük szerint a valódi üzleti teljesítmény megítélésében nem kizárólag a pénzügyi mutatókra kellene hagyatkozni – derül ki a Deloitte Y generációsok körében végzett legfrissebb felméréséből. A kutatás harminc országon ívelt át, az országokat feltörekvőkre és érettekre osztva. A feltörekvő országok ezredfordulós nemzedéke azt várja, hogy a szüleinél mind pénzügyi, mind elégedettségi szempontból előnyösebb körülmények között fog élni, míg az érett piacokon a fiataloknak csak harmada gondolja azt, hogy pénzügyileg sikeresebb és boldogabb lesz szüleinél. Az érettebb országok fiataljai számára a háború, a terrorizmus és az azokból fakadó politikai feszültség, míg a feltörekvő országok fiataljai számára a bűn és a korrupció jelenti a legnagyobb problémát.
Felelős gondolkodás
Az Y generáció tagjai azonban nem passzív szemlélőként figyelik országuk és a világ történéseit, bennük van az akarás, hogy megváltoztassák a világot, és mindez a munkahelyi életükre is igaz. A megkérdezettek jelentős része pozitívan áll az üzleti világhoz, és úgy véli, hogy az egyre felelősebben működik: kétharmaduk szerint a cégek általában pozitív hatást gyakorolnak tágabb környezetükre és a társadalomra. A megkérdezettek szerint azonban a nagyvállalatok nem ismerik fel és aknázzák ki teljes mértékben azt, hogy mennyiben tudnának segíteni a társadalom legnagyobb, többek között az oktatást, a gazdasági stabilitást és a munkanélküliséget érintő gondjain. A fiatalok számos kérdésben érzik magukat felelősnek a munkahelyen, ezért elsősorban a mindennapi munkavégzésük során kívánnak hatással lenni a jövőre. A „jó ügyekben” való aktív részvétel így gyakran a munkáltatókon keresztül kell, hogy megvalósuljon.
HBN