Európai szálakat szőni

Debrecen - Fontos szempont, hogy melyik előadás lehet esélyes fesztiválszereplésre, de nem ez az elsődleges. Interjú Gemza Péterrel, a Csokonai Nemzeti Színház művészeti vezetőjével.

Az utóbbi pár hét sikerszériaként könyvelhető el a színház életében, hisz nagy érdeklődés övezte az épp véget ért Deszka Fesztivált, beválogatták a Mezei Kinga rendezte Jadviga párnája című előadást a POSZT nagyszínpadi versenyprogramjába, s a legutóbbi bemutatón, az ifj. Vidnyánszky Attila, Vecsei H. Miklós alkotópáros nevéhez köthető Kinek az ég alatt már senkije sincsen című ifjúsági előadáson állva tapsolt a közönség. A színház művészeti vezetőjét, Gemza Pétert kérdeztük.

Gemza Péter: Büszke vagyok a társulatra. Az, hogy a DESZKA fesztiváligazgatója vagyok, fontos az életemben. Van egy erős, szakmailag felkészült csapat, akivel ki lehet állni most már európai színtérre is. Nagy fegyvertényeink vannak. Huszonhat előadás egy nagy hazai fesztivál felhozatala, de negyedakkora költségvetésből. Úgy csinálunk magas szakmai színvonalú fesztivált, hogy igencsak hagyatkoznunk kell a kreativitásra. De nem panaszkodni akarok, ebből a kevésből ezt a fesztivált meg lehet csinálni. A POSZT-szereplés is nagyon fontos a társulatnak, hisz a fesztivál a legjobb előadások seregszemléjeként határozza meg magát, vagyis nagyon magas a szakmai mérce. Sokféle visszhangja van annak, hogy melyik előadást javasoljuk a POSZT-ra.

Lehet, hogy a válogatás rendszerét nem ismeri mindenki: a Deszka válogatói maguk szelektálnak, hogy a különböző színházak mely előadásait nézik meg, míg a POSZT-ra maguk a színházak jelölik meg azokat produkciókat, amelyekről úgy gondolják, érdemes megnézniük a fesztivál válogatóinak.

Gemza Péter: Így van, s ezért lesz a POSZT esetében az első szűrő a színház művészeti műhelye. Komoly szakmai döntés, tervezés, hogy melyik előadást javasoljuk, hisz gyakran a még meg nem született előadások közül kell választani. A Csokonai Színház visszatérő szereplő. Büszke vagyok arra, hogy idén több előadást is javasolhattunk volna, és hogy a javasoltak közül több is érdemes arra, hogy beválogassák. A Jadviga párnája kiválasztásával a szakma idén is visszaigazolta a nevezésünket. Az évadtervezés során az is fontos tényező, hogy mely előadás lehet esélyes a fesztiválszereplésre, de nem elsődleges szempont. Komolyan foglalkozunk minden műfajjal. Több területen is előre kell gondolkodnunk. Vannak szerepek, amelyekre idővel érnek meg a színészek, új drámákkal ismertetjük meg a közönséget, amelyeket sehol még nem láthatott, tehát nem feltétlenül olyan darabokkal dolgozunk, amelyeknek már volt egy szereposztása, van előképe. Ez egy nehezített pálya, amit nyilván mi vállaltunk. Ha az évadtervezést nézzük, akkor az első fázisban a színészekre kiválasztunk egy darabot, majd meg kell találni a rendezőt, aki érdemben tud a darabbal foglalkozni, aki építi jelenlétével a társulatot.

Fontosnak tartja, hogy a város egyetlen színháza a magaskultúrát közvetítse, fontos darabokat játsszon? Művészeti vezetőként érez distinkciót a komoly és kevésbé komoly darabok bemutatói között, esetleg annak ellenére, hogy nyilván ugyanazzal a művészi ambícióval látnak hozzá az alkotók?

Gemza Péter: Nyilván él bennem, de nem alá-fölérendeltségként, hanem mintha egy korongot forgatnánk, és annak a szintje nagyon magasra van téve, és minden szegmensére figyelünk, hogy ütős legyen. A vígjátékoknál sem a gatyaletolós vagy dialógusaiban végtelenül leegyszerűsített verziók megvalósítására törekszünk, hanem arra, hogy már a darab kiválasztásában is egyfajta igényesség mutatkozzon meg. Ezen sok vita van. A lényeg a mérték, vagyis hogy mi az a határ, amit még úgy ítélünk meg, hogy könnyed, szórakoztató a darab és vállalható is egyben.

Markáns abban, hogy hol a határ?

Gemza Péter: Igen. Kialakul olykor a művészeti műhely tagjai között feszültség. Mindannyiunkkal előfordul, hogy igazi kikapcsolódásra vágyunk. Van úgy, hogy nem akarunk semmiféle „agyalgást” nézni, mert épp nagyon fáradtak vagyunk. Ez is feladat, és ezt is magas színvonalon kell megvalósítani. Azt látom, hogy Debrecenben a Kölcsey is tele van, a Páholy Színház is és a Lovarda is. Nálunk is 90 százalék fölötti a látogatottság. Arra is szükség van és erre is. És úgy van rá szükség, ahogy csináljuk.

Más-más típusú színjátszás látható az említett helyeken, s talán a halmazaik is ritkán találkoznak.

Gemza Péter: Ha találkoznak, az sem baj. Másrészt a Csokonai ennél többet már nem tud játszani, hisz így is feszített a tempó, ennél többet nem is tudunk hozzátenni, hisz szakmailag elismerik a színházat mint az ország egyik fontos műhelyét.

Két bemutató lesz még az évad hátralévő részében. A Hogyan nevezzelek című francia vígjátékot Ilja Bocsarnikovsz, a Debrecenben nagy alkotói sikereket elérő orosz rendező, Viktor Rizsakov (Fodrásznő, Illúziók) tanítványa rendezi, míg A varázsfuvolára Rusznyák Gábort, a 2015 februárjában bemutatott A Mester és Margarita rendezőjét hívta vissza a színház. Milyennek ígérkezik az évadzárás?

Gemza Péter: A Hogyan nevezzelek? egy igazán szórakoztató, jól megírt vígjáték. Mindenki megnézheti, aki kacagni szeretne. Ilja azon fiatalok közé tartozik, akikről az imént beszéltünk. A Moszkvai Művész Színház tagja, a Harvardon tanít színészmesterséget, s Lettországtól kezdve Németországig mindenhol rendez. Öt éve együtt tanítunk egy kaposvári nemzetközi táborban, etűdöket csinálunk, és évek óta figyelem, milyen fényes költőiséggel gondolkodik a színházról. Ezért hívtam meg Debrecenbe. A másik bemutatónk, A varázsfuvola Rusznyák Gábor első opera rendezése. Gábor a mostani negyvenes generáció egyik legtehetségesebb színházi alkotója. Amellett, hogy nagyon jó rendező, katalizátor is, nagyon kreatív elképzelésekkel.

Hangsúlyos szerepet kap két szempontból is a 2017/18-as évad, hisz ezt az időszakot még az épületben tölti a társulat, majd kezdődik a színház rekonstrukciója, másrészt ötéves vezetői ciklusuk utolsó éve lesz. Az eddig meghatározott úton haladnak tovább Ráckevei Anna igazgatónővel?

Gemza Péter: Úgy kell gondolkodnunk, hogy ez az évad a folytatása lesz az eddigieknek. A stafétabotot mi visszük tovább vagy más, az majd kiderül. De mindenképp ott kell a kezünkben lennie. Az az elképzelés, évadstruktúra, amely mentén haladunk, szerintem példaértékű egy vidéki nemzeti színház számára. A következő évadban ünnepeljük a reformáció 500. évfordulóját, lesz egy Szabó Magda-darab, egy igazi kuriózum az évforduló kapcsán. Azt szeretném folytatni, amit nemrég megéltem a színházban: norvég drámapedagógusok voltak itt, hogy megnézzenek egy előadást az ifjúsági programunkból, amely egy nemzetközi módszertani filmbe is bekerült. Csináltak nekünk egy workshopot, hogy mi is lássuk, mit csinálnak ők, erre érkeztek Franciaországból is, mert ők is tanulni akartak tőlük és tőlünk, s közben a pozsonyi Nemzeti Színház igazgatójával beszélgetek a színészbüfében. Igazi nemzetközi vérkeringés. Ez lehetne egy jó út a folytatásra. Hogyan lehet ebből a színházból Európa egyik verőerét csinálni, s ezt minél erősebb szálakkal megszőni.

Több ezren „deszkáztak” Debrecenben

Több mint négy­ezer látogatóval kiemelkedő – 93 százalékos – látogatottságot hozott a múlt héten zajlott XI. Deszka Fesztivál a Csokonai Színházban – közölte kedden Vajland Judit.

„Vámpírként szívom magamba a tudásukat”

Látta Vidnyánszky Három nővér rendezését, és teljesen megdöbbent a szépségétől. Interjú Ilja Bocsarnikovsz orosz rendezővel.

A nemzetközi iskolát és a Csokonai Színház felújítását is támogatja a kormány

Mind a debreceni angol nyelvű nemzetközi iskola, mind a cívisvárosi Csokonai Nemzeti Színház felújítását támogatja a kormány – jelentette be Kósa Lajos az országgyűlés Fidesz-KDNP-frakciójának vezetője egy pénteki Fidesz-sajtótájékoztatón.