A politika élesítheti a zártkerti aknákat Debrecenben

Debrecen - A Jobbik lazítana, a polgármester szavazatszerző kampányfogásnak tartja az ellenzéki aláírásgyűjtést.

Április eleje óta 400-at meghaladó aláírást gyűjtött össze Keresztesy Gergő (Jobbik) annak érdekében, hogy a debreceni közgyűlés tegye lehetővé a zártkerti ingatlanok jelenlegi 3 százalékos beépíthetőségének akár 10 százalékra emelését. A képviselő-testületnek erre egy tavaly júniusi kormányrendelet alapján lehetősége lenne, de a városvezetés merőben másként látja a kérdést. Annak, hogy a időközi választásra (május 7.) készülő 6. számú választókerület Bayk András-kerti területén ennyien aláírtak az egyik jelöltnek, kézenfekvő oka van: a zártkerti tulajdonosok közül sokan a 3 százalékot meghaladó mértékben építettek a telkükre, illetve nyilván az ingatlanok is felértékelődnének. Hogy az is értse, akinek nem volt víkendtelke: egy átlagos helyi hobbitelek 800 négyzetméteres területével számolva egy 24 négyzetméteres házikó még szabályos, egy 80 négyzetméter alapterületű ház viszont nem. Ez utóbbiak tulajdonosai folyamatosan zabszemnyire vannak egy komolyabb összegű bírságtól vagy ami rosszabb, a kötelező bontástól.

Amikor a helyzetről beszélünk, azt is tudni kell, hogy míg Debrecen belterülete 60 négyzetkilométer, addig a külterületi zártkerti zóna eléri a 12 négyzetkilométert. A 200 ezres megyeszékhely lakosságának tizedrésze (!) a zártkertekben lakik.

Nincs az a pénz

– Nem hagyható figyelmen kívül, hogy milyen sokan élnek a kertségekben, ugyanakkor nem szabad kellő átgondoltság nélkül cselekedni, haladni csak a megfelelő feltételrendszer mellett, ésszel lehetséges.

Ha engednénk ennek az igénynek, azzal gyakorlatilag lakóövezetté nyilvánítanánk a teljes, 12 négyzetkilométeres területet. Ez a lépés nem megoldaná a problémát, hanem éppen ezzel kezdődnének az igazi bajok

– szögezi le Papp László (Fidesz-KDNP) a beépíthetőséget feszegető, hálás kampánytémának bizonyuló jobbikosra felvetésre. Szerinte a döntés után hipergyors költözési hullám indulna el a zártkertek felé, s a lakók az új házak épülésétől számított két-három éven belül számon kérnék az önkormányzaton az utak, a szennyvízhálózat, a közvilágítás kiépítését stb. – A város belterületén 410 kilométer utat tartunk nyilván, ebből 106 kilométer megépítésre vár. Külterületen 581 kilométernyi burkolatlan út található, ennek 80 százaléka a zártkertekben. Ennek leburkolása 116 milliárd forintba kerülne (a város idei költségvetési főösszege 74 milliárd – a szerk.), és akkor bele sem számítottam, hogy mennyi földet kellene megvásárolni a megfelelő útszélesség érdekében… A közművek teljes kiépítése 200-250 milliárd forintba kerülne. A Jobbik sokakat a minden előfeltétel nélküli kiköltözésre indítana, de nem csaphatjuk be az embereket – érvel Papp László.

Ü-t-e-m-e-s-e-n

A Jobbik debreceni elnöke, Kőszeghy Csanád Ábel tovább árnyalja a képet. – A zártkerti beépíthetőséget emelni kell a 3 százalékról, ugyanakkor mérlegelendő, hogy mennyire és abban is különbséget kell tenni, hogy valaki már régebb óta ott lakik vagy üres telekre építene. Míg az előbbieknek most azonnal jobb beépíthetőséget kell biztosítani, utóbbiak esetében a megfelelő infrastruktúra kiépítéséig maradna a mostani szabályozás és akkor nem kellene tömeges kiköltözéstől tartani.

De valamit tenni kell, mert ebben a közegben ez a legjelentősebb probléma

– mutat rá az önkormányzati képviselő, aki szerint ezzel a jelenlegi városvezetés alapkoncepciója sem kerülne veszélybe.

Papp László polgármester úgy tekint a zártkertekre, mint a város tartalékterületeire abban a 2050-ig nyúló koncepcióban, amelyik Debrecent negyedmilliós régióközpontként képzeli el. – Ebben pedig nem új lakótelepek, hanem családi házas és társasházi övezetek kialakítása a cél. Vagyis a zártkertek megfelelő ütemezésű belterületbe vonása – nyomja meg a mondat közepét. Megjegyzi: az elmúlt hetekben több utcafórumot is tartottak, ahol minden alkalommal elhangzott: csak abban az esetben lehet elindítani a belterületbe vonást, ha abban az ott élők is együttműködők és az utak kialakításához például leadják a szükséges telekrészeket. Vizsgálni fogjuk, hogy melyek lesznek erre elsőként a legalkalmasabb területek, s bár ennek még nincs konkrét időpontja, az biztos, hogy előnyt élveznek a tömbszerűen kezelhető lakóközösségek, és ahol a tulajdonosok maguk is szerepet vállalnak a közműfeltételek kialakításában – fogalmaz a polgármester.

Kérdésünkre, hogy mire számíthatnak a régebben a szabályostól eltérően építkezők, általánosságban azt feleli, nem a bontás a cél, hanem az épületek fennmaradása, de erre valójában a kormányhivatal illetékes felelni. Szabályosan kell építkezni, abból baj nem lehet – teszi hozzá.

- Ratalics László -

Belegabalyodni könnyű

Bár az önkormányzat 800 millió forint értékben építene utakat a Júliatelepen, rossz tapasztalatot is szereztek a Sámsoni út és a 4-es főút között elterülő, keskeny dűlőutak által is szabdalt városrészben. A polgármester közlése szerint túl sokan követelik a várostól azt, hogy túl nagy összegért vásárolja meg az útépítéshez a telkükből kért földdarabkát. Miközben egy fillérjükbe sem kerül az aszfaltút, és az önkormányzat a kerítést a közműaknákkal együtt ingyenesen beljebb teszi. – Azt, ami a Júliatelepen történik, nem akarjuk eljátszani egy tizenötször nagyobb területen – utal arra, milyen nehézségeket vonhatna maga után a zártkertek idő előtti belterületbe vonása.

A beruházásban szereplő júliatelepi utcák leburkolása kapcsán még két év van megegyezni, ám vészjósló, hogy egy ügyben már muszáj lesz a bíróságra várni. Hogy ez belefér-e? Nem biztos.

Szegeden meglépték

Bár a mintegy 162 ezres Szegeden „csak” 5 ezren élnek a zártkertekben, tavaly a városi közgyűlés engedélyezte a 10 százalékos beépítést. A közel egy év tapasztalatainak összegzésére kértük annak a zártkerti tulajdonosok érdekeit képviselő civil szervezetnek a vezetőjét, aki soha korábban nem volt egyik párt képviselőjelöltje sem.

– Eredmény, hogy tíz-tizenöt ingatlan esetében, bár ezek a fészerrel együtt a tíz százalékos beépítettséget is meghaladták, sikerült fennmaradási engedélyt szerezni az épületekre. Ugyan növekedett az új építésű házak száma, már a csok miatt is, hiszen a zártkerti építkezésekre is van lehetőség állami támogatást szerezni, de eddig is voltak építkezések, kiköltözések, csak éppen illegálisan. Az önkormányzati vezetés következetesen képviseli, hogy nincs pénz zártkerti fejlesztésekre. Az én tapasztalatom szerint, ha az embereknek megmondják az igazságot, akkor elfogadják a helyzetet. A választási kampányok során korábban itt is elhangoztak soha nem teljesülő ígéretek, ezért a 2014-es vitafórumok alkalmával külön kértük a jelölteket, csak olyat mondjanak, ami vállalható – hangsúlyozza Sándor János, a Családok a Kiskertekért Egyesület elnöke. Tőle való jó tanács: aki a zártkertekbe vágyik, ne májusban döntsön a költözésről, a jó időben, hanem menjen ki novemberben is…

Hátrébb húzd fel a falat! Óvatosan nyílik a Nyíl utca

Újra lehet építkezni a nagykörút legszűkebb pontján, a kétszer egysávos Nyíl utca azon részén, ahol ezt eddig tiltották. Az új szabály szerint a korábbihoz képest 8-9 méterrel hátrább, beljebb lehet új épületeket felhúzni, ugyanis egyszer majd az lesz a beépítési vonal. Így marad elég hely a négy sáv kialakításához.

Épülhet az üzletház a Böszörményin - A debreceni közgyűlésről jelentjük

Debrecen nem akarja kifizetni a helyi tömegközlekedés teljes veszteségét.