2017.05.30. 18:22
Búzáról, repcéről a Debreceni Egyetemen
Debrecen - Ebben az évben is 5 tonnás termésátlagokra számíthatnak a gazdák búzából – hangzott el a XXIV. Búza- és Repcetanácskozáson a Debreceni Egyetemen. A több mint kétszáz gazdálkodó a búza és a repce fajta-, illetve hibridportfóliójával is megismerkedhetett a konferencián.
Debrecen - Ebben az évben is 5 tonnás termésátlagokra számíthatnak a gazdák búzából – hangzott el a XXIV. Búza- és Repcetanácskozáson a Debreceni Egyetemen. A több mint kétszáz gazdálkodó a búza és a repce fajta-, illetve hibridportfóliójával is megismerkedhetett a konferencián.
Napjainkban a búza és a repce államilag elismert genotípusainak száma meghaladja a százat. Újabb és újabb fajták kerülnek a piacra, ami megbízható, hiteles információk hiányában rendkívül megnehezíti a termelők döntését. Emiatt választotta ezt a témát idei Búza- és Repcetanácskozása középpontjába a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növénytudományi Intézete.
- A búza esetében alapvetően fajtákat használunk. Évtizedekkel ezelőtt ugyan már megkezdődött a hibridbúza előállítása kutatási szinten, de a nemesítők álma csak az elmúlt évtizedben vált valósággá. A repcetermesztésben már a 2000-es évek elején megjelentek a hibridek, kedvezőbb tulajdonságaik, nagyobb termőképességük miatt ma a vetésterület 85 százalékán ilyeneket termesztünk – ismertette Pepó Péter, a Növénytudományi Intézet igazgatója.
A professzor azt is kiemelte, hogy a genotípus nem kizárólagos eleme a hatékony búza- és repcetermesztésnek, az agrotechnikai elemek optimalizált alkalmazása legalább ugyanannyira meghatározó.
Az országban 958 ezer hektáron vetettek idén búzát, ami kevéssel elmarad az elmúlt évek átlagától. Hajdú-Bihar megyében is kisebb a vetésterület, mindössze 51 ezer hektár, amit a nagy esőzésekkel magyaráznak a szakemberek.
- A terméskilátások ugyanakkor kedvezőek, az utóbbi 4-5 évben elért 5 tonnás termésátlagok ebben az évben is reálisak. Ezzel a mennyiséggel tartani tudjuk azt a tendenciát, hogy többet exportálunk búzából, mint amennyit belföldön felhasználunk. Legtöbbet Olaszországba, Romániába, Ausztriába, Bosznia-Hercegovinába és Hollandiába szállítunk a magyar gabonából – emelte ki Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója.
Bóna Lajos, a Gabonakutató Intézet igazgatója a genetikai, nemesítési eszközöket, Blum Zoltán, a SAATEN-UNION Hungária Kft. ügyvzető igazgatója pedig a búza- és repcetermesztés biológiai alapjait mutatta be a tanácskozás több mint kétszáz résztvevőjének az egyetem Böszörményi úti campusán. Ezt követően a gazdák részletes gyakorlati ismertetőt is kaptak a fajtákról, hibridekről, illetve a termesztéstechnológiai eljárásokról az intézmény Látóképi Kísérleti Telepén. A tartamkísérleteket a Növényvédelmi Intézet és a partner vállalatok szakemberei közösen mutatták be.
- Debreceni Egyetem -