Sok évtizedes visszalépés a határon, az ingázók petícióban kérik a gyorsabb átlépést

Biharkeresztes - A megyei kereskedelmi és iparkamarák is érzik, változtatni kell, van is javaslatuk.

Igaza lett az egyik hajdú-bihari falucska első emberének, aki április 7-én, a szigorított határellenőrzés életbe lépésekor kijelentette: ha mindig hosszadalmas lesz a várakozási idő, a Romániába ingázók lépni fognak. Egy hónap sem telt el, petíció született, az aláírók a szigorított ellenőrzés felfüggesztését kérik, miként az megtörtént Horvátország felé.

A petíció egyik kezdeményezője a Biharkeresztesen élő Tókos-Fejes Béla. Románia 2007-es uniós csatlakozása után sokan költöztek át az anyaországba úgy, hogy eközben megtartották ottani munkahelyüket. – Tíz év alatt összeolvadt a határ két oldala: naponta százak ingáznak a határon át munkába. Az áttelepedett családok gyerekei maradtak régi iskolájukban, a szülőkhöz hasonlóan ők is ingáznak. Az én 10 éves lányom is Nagyváradon tanul – magyarázta a városból áttelepült férfi, aki családjával 2009 óta él Biharkeresztesen.

Románia nem része a schengeni övezetnek, így április 7-ét megelőzően is ellenőriztek a határrendészek. Ám ahelyett, hogy a megállás nélküli átkelés felé tennének lépéseket – miként működik a zónán belül –, az ellenőrzés szigorításával éppen ellenkező irányba léptek: még többet kell várni a határon – az unió így tartaná távol a szabad mozgású övezettől a terroristákat.

Keresztes az agglomeráció része

Hogy hányan ingáznak naponta a 200 ezer lakosú, ma már román többségű Nagyvárad ipari parkjaiba, nem tudni, de a számuk évről évre növekszik. Szakemberek legalább 400 munkavállalóról beszélnek. – Biharkeresztesről a szigorított ellenőrzés előtt akár 20 perc alatt oda lehetett érni. De a belvárost is hamarabb elértem, mint Várad túlsó feléből – emeli ki Tókos-Fejes Béla –, megjegyezve, hogy kilépéskor a fennakadás nem rendszeres, ugyanis csak szúrópróbaszerűen ellenőriznek. – Kifelé 10-15 percet kell pluszban rászámolni. Belépéskor korábban negyed- vagy félóra volt a várakozás, ami elviselhető. A szigorítás óta azonban legalább egy órát, olykor két és fél órát is várni kell délután 16 és 20 óra között – mondja az informatikai vállalkozó, aki így rugalmasabban tud közlekedni, mások viszont jobban meg vannak kötve, ami a családi élet rovására megy.

A várakozási idő megugrása azokat a cégeket is érinti, amelyek kisbuszokkal szállítják a dolgozókat. A petíciót szombaton adták át a Bihar–Bihor Expón Halász János (Fidesz–KDNP) országgyűlési képviselőnek, akit arra kértek, juttassa el Orbán Viktor miniszterelnökhöz.

Hogy a helyzet változtatásra szorul, a román határ menti megyék kereskedelmi és iparkamarái is érzik. Szabolcs, Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megye szervezetei közösen fordultak az európai uniós ügyekért felelős államtitkárhoz. A Takács Szabolcsnak címzett levélben azt írják, a meghosszabbított várakozási idő megnehezíti és veszélyezteti a vállalkozások működését, rontja a versenyképességet az egyébként is hátrányos helyzetű régióban. Úgy látják, a „jelentős számú ingázó munkaerő” napi, ilyen mértékű fokozott ellenőrzése nem indokolt. Az átléptetést hatóság által kiadott, személyre szóló regisztrációs kártya bevezetésével gyorsítanák, amely révén az ingázók külön sávon haladhatnának. Tókos-Fejes Béla – függetlenül az iparkamarától – szintén elfogadhatónak tartana egy úgynevezett lokális sávot, amit elképzelése szerint lakcímkártya felmutatásával használhatnának az ingázók.

Nem lehet megkülönböztetés

Az ORFK válasza alapján (melyet április végén egy megkeresésünkre küldtek) viszont ennek nincs sok realitása: azt írták ugyanis, hogy minden határátlépőre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, nem lehet különbséget tenni. A Belügyminisztérium pedig azt közölte: folyamatosan értékelik a kialakult helyzetet, és mindent megtesznek a forgalom gyorsítása érdekében.

Így van ezzel a román belügyi tárcavezető is: Carmen Dan azt nyilatkozta, „maximálisan nyitottak, de a megoldás a határ másik oldalán (azaz a magyar félnél – a szerző megj.) van, továbbá esetleg a bukaresti vezetésnél, ha még bővíteni akarja az átkelőket”. Kijelentésével kapcsolatban elküldtük kérdéseinket a megyei rendőr-főkapitányságnak, ezidáig azonban nem érkezett válasz. Így a Napló határon megforduló munkatársainak tapasztalatai alapján annyit írhatunk, a nagy forgalom idején hét sávon léptették be az autókat, de ha kellett, a buszsávon is.

Tókos-Fejes Bélát és a többi ingázót ez nem nyugtatja meg, főleg miután a turistaidényben még nagyobb forgalomra számítanak. Mint mondta, szó sincs arról, hogy bárki is vissza akarna költözni, ők – hasonlóan a Váradra tanulni, színházba, vagy éppen vásárolni járókhoz – átjárni szeretnének a határon.

- Szabó Zsolt László -

Meddig bírja a busz?

Barabás Ferenc (független) biharkeresztesi polgármester a fejleményeket úgy kommentálta, bízik benne, hogy sikerül változást elérni. Mint mondta, maga is tárgyalt Nagyvárad polgármesterével, tudja, megoldást kell találni. Ártándi polgármester kollégája, Benkő Sándor (független) szintén a rendeződésben reménykedik, a faluból 35-40-en járnak át. Ingáznak azonban Berekböszörményből és Bedőről is. Barabás Ferenc azt is elmondta, a Nagyváradra járó, menetrend szerinti autóbusz az ilyen járműveknek kijelölt sávban halad. A petíció aláírói a buszjárat jövőjét is veszélyben látják.

A várakozók szemetelnek, elállják a kaput Borson

– Az Európai Unió meghozta a döntést a schengeni határok védelmének megerősítéséről, ezt a határőrség végrehajtja, a hatásai pedig a borsiak életét nehezítik. Magyarországra bejutni nehéz, átlagosan egy, de olykor két-három óra a várakozási idő, sőt volt már olyan is, hogy a kamionsor Nagyváradig ért. A várakozók türelmetlenek, dudálnak, szemetelnek, pöfögnek a kocsik, elállják a kapubeállókat, ezzel megnehezítve a ki- és a beállást – sorolta Bátori Géza, a ma Romániához tartozó Bors polgármestere a megnövekedett határátlépési idő településére nehezedő következményeit. Hozzátette, hogy a szigorúbb határellenőrzés a ’90-es évek elejének megfelelő állapotokat hozta vissza. – Egy egyszerű forgalomszervezéssel meg lehetne gyorsítani a határátkelést. A schengeni, köztük a magyar–román kettős állampolgársággal rendelkezőket külön kellene választani a nem schengeni országból Magyarországra utazóktól. A schengenieknél elég volna az iratok ellenőrzése, míg regisztrálni csak a többieknek kellene.

HBN-KZS

Nem lesznek külön sávok az ingázóknak

Minden határátlépőre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, nem lehet különbséget tenni.