Az aranynál jobb biznisz a föld Hajdú-Biharban

Debrecen - Több mint duplájára nőtt tavaly a termőföldforgalom – derül ki az országos értéktérképről.

A termőföld árát tekintve tavaly óta Hajdú-Bihar megye a legdrágább, 1,5 millió forint feletti hektáronkénti árral, az addig első Békés megyét pedig már Győr-Moson-Sopron, Tolna, sőt Fejér is megelőzi – derül ki többek között a legfrissebb OTP Termőföld Értéktérkép elemzésből.

A dobogó tetején

Néhány napon belül immár a második olyan (meghatározó pénzintézet elemzői által készített) országos földárkörkép került nyilvánosságra, ahol a képzeletbeli dobogó legfelső fokán megyénk található. Bár a meghatározó hajdú-bihari földtulajdonosok, illetve földhasználók nem igazán szeretik, ha a téma napirendre kerül (hiszen a magas földár értelemszerűen a bérleti díjakat is húzza felfelé), ettől azonban még tény, hogy a 2015 őszén meghirdetett „Földet a gazdáknak” program hatására 2016-ban két és félszeresére nőtt a termőföldforgalom. Ez pedig az árak ismét két számjegyű növekedését hozta. Mára öt megye kivételével egymillió forint feletti az átlagos hektárár – állítják az elemzők, hangsúlyozva, hogy az átlagár jelentős szélsőségeket takar. A 2015-ös 1,024 millió forint/hektárról tavaly 1,135 millió forint/hektárra, azaz 10,9 százalékkal nőtt az eladott termőföldek átlagos hektár­ára. Komárom-Esztergom megye hatszázalékos visszaesésén kívül minden megyében áremelkedést látnak a banki elemzők. Négy megyében (Bács-Kiskun, Győr-Moson-Sopron, Tolna és Vas) 15 százalék felett nőttek az árak, míg a legkisebb arányú (0,6 százalék) Zala megyében volt a drágulás – olvasható a NAV tranzakciós adatbázisán alapuló elemzésben.

"Már csak öt megye marad az egymillió forintos limit alatt: Jász-Nagykun-Szolnok, Zala, illetve az észak-magyarországi Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád."

Középpontban a szántó

Ez utóbbi átlagára alig 600 ezer forint/hektár. A termőföldárak emelkedő üteme lényegében bő évtizede töretlen. Az elmúlt egy évre szűkítve, a legjobban, 25 százalékkal Bács-Kiskun megyében nőtt az átlagos termő­föld­hektár­ár” – mondta el tapasztalataikról Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője. A „Földet a gazdáknak” programban a nagyobb haszonbérelt területtel rendelkező gazdaságok voltak a célpontok, ami ebben az esetben ugyancsak hozzájárult a nagy arányú áremelkedéshez.

Művelési áganként külön is érdemes megvizsgálni az árak alakulását. Az elmúlt évben a földárveréseken „főszereplő” szántóterületek átlagára nőtt leginkább, 12,2 százalékkal. Az erdő-fásított és gyep-rét-legelő kategóriában 6 és 10 százalék közötti mértékben nőttek az árak, míg a kert-gyümölcsös és szőlőterületek esetében 4–5 százalékos volt az árcsökkenés. A termőföldpiac tavaly látványosan bővült. A megelőző évi 44 ezerről 2016-ban 56 ezerre nőtt az adásvételek száma. A forgalmat az adásvételekben érintett teljes földterület mérete alapján vizsgálva két és félszeres volt a növekmény tavaly.

Mivel az adásvételek száma ennél jóval kisebb mértékben nőtt, az történt, hogy átlagosan jóval nagyobb földterületek találtak gazdára, mint 2015-ben. Ebben is a földárverések hatása érhető tetten. Tavaly 165,5 ezer hektár termőföld cserélt tulajdonost adásvétel révén, de sok árveréses üzlet lezárása áthúzódik az idei évre.

Minden megyében nőtt

Míg 2015-ben egyedül Szabolcs-Szatmár-Beregben érte el a forgalom az ötezer hektárt, tavaly hét megyében is tízezer hektár feletti földterület cserélt gazdát; a legtöbb (25 ezer hektár) Fejér megyében.

A másik véglet Pest megye, alig kétezer hektárral, s emellett még Vas és Zala megyében is háromezer hektár alatt maradt a volumen. Az eladott termőföldterület minden megyében nőtt tavaly. Elsősorban Közép- és Dél-Dunántúlon, valamint Győr-Moson-Sopron, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben látszik nagy bővülés. Komárom-Esztergom és Fejér megyében majdnem megtízszereződött a forgalom! Az országos forgalom több mint négyötödét adó szántót vizsgálva az éves növekedés a négyszeresére nőtt. Bővülést észlelhettünk a többi művelési ágnál is.

HBN–PA

Harmincezer ügylet volt

„Kivételes hatásként érte 2016-ban a földpiacot a »Földet a gazdáknak« program 2015. őszi meghirdetése, és ez látszik elemzésünk fő számain is” – mondta Szabó István, az OTP Agrár termékfejlesztési és értékesítési vezetője.

Az akció révén összesen 253 ezer hektár termőföld vált elérhetővé, amiből közel kétszázezer hektár talált gazdára.

A 30 ezer ügylet eredményeként 270 milliárd forint folyt be az államkasszába, s az üzletkötések új árszintet is szabtak a piacnak. A program hatása – az ügyletek részben idei lezárása miatt – kisebb mértékben a 2017-es forgalmi adatokon is érezhető lesz.

A szemünk láttára…

… értékelődhet le a termőföld, mégpedig drasztikus mértékben és belátható időn belül. Mielőtt bárki azt gondolná, hogy ez afrikai ügy, és nem a mi problémánk, jó, ha tudja: a magyar gazdák sem dőlhetnek nyugodtan hátra, hiszen nálunk is egyre gyakoribbak az aszályok és más szélsőséges időjárási jelenségek, amelyek miatt muszáj (lenne) új szemléletet vinni a gazdálkodásba. Petneházi Attila írása.