Elkezdődött a számháború, csatába indulnak a kombájnok Hajdú-Biharban

Hajdú-Bihar - Egyelőre csak annyi biztos, hogy idén is bőven megterem idehaza a kenyérnekvaló.

„Nem szívesen mennék bele számháborúba, abból ugyanis gazdaember a kereskedőkkel szemben jól még nemigen jött ki. Amúgy is fura egy valami ez a búzaárképlet: azt mindig pontosan tudja a termelő, hogy költség­oldalon mit tett bele, csak az a nagy kérdés, hogy az ered­mény­oldal pluszt vagy mínuszt mutat-e” – Társi László nagyrábéi gazda szavai ezek.

Ugyan, mi értelme?

A Naplónak nyilatkozó családi gazdálkodó szerint ha csupán 200 forint különbség van a takarmány- meg az étkezési búza ára között, akkor nem is biztos, hogy érdemes a minőségivel kínlódni. Ő egyébként (a ráfordításai pontos tudatában) úgy számol, hogy egy visszafogott eredményhez ötezer forint körüli mázsánkénti nettó árat kellene idén kapnia a búzájáért.

Lakatos Zoltán, a Hajdúgabona Zrt. vezérigazgatója azzal kezdte, hogy Magyarország jelentős gabonaimportőr, és ez nem lesz másként idén sem. – Tavaly Franciaországban mennyiségben és minőségben is elégtelen volt a termés, ezért ahhoz, hogy a gallok teljesíteni tudják a nemzetközi kötelezettségeiket, elkezdtek búzát venni Magyarországról, Romániából, Bulgáriából és a térség más országaiból. Ezzel átmenetileg feljebb nyomták az árat, 43–46 ezer forintra február–március körül, ami kicsit megzavarta a piacot. Idén itthon 4,5 millió tonnánál több búza nem várható, amiből kétmillió tonna mehet exportra. Ugyanakkor most jó termést várnak a franciák és a világ is, ezért nem valószínű, hogy a búza induló ára magasabb lesz, mint a tavalyi 39–40 ezer forint volt. Meglátjuk… – zárta rövidre okfejtését a gabonapiacot jól ismerő szakember.

A kapkodás költséges

A csapadékhiány miatt idén 10–20 százalékkal kevesebb búza teremhet, a talajokból ugyanis országos átlagban mintegy 100 milliméternyi csapadék hiányzik. Örvendi László hajdúszoboszlói gazda, a Magosz megyei elnöke úgy értékelte, hogy feléjük az elmúlt napok csapadékosabb időjárása kicsit javított ugyan a kilátásokon, de így is alacsonyabb termés várható az elvártnál. Mint mondta, pontos termésbecslést adni korai, hiszen még mindig megszorulhat a szem, de szerinte talán jó közepes termés lesz a legfontosabb kenyérgabonánkból.

Ár tekintetében mi azt szeretnénk, ha ötössel kezdődne. A kereskedők persze ilyenkor mindig azzal érvelnek hogy világszerte fantasztikus termés lesz, ezért a gazdáink nyugodjanak bele a nyomott árakba. Hát, nem!"

Örvendi László azt is hozzátette, hogy szerencsére egyre több szolgáltató vállal bértárolást, ami ugyan pénzbe kerül, de legalább nem kell az új búzát a kombájn alól elkótyavetyélni. A kapkodás ugyanis sokba kerülhet. „A többi kultúráról azt lehet mondani, hogy kimondottan ígéretes a határ képe. Persze, sokat hál még kint a növény” – jegyezte meg.

Aligha ismételhető meg

Ha nem lesz hűvösebb és csapadékosabb az időjárás, akkor több helyen már Péter-Pál napja előtt megkezdődhet az árpa betakarítása. Az általunk megkérdezett agrárvállalkozók gabonából jó közepes termésre számítanak. Békési Imre, a derecskei Petőfi Mezőgazdasági Kft. ügyvezető igazgatója nem hiszi, hogy a tavalyi remek hozamokat meg lehetne ismételni, de jó közepes termés azért még lehet. „Azt viszont remélem, hogy az árakban lesz egy mérsékelt elmozdulás felfelé. Nincs mese, be kell látni, hogy a minőségi malmi búzát meg kell fizetni, ellenkező esetben a minőségi kenyérnekvaló el fog tűnni a hazai piacról. A pékek mondanak ugyan olyanokat, hogy nem is feltétlenül kell malmi búza nekik, hiszen adalékanyagokkal majd feljavítják az eurót, de a lelkük mélyén ők is tudják, hogy Erdélybe például csak kiváló lisztet lehet eladni. Ha ugyanis nem jön fel a piskóta, akkor a háziasszonyok azon nyomban másik lisztes zacskó után nyúlnak” – mondta.

- Petneházi Attila -

Legalább fizetnék meg

Erdélyi Zoltán, a Hajdúböszörményi Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója azzal kezdte a Naplónak adott válaszát, hogy náluk szép a határ, bár egy kiadósabb eső nagyon aktuális lenne:

Elkezdtük a borsó betakarítását, a hozamok jók (6–10 tonna között mozognak hektáronként), az átvételi árak viszont harmadik éve változatlanok. A folyamatos öntözés jótékony hatása most mutatkozik meg igazán. Mi mindent elkövetünk a sikerért, csak hát azok a gyalázatos piaci árak… Egyébként a gabonaféléknél egyre határozottabban az figyelhető meg, hogy az egészséges termést keresik a kereskedők."