Óriási lehetőség előtt a debreceni önkormányzat

Debrecen - A Kisfaludy-keretből a nemrég megvásárolt Lyciumot is megszépítheti az önkormányzat.

– Turisztikai trend, hogy a vendégek ma elsősorban a szálláshoz hűségesek, szívesen térnek vissza, ha elégedettek voltak a szolgáltatással. Ezért elemi érdek a fenntartható, minőségi szolgáltatás biztosítása, hogy a helyi kereskedelmi szálláshelyek meg tudjanak felelni az igényeknek – reagált a Naplónak Széles Diána. Debrecen turisztikai feladatokért felelős alpolgármesterétől azt kérdeztük, hogy a három szállodával is rendelkező város milyen igényeket érvényesítene az ágazatban, mely képviselői piros betűs dátumként rögzíthetik naptárukban az idei szeptember elsejét: ekkortól a debreceni és hortobágyi térség kereskedelmi szálláshelyei számára megnyílik a Kisfaludy Program 300 milliárd forintos keretösszegű fejlesztési forrása.

Bár a kormányhatározat megjelenéséig a részletekbe nem tudunk belemenni, pár dolog azután is leszögezhető, hogy Lázár János a legutóbbi Kormányinfón bejelentette: a Balaton, a Fertő-tó és a tokaji borvidék mellett a Dunakanyar, valamint Debrecen és Hortobágy térsége is részesülhet a 2019 és 2030 között megvalósuló Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési Konstrukció nemrégiben meghirdetett 300 milliárd forintos forrásából.

Érezhető javulás

Bár a Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt csütörtöki eseményen arról beszélt, hogy az ország GDP-jéből a turizmus 15-20 százalékot tesz ki, kollégája, Seszták Miklós (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium) korábban, épp a Kisfaludy Program kapcsán azt mondta, a turizmus közvetlen és közvetett GDP-hozzájárulását a jelenlegi 10-ről növelnék 16 százalékra 2019 végéig.

Debrecen kapcsán települési szintű GDP-adat nincs. Ugyanakkor ha a helyi adóbevételekben nem is meghatározó, azért érdemes megemlíteni, hogy míg 2014-ben 80,5 millió forint idegenforgalmi adó folyt be a kasszába, addig 2016-ban már 120 millió (az összes helyi adóbevétel 14,8 milliárd forint volt tavaly).

Szintén hozzátartozik a nagyképhez, hogy Debrecen turisztikai fejlesztésének alapja a folyamatosan növekvő érdeklődés: míg 2012-ben 250 ezer vendégéjszakát töltöttek el a városban, addig 2016-ban már mintegy 388 ezret. Vagyis 5 év alatt 55 százalékos volt a növekedés. Ha még jobban ránagyítunk és csak az utolsó két teljes esztendőt nézzük meg, akkor is van fejlődés: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint a cívisvárosi kereskedelmi szálláshelyeken 2015-ben 150 ezer 793 vendéget regisztráltak, a múlt évben pedig 160 ezer 263-at. A vendégéjszakák számában szintén megmutatkozik a növekmény: 352 ezer 140-ről sikerült emelkedni 387 ezer 692-ra. Vagyis 10 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma, amivel Debrecen az országos átlag (7 százalék) felett teljesített.

Kiemelendő hogy a külföldiek által Debrecenben töltött vendégéjszakák száma 104 ezer 700-ról 132 ezer 448-ra emelkedett (a legtöbb vendég Romániából, Németországból és Szlovákiából érkezett).

A javuláshoz persze nem lett volna elég a városmarketing, ha nem indult volna be a repülőtéri forgalom: a 2012-es 50 ezerhez képest 2016-ban 284 ezer utas fordult meg a légikikötőben.

A második körben

A helyi turizmusnak a Kisfaludy Program adhat újabb erős löketet: a nemrég bejelentett szállásfejlesztési támogatási konstrukcióval minőségi szintlépés a cél. Az első bejelentés még nem említette Hajdú-Bihart.

A városvezetés azért dolgozott és tárgyalt hónapokon keresztül a kormányzati szervekkel, hogy ez a lehetőség Debrecenben és régiójában is adott legyen a vállalkozások számára”

– mondta el a Naplónak Széles Diána (Fidesz-KDNP). Innentől a vállalkozásoké a főszerep – folytatta a turisztikai feladatokért felelős alpolgármester –, amelyhez a városvezetés szakmai segítségére számíthatnak. Mint megtudtuk, Debrecenben a KSH májusi adatai szerint 37 kereskedelmi szálláshely működik, míg ha az üzleti célú egyéb szálláshelyeket is vesszük, a szám együttesen 166.

Az önkormányzati cégeknek jelenleg három szállodája van: a Hotel Lycium, az Aquaticum Debrecen Termál és Wellness Hotel és a Sport Hotel. Széles Diána közölte: a városvezetés minden lehetőséget megragad a tulajdonában lévő szálláshelyek fejlesztésére, így a Kisfaludy Program lehetőségeivel is élni kívánnak. – A mostani lehetőség híre már a vásárlás időpontjában ismert volt előttünk, mint ahogy tudtak erről a helyi szállásadók is. A városvezetés és a turisztikai szolgáltatók képviselői ugyanis havonta egyeztetnek egymással, megvitatva a szektor legfontosabb kérdéseit. Az a cél, hogy minél magasabb minőségű szálláshelyekkel rendelkezzen Debrecen – hangsúlyozta.

A Lycium 917 millió forintos megvásárlását a Keviép Kft. projekt cégétől idén májusban jelentette be Papp László (Fidesz-KDNP), amivel rögtön kiváltotta a Jobbik, a DK és a Civil Fórum támadását. A polgármester akkor azt mondta, az 1,4 milliárd forint értékűre becsült szálloda tavaly 44 százalékos kihasználtsággal 45 millió forint veszteséget termelt. A Lyciumról tudni lehetett, hogy lassan költeni kell rá belülről, így pedig összeállhat a kép, hogy például miből.

- Ratalics László -

Súlyos milliárdokról szól

A kormány a Kisfaludy Szállásfejlesztési Konstrukció révén – a 2030-ig tartó futamidő végéig – 2000 szálláshely, 30 ezer szobának megújulásában bízik. A programmal a vidéki szállodák és panziók minőségi fejlesztését tennék lehetővé. A pályázók a tervezett fejlesztéseknek átlagosan legfeljebb 50 százalékát fedezhetik vissza nem térítendő állami támogatásból, ezen túl 30 százalék kedvezményes hitel igényelhető, s legfeljebb 20 százalék önrészt kell biztosítani. A hitelt kis-, és középvállalkozások 15 milliárd forintos éves árbevételig igényelhetik, 10–500 millió forintot kaphatnak meglévő szálláshely fejlesztéséhez, bővítéséhez, 500 millió és 3 milliárd forint közötti összeget új szálláshely létesítésére.

Kereskedelmi szálláshelyek

Forrás: GKM 54/2003