Fordulat a bihartordai romaügyben

Bihartorda, Debrecen - A hiányosságok miatt újra kell kezdeni a helyhatóság és a nemzetiségi önkormányzat perét.

A nemzetiségekről szóló törvényben nincs szó arról, hogy írásban kell rögzíteni a megállapodást a települési önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat között. Ennyiben osztotta a Püspökladányi Járásbíróság megállapításait a bihartordai ügyben a Debreceni Törvényszék másodfokú tanácsa. Az első fokon eljáró ladányi bíróság hiányosan állapította meg a tényállást, amelyekből aztán tévesen arra a következtetésre jutott, hogy ráutaló magatartással megvalósul az együttműködés Bihartorda önkormányzata és a roma nemzetiségi önkormányzata (rnö) között – derült ki hétfőn.

Fotó: Szabó Zsolt László

A ráutaló magatartásnak azért van jelentősége, mert ezen áll vagy bukik, hogy a bihartordai képviselő-testület e tekintetben törvényszerűen, vagy azt sértve bánik az rnö-vel.

Két rossz közül választottak

A tárgyaláson szó esett az önkormányzat által biztosított, az rnö által irodaként, közösségi térként használt helyiségről, amely a felek közötti vita egyik kulcskérdése. Ez egy lapos tetős, vécé nélküli, 15 négyzetméteres épület, itt tartják a foglalkozásaikat, például a táncoktatást, ám másikat, vagy ebben jobb körülményeket szeretnének. Dr. Balogh Ádám, az önkormányzat jogi képviselője szerint az rnö a korábbi megállapodás megváltoztatását szeretné elérni. Azzal érvelt, hogy a törvényi minimumnál több segítséget nyújtanak a Horváth Tiborné vezette nemzetiségi önkormányzatnak, az épületet pedig az rnö választotta. Horváth Tiborné állította: a másik felkínált épület még rosszabb lett volna, abban ugyanis nemhogy vécé, még ablak sem volt, ezért döntöttek a lapos tetős épület mellett.

Fotó: Szabó Zsolt László

Ugyan az első fokú bíróság áprilisban kötelezte a helyhatóságot, hogy alakítson ki vécét és mosdót az irodában, az a mai napig nem történt meg. A gyerekek és a vendégeik így továbbra is a közeli önkormányzati hivatalnál álló kerti vécét használják. Horváth Tiborné szerint voltak ugyan felmérni az irodát, de csak az ezt végző szakembertől tudta meg, hogy még vízóra sincs az épületnél. (Az önkormányzat jogi képviselője szerint az átalakítás az önkormányzat nehéz anyagi helyzete miatt időt vesz igénybe.) A bíróság szerint e fontos témakörben olyan távoli a felek álláspontja, hogy nem lehet közös akaratnyilvánításról, így pedig ráutaló magatartásról beszélni.

Dr. Dankó Gabriella tanácsvezető felidézte: miután a megyei kormányhivatal közvetítése nem vezetett eredményre, a törvény értelmében a bíróságnak kell a megállapodást és annak tartalmát létrehozni. Emiatt a feleket meg kell hallgatni, új bizonyításra van szükség, ezt pedig a terjedelme miatt az elsőfokú bíróságnak kell megtennie. Ezért helyezték hatályon kívül a Püspökladányi Járásbíróság ítéletét, amelynek így újra neki kell futnia az ügynek.

Az persze kérdés, mikor zárulhat jogerősen, és lesz-e érdemi eredménye a 2019-ig tartó ciklusban. És persze az is, hogy a példa ragadós lesz-e…

- Szabó Zsolt László -

Hiánypótlást mutatott be

Az első fokon eljáró Püspökladányi Járásbíróság szerint a felperes rnö nem tudta bizonyítani, hogy pályázatokhoz valóban szükség van az írásbeli megállapodás igazolására. Horváth Tiborné ennek bizonyítására a szociális földprogramra benyújtott pályázatukra érkezett hiánypótlási felhívást mutatta be. Az önkormányzat képviselője kifogásolta ennek hitelességét, nevezetesen, hogy hiányzik róla a dátum. Horváth Tiborné szerint viszont a pályázati sorszám alapján egyértelmű, hogy 2017-es a hiánypótlás.

[related-post post_id="3461697"]

[related-post post_id="3547629"]