Ingatlanokkal trükköztek a csalók, hatvankét vádlott állt bíróság elé Debrecenben

Debrecen, Tiszakeszi - A Debreceni Törvényszék ma hirdetett ítéletet abban a 62 vádlottas büntetőügyben, melyben a terheltek több mint száz tiszabői, fegyverneki, jánoshidai, tiszaroffi, tiszagyendai és tiszakeszi ingatlanhoz kötődően jogosulatlanul igényeltek lakáscélú állami támogatást 2006 és 2009 között.

A bíróság az ügy vádlottjait költségvetési csalás, csalás és közokirat-hamisítás bűntettében - közülük volt, akit tettesként, társtettesként, bűnsegédként vagy felbujtóként – mondta ki bűnösnek.

Az ügy I.r. vádlottját 17 rendbeli költségvetési csalás bűntettében találta bűnösnek a bíróság, ezért őt halmazati büntetésül 1 év 10 hónap, 4 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre, valamint 450 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. A bíróság a vádlottat az ellene emelt 10 rendbeli hivatali visszaélés bűntette vádja alól bizonyítottság hiányában felmentette.

A II.r. vádlottat 1 rendbeli hivatali visszaélés bűntettében, 8 rendbeli költségvetési csalás és 8 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében mondta ki bűnösnek, melyért halmazati büntetésül 1 év 4 hónap, 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetéssel és 240 ezer forint pénzbüntetéssel sújtotta.

A III.r. vádlottat 111 rendbeli költségvetési csalás bűntettében és 190 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében mondta ki bűnösnek, amiért halmazati büntetésül 1 év 10 hónap letöltendő börtönbüntetést, 2 év közügyektől eltiltást és 240 ezer forint pénzbüntetést szabott ki.

A IV.r. vádlott szintén 1 év 10 hónap letöltendő börtönbüntetést és 2 év közügyektől eltiltást, továbbá 240 ezer forint pénzbüntetést kapott, az ő bűnösségét 81 rendbeli költségvetési csalás és 80 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében állapította meg a törvényszék.

Az V.r. vádlott bűnösségét 16 rendbeli költségvetési csalás és 16 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében állapította meg a bíróság, ezért 1 év 5 hónap, 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 450 ezer forint pénzbüntetésre ítélte.

A vádlottak legtöbbje esetében a bíróság 6 hónaptól 2 évig terjedő szabadságvesztést szabott ki, jelentős részüknél lehetőséget látott a szabadságvesztés büntetés felfüggesztésére. Több vádlott vonatkozásában pedig közérdekű munka büntetést szabott ki az elsőfokú bíróság.

28 vádlottal szemben a bíróság összesen körülbelül 45 millió forint erejéig vagyonelkobzást is elrendelt, illetve több vádlott ingatlana esetében fenntartotta azok zár alá vételét.

A bíróság döntött az eljárás során felmerült 52 millió forint bűnügyi költség felől is, ebből 1,8 millió – 300 ezer forint közötti összegeket kell az érintett vádlottaknak megfizetniük, míg a fennmaradó 4 millió 600 ezer forint bűnügyi költség az állam terhén marad.

A Debreceni Törvényszék az ügyben közel 100 tárgyalási napon folytatta le bizonyítási eljárását, nagyszámú tanút, szakértőt hallgatott ki.

A törvényszék ítéleti tényállásban megállapította, hogy a vádlottak 2006 és 2009 között 130 ingatlan esetében jogosulatlanul igényeltek lakáscélú állami támogatást (fiatalok otthonteremtési támogatása, lakásépítési támogatás)

A vádlottak az adásvételi szerződésekbe valótlanul magas vételárat írtak be nyilatkoztak a szükséges önerő meglétéről, illetve átadásáról. A szerződéskötés, értékbecslés, földhivatali és banki ügyintézéssorán a vevőknek a vádlotti kör tagjai nyújtottak folyamatos segítséget. A szerződéseket minden esetben ügyvéd vagy annak segítője készítette, vagy ellenjegyezte. A szerződés készítője minden esetben tisztában volt azzal, hogy a szerződés valótlan adatokat tartalmaz – például, hogy az ingatlanok valós forgalmi értéke jóval alacsonyabb, a vevők önerővel nem rendelkeznek.

A szerződésekben 1 millió 750 ezer és 3 millió 500 ezer forint közötti árakat tüntettek fel, mely a valós érték sokszorosa volt. A hiteligénylőket legtöbbször ugyanaz a vádlotti kör vette rá a támogatás igénylésére. A támogatás jó része is ugyanazokhoz vándorolt, bár több esetben a pénzből a „vevők” is részesültek, volt, aki 20-30 ezer forintot kapott, volt, aki 500 ezret, de akadt olyan is, aki egyáltalán nem kapott a jogosulatlanul kifizetett pénzből. A vádlotti kör 2006 és 2009 között több mint 220 millió forint támogatást vett fel két hitelintézettől.

Előfordult, amikor a vevőkkel előbb eladatták a saját nevükön lévő ingatlanjukat, azért, hogy megfeleljenek a kormányrendelet feltételeinek, s így igénybe tudják venni az állami támogatást. Több olyan ingatlanra annak ellenére kértek és kaptak támogatást, hogy az a valóságban még az elvárt komfortfokozattal sem rendelkezett.

A jogszabályok szerint a hiteligénylés során az adásvételi szerződés mellé adó- és értékbizonyítványokat is be kellett csatolni, amely igazolta a ház aktuális forgalmi értékét.

A dokumentum kiállítása jegyzői feladat volt. A jegyző valótlan tartalmú adó- és értékbizonyítványokat állított ki, miközben tudhatta, hogy melyik ingatlan mennyit ér, az ingatlant érintően olyan értékeket írt bele, hogy igénybe lehessen venni a támogatást.

Dr. Virágh Pál az ítélet szóbeli indokolása során kiemelte: Tiszabőn nem adásvételi szerződések köttettek, hanem otthonteremtési támogatások értékesítése folyt 2006 és 2009 között. Az ingatlanok 99%-a nem ért annyit, mint amennyit az értékbecslésekben szerepeltettek.

A büntetőtanács elnöke elmondta: a büntetések kiszabásakor a bíróság többeknél enyhítő körülményként értékelte a beismerő vallomást, vagy azt, hogy kiskorú gyermekek eltartásáról gondoskodnak. Valamennyi vádlott esetében komoly enyhítő körülményként vette figyelembe a jelentős időmúlást.

A Debreceni Törvényszék ítélete nem jogerős, az ügyész, több vádlott és védő 3 nap gondolkodási időt tartott fenn, míg több vádlott és védője fellebbezést jelentett be.

- Debreceni Törvényszék -