Találkoztunk a Bajcsy-Zsilinszky utcai óriásgraffiti készítőivel

Debrecen - A graffitiművészek elítélik a falakat, kapukat, autókat összefirkálókat.

Több mint 15 éve annak, hogy az első graffiti felkerült a Bajcsy-Zsilinszky utca végén található, 30-40 méter hosszú és 2-2,5 méter magas téglafalra. Azóta néhány havonta újabb alkotások váltják egymást a felületen.

Firkák helyett művészet

A szóban forgó fal egy magántulajdonú lakóház udvarát hivatott védeni. Az ingatlan résztulajdonosa, Toronyai Lajos a helyszínen a Naplónak elmondta: a készítőkkel, – egy debreceni baráti társaság tagjaival – annak idején úgy ismerkedett össze, hogy egy szép napon becsengettek hozzá, és azt kérdezték, mit szólna, ha nem csak csúnya firkák lennének ott, hanem igényes festmények? – Megengedtem nekik, hogy fessenek, aztán elégedett voltam az eredménnyel. Volt olyan, hogy két hét után átfestették, de olyan is, amikor két hónapig nem nyúltak hozzá – fogalmazott.

Így sokkal jobb, mintha a szemben lévő házakhoz hasonlóan ez is össze lenne firkálva, ez művészi alkotás – vélte Toronyai Lajos. Kiemelte, amióta ilyen módon „karbantartják”, szebbé teszik a falat, még soha senki nem firkálta azt össze. – Néha itt tátom a szám és nézem, ahogy alkotnak, de nem szólok bele, hogy mi készüljön. Azt tapasztalom, hogy nemcsak nekem tetszik, amit csinálnak. Időnként fotóművészek érkeznek és a fal előtt modelleket fényképeznek – tette hozzá.

Tehetség és sok gyakorlás

A fal tulajdonosa elárulta: ha egy óra múlva visszamegyek, az alkotókkal is találkozhatok, mert éppen új művet fognak készíteni. Természetesen éltem a lehetőséggel.

Fotó: Matey István

A megbeszélt időben egy középkorú és egy fiatal férfival találkoztam. Magukról annyit mondtak, hogy ők az Enemy és a Bronk. A középkorú, grafikusként és dekorációs festéssel foglalkozó férfi először arról beszélt, hogy kezdésként egyszínűre szokták festeni a felületet (ez jelen esetben sötétlila festéket jelentett), aztán kerülhetnek fel a kézzel előre megrajzolt motívumok. Időnként más városokból és külföldről érkező művészek is szoktak hozzájuk csatlakozni.

– A graffiti lényege az alkotó saját stílusa, ami legalább 10-15 évnyi rajz csiszolgatás után alakul ki. A legfőbb mozgatórugó, hogy minél szebb, minél karakteresebb rajzokat készítsen az ember, olyat, ami a készítőre jellemző – jelentette ki.

Európa-szerte elismert

Fiatalabb barátja úgy vélte, sokkal jobb egy ilyen falra nézni, mint a Debrecenben divatos egyszínű sárgára, vagy szürkére, rózsaszínre. Ezek a rajzok képesek az embereknek pozitív vizuális élményt nyújtani, ami vagy felvidítja őket, vagy emlékeket idéz fel bennük. Elmondta: a graffiti Európa nagy részén olyannyira elfogadott önkifejezési irányzat, hogy például Németországban, Lengyelországban, Franciaországban, Angliában nemzetközileg elismert művészeket szoktak arra felkérni, hogy a lakótelepeken vagy éppen a belvárosban díszítsenek tűzfalakat ilyen módon. – A megélt élettapasztalatot vetítjük ki a falra. Sokan meglátják magukat benne, tudnak vele azonosulni, mások persze nem. Ez a művészet lényege – fogalmazott.

Fotó: Matey István

Idősebb társa hozzátette, készítés közben eddig mindössze egyetlen férfitől kaptak erősebb kritikát, a járókelők, autósok döntő többsége jó véleménnyel van ezekről a képekről.

A firkák vandál rongálások

Mindkét művész hangsúlyozta, hogy a különböző falakon sokfelé látható firkák, tegek vandál rongálások, „huligán graffitik”, melyeket elítélnek. Kiderült, hogy az ő műveikben felfedezhető betűk a művészek neveit rejtik. Ugyanakkor figurális ábrázolásokkal is foglalkoznak. Korábban két elhunyt barátjuknak is így állítottak emléket.

Végül mindketten arról beszéltek, hogy szerintük a csellengő fiataloknak sokkal inkább a sportban és az utcai művészetben (street art) kellene magukat megtalálni, mint az utcán. Vagyis ezt oktatni kellene. Ezért fontosnak tartanák, hogy a hatóságok ne tiltsák az ilyen igényes művészeti alkotások elkészítését, hanem ilyen legális falak biztosításával inkább segítsenek ebben.

- Orosz Csaba -

Hazája az USA

A graffiti az USA-ból, New York, Dél-Bronx negyedéből indult, mely a hip-hop kultúra szerves része. Ez az életstílus magába foglalja ezen kívül például a rap zenét, a break táncot és a DJ-skedést. Ez a hip-hop kultúra négy alkotóeleme, ami mára meghódította a világot. A kezdetben nagy számban vonzotta a hip-hop közösség az „elveszett fiatalokat”, akik a nagyvárosok utcáin csellengtek. A kultúra fő mozgatóeleme az, hogy inkább a művészetekben és a sportban (breakben) mutassák meg a fiatalok a tehetségüket és kitartásukat, mintsem zűrös és veszélyes bűnbandákhoz csatlakozzanak. A hip-hop alkotások témája, hangulata, a műfaj bármelyik területén laza, ugyanakkor határozott, agresszív, néhol bolondos. Ez főleg azokból az időkből származik, amikor az afroamerikaiakat még elnyomták és a crack-láz tombolt New York külvárosaiban.