Akár Nagyváradra is járhatnának dolgozni Körösszakálból

Körösszakál - A közmunkaprogramban megtermelt javakat mind fel tudja használni a település.

Komoly vállalkozói réteg híján az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató az országhatár menti, román nemzetiség által is lakott faluban. Ahogy Pálfi Tamás polgármester fogalmaz, a közmunkaprogram nélkül még nagyobb gondban lenne az a 93 ember, akinek ezáltal jövedelmet tud biztosítani a település.

– A közel száz fő nagyon magas szám ahhoz képest, hogy ténylegesen 750-en élnek a településen. Elengedhetetlen, hogy közfoglalkoztatású programokat indítsunk, méghozzá a település adottságaihoz igazodva. Jelenleg négy programunk van, a legjelentősebb a mezőgazdasági, amely 45 embernek ad munkát. Ebben leginkább szántóföldi növények termesztésével – uborka, kukorica, tök, alma, homoktövis, császárfa – foglalkozunk. Az eddigi másfél hektáros gyümölcsöst idén kibővítjük. Szeretnénk egy gyümölcsfeldolgozó üzemet létrehozni, amelynek támogatására ígéretet kaptunk. Bár elenyésző mértében, de foglalkozunk állattenyésztéssel is. A megtermelt javakat a szabadpiacon értékesítjük. Kétmillió forintba került az a gép, amellyel betonoszlopokat gyártunk, melyeket vagy magunk használunk fel, vagy barterüzlet keretében értékesítünk valamelyik szomszéd településsel. De előállítunk térköveket, szegélyköveket is. Ezek mellett folyamatosan keressük a lehetőségeket: van egy hűtőkamránk, hozzá vettünk egy utánfutót, így már bérbe is adható, ezzel is növelve a kihasználtságát, valamint plusz bevételt generálva – hívta fel a figyelmet a Pálfi Tamás polgármester.

Kapu Körösnagyharsánynál

A polgármester úgy véli, a magyar-román határ közelsége jelenthet egyfajta kiutat, de ahhoz meg kell változnia az emberek gondolkodásának.

Vannak helyi és környékbeli vállalkozók, akik tudnak alkalmazni embereket, de még mindig ott tart a közfoglalkoztatás, hogy átjáróházként tekintenek rá a dolgozók."

Leginkább idénymunkáról lehet beszélni – folytatta a falu első embere. – Vannak pozitív példák arra, hogy valaki talál munkahelyet, de ez elenyésző sajnos. A román határ túloldalán, értesüléseim szerint, kínálkoznak ígéretes lehetőségek, de ennek ellenére mégsem járnak át az emberek. A helyzet ott tart, hogy a romániai cégek, vállalkozók keresnek nálunk lehetséges alkalmazottakat. Tudok olyan üzemről, amely külön kis magyar részleget hozott létre annak érdekében, hogy odacsábítsa a munkavállalókat, sőt, megfelelő létszám esetén járatokat is hajlandó indítani. De hiába lenne megoldott az utaztatás, a mobilitás, a régióban tartanak az emberek attól, hogy kimozduljanak, pedig nem is kellene elköltözniük a faluból. Ezen a hozzáálláson jó lenne, ha tudnánk változtatni. Hatalmas könnyebbséget jelenthetne az is, ha Körösnagyharsánynál az határátkelőt állandóra megnyitnák. Ugyanis most még csak szombaton üzemel, pedig azon keresztül Nagyvárad ide mindössze tizenöt kilométer. Ráadásul pont Nagyvárad ipartelepi részénél megy az út, ott, ahol a lehetséges munkahelyek vannak. Nem elvárás az, hogy itt multik fognak a határba települni, de talán a környékbeli fejlesztések – gondolok itt Berettyóújfalura, Komádira – jelenthetnek majd igazi előrelépést.

HBN–MSZ

Elöregedőben a község lakossága

Körösszakál is küzd azzal a problémával, hogy csekély a népesség megtartó ereje, így a fiatalok jó része máshol keresi a boldogulást. A lakástámogatásoknak köszönhetően ez az elvándorlás csökkenni látszik, de az országos program mellett a saját lehetőségeihez mérten az önkormányzat is segíti a gyermekvállalókat.

– Az utóbbi három év felelősségteljes gazdálkodásának köszönhetően mára helyettük a pénzügyeket a településen, lejárt határidejű számlatartozása nincs, és ez nagy eredmény – fogalmaz a polgármester. – Ennek folyományaként például az iskolakezdés előtt minden óvodás, általános iskolás, valamint közép- és felsőfokú tanulmányait végzőnek tízezer forint egyszeri beiskoláztatási segélyt tudunk adni. Az elvándorlás az egész térségre jellemző, bár az utóbbi időben nálunk fiatalok vettek házat helyben. Ez köszönhető a lakáshoz jutás támogatásának is. Az elöregedés nagymértékű. Ez látszik azon is, hogy jelenleg mennyien járnak templomba. De ez a folyamat nem új keletű, az ötvenes évektől fokozatosan lefeleződött a falu lélekszáma.