Biztos, ami biztos

Miben vagyunk egyformák, mi magyarok? Például abban, hogy nagyon nem egyformán viseljük a nyári, de nem átlagos, hanem extrém hőséget. Igaz, lehet némi logikai bukfenc abban, hogy éppen különbözőségünk tesz közössé bennünket. De kánikula idején ez realitás. Az ilyesfajta nyár, a tartósan negyven körüli hőmérséklet, messze több, mint apróbb-nagyobb kellemetlenség sokunk számára. T. Szűcs József írása.

Van aki imádja, van aki utálja, van aki élvezi, van aki szenved tőle. Mások a száraz hőséget jól viselik, de a fülledt forróságot alig élik túl. S vannak olyanok, akiket teljesen hidegen hagy, hogy plusz harmincöt fok van, vagy mínusz húsz. Biztos csak annyi, hogy valamiképpen mindannyian reagálunk a szokatlan időjárási helyzetekre. Esetleg még annyi sem. Merthogy kivételek minden szabály alól vannak. Viszont azt biztosra vehettük, hogy idén is lesz kánikula. Méghozzá abból a fajtából ugyancsak, amely már viszonylag keveseknek esik jól. Szakemberi megfogalmazással, olyan, amely már az egészséges embert is megviselheti. Még akkor is, ha éppen vízparton nyaral. Hisz az egész napos hűsítő lubickolás nem garancia arra, hogy az eközben esetleg átforrósodott szobájában éjszaka tud majd aludni. Nyár van, ez a dolgok rendje, intézhetnénk el egy kézlegyintéssel a jóval harminc fok fölé emelkedő hőmérsékletet.

Viszont amióta Chicagóban, Párizsban és bizonyára másutt is emberek tucatjai vesztették életüket közvetlenül a szűnni nem akaró forróság miatt, mégsem tehetjük. Az eset tanulságait levonták, s megtették a szükséges óvintézkedéseket, hogy ha az időjárás ismétli magát, ne követelhessen ismét közvetlen áldozatokat. Mondanunk sem kell, hogy az ilyesfajta nyár, a tartósan negyven körüli hőmérséklet, messze több, mint apróbb-nagyobb kellemetlenség sokunk számára. Hanem éppen olyan népegészségügyi feladatokat tartogathat, mint például télen vagy kora tavasszal egy veszélyes járvány. Ennek okán fel kell rá készülnünk. Magunknak, állampolgároknak, s az illetékes állami szerveknek, magáncégeknek. Hisz a hőségben szinte minden, mindenki másként viselkedik. Másként kell kezelni például az élelmiszereket, megszervezni a szállításukat, változtatni az árukészleteken és így tovább. Egy csomó ipari technológia szintén más megközelítést kíván. Az építőiparban éppen úgy, mint például a közlekedésben. S ami a legfontosabb, védeni kell azokat, akiknek ki kell állniuk az olyan hőséggel szemben, amelyet ha lehetne, jobb lenne messze elkerülni. Néhány nap alatt természetesen nem állnak, állhatnak feje tetejére a dolgok. Bár az említett helyszíneken sem akarták elhinni, hogy egyre késnek azok a hűsítő léghullámok, amelyek elviselhetővé teszik a mindennapi életvitelt.

Nálunk, bár délebbre fekszünk, talán ezen a nyáron sem lesz tömeges tragédiákkal járó hőhullám. Ám a kockázata szintén megvan. S ha egy ilyen nem kívánt szituáció minden elemét sorra vesszük, akkor alighanem arra a következtetésre jutunk a végén, hogy azt már nem népegészségügyi, hanem egyenesen nemzetbiztonsági vészhelyzetként kellene kezelnünk. Merthogy aligha csupán az országhatárokon belül lenne forró indulatokat és még sok minden mást kiváltó a hőhelyzet.

- T. Szűcs József -