2017.08.28. 11:45
Távol Indiától
<em>„Mi mindent fedezhetett volna fel Kolumbusz, ha nem állja útját Amerika?” – tette fel a mélyen filozofikus töltetű kérdést a zseniális Sándor György valamikor, a magyar humor(alizmus) egyik aranykorában.</em> T. Szűcs József írása.
„Mi mindent fedezhetett volna fel Kolumbusz, ha nem állja útját Amerika?” – tette fel a mélyen filozofikus töltetű kérdést a zseniális Sándor György valamikor, a magyar humor(alizmus) egyik aranykorában. T. Szűcs József írása.
Napjaink információtömegében alighanem szintén létezik egy képletes Amerika. Ráadásul mindenkinek megvan a sajátja. Már, aki vízre merészkedik a hírek, események vagy csupán annak látszó valamik végtelen tengerében. Aki meg akarja ismerni világunkat. Vagy legalább annyit belőle, amennyit az egyén véges agykapacitása képes befogadni a köröttünk burjánzó titkokból, rejtelmekből. Nos, útjukban egyszer csak szintén ott lesz keresztben elterpeszkedve Amerika. Talán megörülnek neki, mint anno a genovai. Ő annak okán, hogy meglelni vélte Indiát. Hisz, mint ismeretes, szándéka szerint a mesés Keletig váltott jegyet. A másik felét, a közbejött földrész miatt azonban soha nem tudta leutazni. Mégsem sikerült haláláig meggyőzni őt arról, hogy nem a célját érte el.
Vannak, vagyunk bizonyára néhány milliárdnyian, akik hozzá hasonlóan, úgy véljük, hogy amit elértük, az pontosan az, amit kerestünk. Adott esetben igazunkat. S ebben senki és semmi sem tud megingatni. Sőt. Szeretnénk róla másokat is meggyőzni. Származzék az információnk, ismeretünk mondjuk az interneten feketelistára tett honlapokról. Amelyekről tudnivaló, hogy némi, nem sok, tudományos mázzal bevont, a valóságot és kitalációt a végtelenségig összekutyuló, így akár hihetőnek tűnő, hiedelmeket terjesztenek. Persze igazán nem kárhoztathatjuk azokat, akik ezen olvasmányok vagy más források alapján váltig meg vannak győződve mondjuk arról, hogy a piramisokat és a hozzájuk hasonló ókori építményeket csakis földönkívüli segítséggel emelhették. Hiába tárják fel sorra például a piramisépítő munkások sírjait. Ez legfeljebb annak bizonyítéka számukra, hogy a piszkos munkát alvállalkozókra bízták az ismeretlen, de semmiképpen sem földi agytrösztök. Annyi feltétlenül igaz, a példánál maradva, hogy néhány ókori vagy még régebbi építmény olyan többtonnás kőtömböket tartalmaz, amelyeket még a mai technológiákkal is derekas munka összepasszintani. Ám ebből a tényből arra következtetni, hogy az ókori nagyvállalkozó emiatt az éppen arra járó földönkívüliek óriásdaruit lízingelte…
A szándékosan szélsőséges, de azért eléggé elterjedt hiedelem arra enged következtetni, hogy a példabeli Amerika nem mindig jelenti az ismeretek non plus ultráját. Lehet akár egyfajta szemellenző, amely megakadályoz bennünket abban, az elterjedt képzavarral élve, hogy más véleményekre vessünk egy röpke pillantást. Ha úgy tetszik, nézzünk túl Amerikán. Hátha ott szintén akad valami érdekesség. Ám a hit, mármint az önmagunk igazába vetett hit „omnia vincit”. Akárcsak a szerelem. S adott esetben éppoly vakká tesz bennünket. Nem lenne ezzel nagy baj, ha csak a hétköznapi embereket, bennünket akadályozna a tisztánlátásban. A gond az, amikor nálunk fontosabb urak, elvben társak hitegetik magukat és bennünket. Például azzal, mint amivel Kristófunk kortársait. Ti., hogy nyugatra „hajózva” ők, a maiak szintén megtalálták nekünk Indiát.
- T. Szűcs József -