Csak addig nyújtózkodnak Hajdú-Biharban, ameddig a takarójuk ér…

Hajdú-Bihar - Az adósságkonszolidáció óta Pécs városa állítólag újabb 5 milliárd forint adósságot halmozott fel.

Bejárta az országos sajtót a hír, miszerint egy stratégiai irányító testület segíti a jövőben Pécs polgármesterét, amelynek célja, hogy a város kellőképpen helyt tudjon állni a település előtt álló feladatok ellátásában, a pénzügyi kihívásoknak jobban meg tudjon felelni, és a helyi gazdaság megerősödése is új lendületet vehessen. Az intézkedés hátterében állítólag az áll, hogy a város az állami adósságkonszolidáció óta mára ismét mintegy ötmilliárd forintos hiányt halmozott fel. És mi a helyzet a hajdú-bihari falvak, városok gazdálkodásában?

Megnézik, mire…

Barabás Ferenc, Biharkeresztes független polgármestere emlékeztetett, hogy bár a jogszabály szerint lehetőségük van az önkormányzatoknak olyan hitelt felvenni, amit egy éven belül vissza tudnak fizetni, de náluk még erre sem volt szükség.

Olyan pályázatokat nyújtunk csak be, amelyek legalább kilencvenszázalékos támogatottságúak. Sok mindenre lenne szükség a településünkön, de törvényt nem sérthetünk."

– Az jó, hogy a szociális támogatások finanszírozásánál az állam tekintettel van a települések adóerő-képességére, hiszen így igazságosabban oszlik el a tehervállalás – véli.

Csige Tamás, Hajdúdorog szocialista polgármestere a Napló érdeklődésére közölte, hogy náluk eddig sem volt hiány a gazdálkodásban, miként működési hitelük sem volt. Ugyanakkor megjegyezte: mostanában (mivel az önkormányzati büdzsé ugye a törvény szerint nem lehet „lyukas”) több település a saját önkormányzati cégeibe viszi ki az adósságát, így kerülve meg a jogszabályt.

Nincs pénzszórás

Pap Miklós, Mezőpeterd független polgármestere:

Úgy tudunk belül maradni a büdzsén, hogy gyakorlatilag mindent megszorítunk. Nem lehet két kézzel szórni a pénzt. Csak a fontosabbjára jut."

– Leginkább a 100 százalékos támogatottságú pályázatokon veszünk részt, bár néha a szükség törvényt bont. Idén például kénytelenek voltunk öt százalék önerő vállalásával pályázni a ravatalozónk felújítására, olyan állapotban volt már az épület. Ezzel még elbírtunk, hiszen nem nagy pénzről van szó. Éppen a forráshiány miatt különösen fontosak az energetikai fejlesztések, hiszen azok további (évi akár 5–6 millió forintos) megtakarítást eredményezhetnek még egy ilyen kicsi faluban is.

Csáfordi Dénes, Hajdúhadház kormánypárti polgármestere is azt hangsúlyozta, hogy csak addig nyújtózkodhatnak, ameddig a takarójuk ér.

Visszavettünk a rendezvényeinkből, ritkábban jelenik meg a városi lap, nem vettünk fel eddig folyószámlahitelt, ugyanakkor a fejlesztéseink előkészítésén gőzerővel dolgozunk."

Elvileg lehetne

Beke Imre, Nádudvar független polgármestere felhívta a figyelmet arra, hogy kormányzati jóváhagyással lehet ugyan felvenni hitelt, de a döntéshozók megvizsgálják az iparűzési adó mértékét, és annak függvényében adják vagy nem az áthidaló hitelt.

Nekem a fő elvem az „addig nyújtózkodj…”, ezért önerőből csak olyan mértékben fejlesztünk, amivel tényleg elbírunk."

– Pályázunk folyamatosan, amire csak lehet. Fontos lenne viszont, hogy ne teljen el túl sok idő a pályázatok beadása és elbírálása között, mert az jelentősen drágíthatja a beruházásokat – fogalmazott a kisvárosi vezető.

Szőllős Sándor, Bocskaikert kormánypárti polgármestere:

Azt osztjuk be, ami van, és ahhoz alakítjuk a feladatokat, meg természetesen a finanszírozást."

– Ami nagyon viszi a pénzt, azok az intézmények, amiknek a fenntartása saját feladat (uszoda, sportcsarnok stb.), vagy ha magasabb a létszáma, mint amit ki tud gazdálkodni a település.

Tóth Ferenc, Komádi kormánypárti polgármestere is azt hangsúlyozta, hogy amit csak lehet, pályázati pénzből oldanak meg. Ez alól egyedül a belterületi utak felújítása a kivétel, az ugyanis nem tűr halasztást.

„Már mi is ott tartunk…”

Szegi Emma, Kaba kormánypáti polgármestere:

Már most mi is ott tartunk, hogy bizonyos feladatok finanszírozását nem fogjuk tudni megoldani."

–  Csak a minimálbér emelése a szociális központ esetében kilencmillió forintunkba került, aztán emeltük a köztisztviselői béreket is, mert 12 év után muszáj volt. Összesen csak a béremelések 35 millió forint többletkiadást jelentenek egy évben. Álságos lenne azt mondani, hogy kijövünk a normatívából. Szerencsére meg tudtuk tenni, hogy zsebbe nyúltunk, de a környező kistelepüléseken ez szóba sem jöhet.

- Petneházi Attila -