„Még ma is elveszítjük a betegek legalább 30 százalékát”

Debrecen - A májbetegségek szövődményeit szeretnék megelőzni a Debreceni Egyetem kutatói, akik munkájukért hazánkban egyedüliként érdemelték ki az Európai Kiválósági Központ címet. A májzsugorban szenvedő betegek életminőségének és életkilátásainak javítását célozza meg az a nemzetközi kutatás, melybe a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Gasztroenterológiai Tanszék májbetegekkel foglalkozó kutatócsoportja kapcsolódott be. A csoportot Dr. Papp Mária, a Debreceni Egyetem docense vezeti, vele beszélgettünk.

A májbetegségek szövődményeit szeretnék megelőzni a Debreceni Egyetem kutatói, akik munkájukért hazánkban egyedüliként érdemelték ki az Európai Kiválósági Központ címet. Papp Mária, a Debreceni Egyetem docense által vezetett klinikai kutatócsoport vizsgálatai a májbetegségekben kialakuló szövődmények megelőzésére irányulnak, hiszen ha ismerik és megértik azokat a folyamatokat, amelyek a májzsugor kialakulásához vezetnek, akkor lehetőségük van arra, hogy új terápiás módokat találjanak.

Mi is az a májzsugor, ami kutatásuk központjában áll?

Dr. Papp Mária: A májzsugor/májcirrózis a krónikus májbetegségek előrehaladott stádiuma, világszerte a 14., míg Közép-Európában a 4. leggyakoribb haláloknak számít. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2000 és 2002 közötti adatbázisa alapján Európát tekintve hazánkban messze a legmagasabbak a hozzá kapcsolódó mutatók. Férfiak esetében 103, míg nőknél 32 eset 100 ezer felnőtt lakosra számítva. Ez a környező országokhoz képest akár 4-5-ször magasabb értéket jelent. Hazánkban 2015-ben 3306 esetben állt májbetegség a lakosság halálozásának hátterében (KSH-adat). Az Európai Unióban pedig 47 ezren halnak meg évente májrákban, ami 80 százalékban a májcirrózis talaján alakul ki.

Milyen okokra vezethető vissza a betegség?

Dr. Papp Mária: Európában leggyakrabban a túlzott mértékű alkoholfogyasztás és egyre növekvő arányban a nem alkoholos zsírmáj játszik szerepet a kialakulásában. Utóbbi esetén fontos tényezőnek számít az elhízás, a metabolikus szindróma, illetve a 2-es típusú cukorbetegség. A vírusos eredetű krónikus májgyulladás (elsősorban hepatitis C), ezen kívül autoimmun folyamatok, anyagcsere-betegségek és más ritka kórképek is állhatnak a hátterében. Magyarországon az alkohol okozta májzsugor a leggyakoribb, de az említett egyéb okok is természetesen szerepet játszanak.

Fontos kiemelni, hogy az elhízás és az ehhez kacsolódó anyagcsere eltérések önmagukban is elvezethetnek ennek az életveszélyes állapotnak a kialakulásához.”

Ahhoz, hogy ezeket diagnosztizálják és megfelelően kezelhessék, tudni is kell róla. Hogyan ismerhetőek fel?

Dr. Papp Mária: A májcirrózis a kezdeti stádiumban gyakran tünetmentes, így aluldiagnosztizált, ezért van, hogy már csak késői stádiumban találkozunk vele, amikor a szövődmények is jelen vannak. A májcirrózis korai szakaszában megfelelő kezelés mellett a beteg életkilátásai sokkal jobbak, mint az előrehaladott állapotban, ezért nagy jelentősége van annak, ha időben megtaláljuk a betegséget. A háziorvosnál a laborparaméterekben és a hasi ultrahangon észlelt eltérések már a tünetek megjelenése előtt jelezhetik a betegséget, amikor is érdemes hepatológus szakorvoshoz fordulni. Másrészt a májcirrózis jellegzetessége, hogy az immunrendszer működése sok ponton zavart szenved. Ennek egyik oka, hogy működészavarának következtében a máj nem termel eleget azokból a fehérjékből, amik az immunrendszer megfelelő működéséhez nélkülözhetetlenek. Sokkal gyakoribbak lesznek ezáltal a fertőzések, és súlyosabb a lefolyásuk.

Milyen szövődményeit ismerjük a májzsugornak?

Dr. Papp Mária: Jellemző szövődmény például a sárgaság, a hasvíz megjelenése, és annak bakteriális felülfertőződése, a nyelőcsőben kialakuló súlyos visszértágulatok, melyekből életveszélyes vérzések indulhatnak meg, vagy a tudatműködés zavara, melyet hepatikus enkefalopátiának nevezünk, valamint a májrák kialakulása. Egyik fő kutatási területünk a bakteriális fertőzések kialakulása a májzsugoros betegekben. A fertőzések ugyanis a májbetegség olyan akut romlását eredményezik, ami szervelégtelenségek kialakulásához és halálhoz vezethet. A májzsugor súlyosbodásában jelentős szerepet játszik még a bélbaktériumoknak a keringésbe történő áthelyeződése, ami gyakori ebben a betegcsoportban. A betegek bevonásával zajló kutatások során ennek vizsgálatára is komoly hangsúlyt fektetünk.

A betegség heveny rosszabbodása során a szövődmények következtében még ma is elveszítjük a betegek legalább 30 százalékát, ezért is kulcsfontosságúak a nálunk végzett klinikai vizsgálatok.”

Milyen előrelépések történtek a betegség kezelésében?

Dr. Papp Mária: Korábban a májcirrózist egységesen végstádiumú betegségnek tartották, ami májátültetés nélkül elkerülhetetlenül a beteg halálához vezet. A megelőző intézkedések pedig csak a nyelőcsővérzés és a májból kiinduló rosszindulatú daganatok szűrésére és kezelésére korlátozódtak. Azonban szemléleti változás történt, a májcirrózis dinamikusan változó (krónikus progresszív) betegségnek tekintjük. Ez igaz a betegség kórszövettani eltérésére is. Ha azonosítjuk a kiváltó okot, hozzárendelhetjük a specifikus terápiát és a betegség bizonyos fokig visszafordítható is lehet.

Kis túlzással, az alkoholisták betegségének mondták (régebben) ezt a betegséget. Gyógyító munkájuk során önök is találkoznak ezzel a megbélyegzéssel?

Dr. Papp Mária: Igen, mert valójában leggyakrabban legalább részben az alkohol fogyasztás a háttere a betegségnek. Természetesen bármilyen eredetű a májbetegség, az alkoholfogyasztási szokásokat tisztázni kell. Betegeinket arról minden eszközzel le kell beszéljük, de nem tekintjük őket megbélyegzettnek, vagy esélytelennek. Mi a gyógyításra esküdtünk fel, tehát ebből a szempontból nem releváns számunkra, hogy mik vezettek a betegséghez. A dohányzók és elhízottak is ugyanúgy kárt tesznek a testükben, mint a rendszeresen alkoholt fogyasztók, s bár azok a megbetegedések is hasonlóképp kihívás elé állítják az orvostudományt, fel sem merül az, hogy ne kezeljük őket.

Dr. Papp Mária szerkesztőségünkben | Fotó: Molnár Péter

Úgy vélem, a megelőzéssel kapcsolatban is bőven van még teendőnk. Az emberek ismeretanyaga erről a betegségről nem megfelelő. Ahhoz, hogy Magyarországon az alkohol okozta májkárosodás mértéke csökkenjen, számos intézkedésre és nemzeti összefogásra van szükség. Először is kommunikálni kell, hogy mi az az alkoholmennyiség, amennyit kockázat nélkül el lehet fogyasztani, illetve amennyit túllépve baj lehet. Ugyanis a kisebb mértékű, de rendszeres – a többség által normálisnak gondolt – italozás is elvezethet a betegség kialakulásához (például éveken át napi 3 üveg sör). De, mint korábban említettem, az elhízás önmagában is okozhat májcirrózist. Fontos az iskolai felkészítés, annak tudatosítása, hogy az említett rossz szokás, a mértéktelen evés, mozgáshiány, azaz a helytelen életmód milyen hosszútávú következménnyel járhat. Fontos, hogy az alapellátásban dolgozók éberek legyenek, a betegség felismerése apró jelek alapján időben megtörténjen. Ehhez több információ kell, több segítség. És ezalatt nem csak a felvilágosítást értem. Hiszen ismert, hogy sokan az alkoholt szorongásoldásra használják.

A közhiedelemmel ellentétben nem csak az alkoholistáknak, vagyis az alkoholfüggőknek lehet alkoholos májzsugorodása, akikkel „úgysincs mit tenni, mert nem tudják abbahagyni az ivást”.

Mi azt tapasztaljuk, hogy betegeink jelentős része igenis motiválható, ha a kellő időben elmagyarázzuk nekik, mi a betegségük. Kötődnek hozzánk, és betartják a tilalmat.

Azokra az emberekre nézve, akiket szerencsésen nem érint a fenti májbetegség, milyen óvintézkedéseket javasol a májvédelmet illetően?

Dr. Papp Mária: Az akut májelégtelenség a májcirrózistól eltérő/különböző kórkép, mely az egészséges májat sújthatja, kialakulhat akut vírusfertőzést követően, bizonyos táplálékkiegészítők, fogyókúrás szerek kontrollálatlan szedése (melyek nagyon divatosak mostanában), a fájdalomcsillapítóként használt paracetamolszármazékok túladagolása, különféle gyógyszerek vagy mérges gombák fogyasztása miatt. A tünetek nagyon hamar megjelennek, és sajnos sokszor végzetes kimenetelű májelégtelenségek okoznak. Jól tájékozódjunk, mielőtt bármilyen, fent említett szert fogyasztunk! Amennyiben heveny sárgaság alakul ki, azonnal orvoshoz kell fordulni!

- Barak Beáta -

Elismerés

A kutatócsoport munkájának sikerességét jelzi, hogy Magyarországon egyedüliként Európai Kiválóság Központ minősítést kapott. A címmel ismerték el, hogy a Debreceni Egyetem Klinikai Központjában a betegellátás színvonala és a kutatás minősége kiválóan megfelel az Európai Májkutató Társaság szigorú kritériumrendszerének.

Kétszáz kutató munkája

A májzsugorban szenvedő betegek életminőségének és életkilátásainak javítását célozza meg az a nemzetközi kutatás, melyhez a Debreceni Egyetem is csatlakozott. Az Európai Májkutató Társaság által létrehozott konzorciumba az Általános Orvostudományi Kar Gasztroenterológiai Tanszék májbetegekkel foglalkozó kutatócsoportja kapcsolódott be.

A szakemberek 71 európai egyetem, több mint 200 kutatójával közösen dolgoznak azon, hogy a májzsugor és szövődményeinek diagnosztikája, illetve kezelése hatékonyabbá váljon, valamint a betegeket ellátó orvosok kutatásai révén a gyógyszeriparral való együttműködés eredményesebb legyen.