Tovább szépül a fürdőváros

Hajdúszoboszló - A kormány által nemrégiben kijelölt kiemelt turisztikai térséghez tartozóan összesen ötmilliárd forintos fejlesztési forrásra számíthat a fürdőváros, melynek képviselő-testülete több önerős beruházás megvalósításáról is döntött már. Sóvágó László polgármester más témák mellett ezekről is beszélt lapunknak adott interjújában.

Aligha van speciálisabb helyzetben lévő város a megyében Hajdúszoboszlónál. Miközben az országosan is dobogós helyet érő idegenforgalma miatt sokan irigykednek az ott élőkre és természetesen az önkormányzatra, élén a polgármesterrel, másfelől kockázatosnak tartják a település „egy lábon állását”. Hogy évtizedek óta miért csak a messze földön híres gyógyfürdőjére épít a város, erről is beszélt Sóvágó László polgármester a vele készített interjúban.

A Központi Statisztikai Hivatal nemrégen tette közé a tavalyi idegenforgalmi eredményeket, mely szerint a belföldiek által eltöltött vendégéjszakák tekintetében Hajdúszoboszlót csak Budapest előzi meg, míg a külföldiekre vonatkozóan a negyedik a rangsorban. Emiatt a máshol élők még inkább azt mondhatják: könnyű jól várost vezetni Szoboszlón.

Sóvágó László: Részben igazuk van, mert a bevételeink lehetővé teszik, hogy sok olyan dologra tudjunk pénzt fordítani, ami a lakosság komfort érzetét biztosítja, így például nincsenek leaszfaltozatlan utcáink, de máshol ugyanezt támogatásként is megkaphatják. Vagyis az elégedettségem akkor lenne teljes, ha minden település egyenlő esélyt kapna, és egyes helyekre nem áramlanának részben ellenőrizetten vagy ellenőrizetlenül a milliárdok, melyekről nem is tudjuk, milyen jogcímen jutnak oda. Az látszik, hogy személyfüggő a juttatás, nem mindegy, hogy egy várost vagy térséget, ki képvisel a parlamentben.

Hajdúszoboszló abból a szempontból is érdekes település, hogy ön az 1998–2002 közötti időszakot leszámítva 23 éve nem kormánypárti polgármesterként irányítja a várost, legutóbb is az Összefogás Hajdúszoboszlóért képviseletében indult és nyert. Emiatt is többen úgy tartják, bizonyos ellenszélben kell kormányozni a várost.

Sóvágó László: Ezt kár lenne tagadni, nem is az a fajta vagyok, aki ezt eltitkolja, de azt túlzás lenne állítani, hogy ennek hátrányát direkt mód mindennap érzékelnénk, inkább visszautalnék az előzőekre.

Hozzánk nem áramlanak a ki nem érdemelt milliárdok, és általában nem élvezünk előnyt a pályázatok elbírálásánál, de amit kiérdemeltünk, ami „jár nekünk”, azt azért megkapjuk.”

Mondana egy példát, amire igényt nyújtottak be, és nem kapták meg?

Sóvágó László: Nem sok minden hiányzik már a városban, vagy ami igen, azt saját erőből igyekszünk megvalósítani, de egy multifunkcionális sportcsarnokra nagy szükségünk lenne. Mivel szerte az országban sokan kaptak már hozzá támogatást, úgy gondoltam, mi is kérünk. Ennek érdekében június 7-én Orbán Viktornak írtam levelet, megindokolva a kérésünket hozzátéve, hogy ellentétben a száz százalékban támogatott településekkel, a másfél milliárdra becsült költségekből mi a 225 millió forint önrészt is vállalnánk. A miniszterelnök helyett Szabó Tünde sportért felelős államtitkár válaszolt, aminek a lényege, keressünk más forrást a létesítmény felépítéséhez.

Ha már az elutasított igényeknél tartunk, egyről lehetett olvasni az ön közösségi oldalán is egy helyi lakos hozzászólásában. A hölgy azt sérelmezte, hogy a 100-as vasútvonal felújításához kapcsolódva még sem lesz szintbeli kereszteződés a Szováti úton, pedig olykor nagy ott a torlódás a sorompó miatt.

Sóvágó László: Eredetileg mi is kértük, végül csak Kabán épül felüljáró, de nem indokolatlanul, hiszen ott szinte a teljes lakosság közlekedését érinti, nálunk viszont annyira nem súlyos a helyzet, bár nekünk is jó lett volna.

Még mindig az ön által is preferált közösségi oldalnál maradva, vegyük sorra az ott megfogalmazott kifogásokat. Elsőként a fürdő és környékén túli területek állapota, amit többen siralmasnak írnak le.

Sóvágó László: Én még olyan városban nem jártam, ahol a központ elhanyagoltabb lett volna, mint a külterületek, így természetesen a külső utcákban élők között mindig akad elégedetlen. Korábban utaltam arra, hogy minden utcánk szilárd burkolatú, persze lehetnek kisebb részek, ahol nem a legjobb állapotúak, de a siralmas jelzőt túlzónak tartom. Minden területünk közművesített, és a közlekedési viszonyok is rendezettek, ezek önkormányzati feladatok, melyeket igyekszünk maradéktalanul elvégezni.

Fotó: Molnár Péter

Tudom azt is, hogy a kertségekbe kiköltözők is igényelnék azokat a feltételeket, amelyek a belterületekre vonatkoznak, de a külterületeken útépítésekre nekünk sincs pénzünk.

A panaszok között a munka­helyteremtés hiányát is megemlítik sőt, volt, aki egyenesen a fiatalok városból elvándorlását tette szóvá, mert minden csak a fürdő körül forog.

Sóvágó László: A megállapítás jogos, Hajdúszoboszló létét a fürdő látogatottsága és az idegenforgalom határozza meg. Sokszor megkapjuk kritikaként, egy lábon állunk, de nem egyszerű másik lábat keresni.

Nálam okosabb szakemberek is megfogalmazták már: Hajdúszoboszló jövője az elkövetkezendő időszakban is az idegenforgalmon nyugszik.”

Mert mit is vetnek a szemünkre? Miért nem telepítünk ipart a városba? Olyan egyszerűnek látszik ez, de megvalósítani rendkívül nehéz. Közel van hozzánk Debrecen, elszívó hatása jelentős. Jobb az infrastruktúrája, megközelíthetősége. Nem egészen 20 kilométer a két város közötti távolság, amely a mai világban – főleg a fejlett országokban – nem számít távolságnak. Egyébként az idegenforgalommal nem feltétlenül fér meg az iparosítás, hiszen a hozzánk érkező vendégek részben az annak hiányából fakadó nyugodt, egészséges környezet miatt választanak bennünket. Én nem vitatom, hogy a felsőfokú végzettségűek egy részének nehéz vagy lehetetlen állást találni, de bármilyen jelentősebb üzem az azonos végzettségűek nagyobb számát követeli meg. Jó példa erre egy néhány évvel ezelőtti eset, amikor egy német cég szeretett volna szabászatot létrehozni a városban. Negyven embert akartak foglalkoztatni, de csak 15-en jelentkeztek, akik közül végül hárman maradtak, így a reménybeli befektető tovább állt. Tegyünk rendet: a kormány nem véletlenül vállalt 2 millió új munkahelyet, ezzel maga is elismerte, hogy a munkahely­teremtés alapvetően kormányzati feladat. És sajnos nem tolonganak az irodám ajtaja előtt a befektetők. Ettől függetlenül egyáltalán nem zárkóznánk el az ilyen jellegű megkeresésektől, de azt is látni kell, hogy Debrecen mellett vannak még Hajdúszoboszlónál jobb adottságú, közvetlenül az autópálya mellett fekvő települések is a megyében.

Mi a helyzet az elvándorlással? Valóban „öregszik” a lakosság, mert a fiatalok máshol keresik a boldogulásukat?

Sóvágó László: Az tény, hogy szinte kizárólag a vendéglátásban teremtődnek új munkahelyek, és nem minden fiatalnak ez az életcélja. Azonban nem gondolom, hogy tőlünk többen elmennek a városból, mint máshonnan. Az elvándorlás, főleg külföldre, általános jelenség, de hozzáteszem, ennek ellenére Hajdúszobosz­ló lakosságszáma szinte változatlan, mert folyamatos a betelepülés is. Elfogódottság nélkül állítom, talán a legélhetőbb település a megyében.

Azért akadnak, akik ezt másképpen élik meg, a már említett kritizálók leginkább az elmaradt pályázatokat róják fel a város vezetőinek.

Sóvágó László: Ismerem ezeket a véleményeket, és nem értem mit kérnek számon rajtunk. Minden olyan pályázaton igyekszünk elindulni, ami lehetőséget ad a fejlesztésre, de az ezeket összegző Pávai Vajna Ferenc Tervből több projekthez nem kaptunk támogatást. Ezeket azonban saját forrásból megvalósítjuk.

Amíg ennyien keresik fel a gyógyfürdőt és a strandot, nincs ok az irányváltásra a fürdővárosban | Fotó: Derencsényi István

Így építjük fel több mint 300 millió forintból az új szabadtéri színpadot, valamint a kemping helyén a sport és szabadidő központunkat egy extrémsport-pályájával, műfüves focipályával és a gyerekeknek játszótéri elemekkel 350 milliós költséggel. Ezzel együtt megszüntetjük a jelenlegi fesztiválteret és felszámoljuk a fürdő bejáratánál a bazársort. Emellett egy jégpálya kialakítását is megpályáztuk megyei TOP-os forrásból. Ezekről már megszületett a testületi döntés, akárcsak egy százmilliós parkfelújításról, ami kapcsolódik a kiemelt turisztikai térségként beígért ötmilliárdos támogatásból megvalósuló fejlesztésekhez, melyekkel teljes lesz a gyógyfürdő és környékének a korszerűsítése.

Itt érdemes néhány mondat erejéig kitérni a közelmúltban bejelentett turisztikai támogatásra, hiszen többféleképpen reagált rá a lakosság. Volt, aki a már említett „mindig csak a fürdőt fejlesztik” lemezt tette fel újra, és olyan is, aki így replikázott az ön által is korábban megfogalmazott kifogások miatt: „Na ugye, mégsem bánik annyira mostohán a kormány Szoboszlóval.”

Sóvágó László: A szerintem kicsit erőltetetten kialakított Debrecen, Hajdúszoboszló, Hortobágy, Tisza-tó kiemelt turisztikai térségben városunk nagyon jelentős szerepet játszik. Emiatt én még kevésnek is tartom a 35 milliárdból nekünk jutó ötmilliárd forintot, hiszen a támogatást csak a már meglévő attrakciók, helyszínek korszerűsítésére lehet fordítani. Ennek tükrében a térségben nekünk lenne a legtöbb fejlesztenivalónk, de a megkapott lehetőségnek is örülünk, hiszen 3,5 milliárd sorsáról már előzőleg döntöttünk. Két és fél milliárd forintból mindenképpen meg akartuk valósítani a fürdőben a Tahiti-beach-et, valamint az Aqua-Palace bővítését egy sportos szárnnyal és a tavaly májusban kiírt gyógyhelyfejlesztési pályázaton is indultunk. Utóbbin ugyan nem nyertünk, de azzal utasítottak el bennünket, hogy a kiemelt térséggé nyilvánításkor megkapjuk, ez egymilliárd forint az ötből.

Akkor marad még másfél milliárd forint a támogatásból, azt mire fogják költeni?

Sóvágó László: Van egy olyan kategória, hogy a gyógyhely képének változtatása, ami nálunk a Gábor Áron utca promenáddá átépítését jelenti. Ehhez több hektárnyi területet vásároltunk meg a Hotel Béke mellett, ahol fesztivál teret vagy divatos kifejezéssel bulinegyedet alakítunk ki folytatva a sétálóutcát, és a Mátyás király sétány egy részét is fejlesztjük.

Az igazsághoz tartozik, hogy nem csak turisztikai fejlesztésre nyertünk idén támogatást, hanem útfelújításra és másra is. Igaz, nem feltétlenül a szoboszlóiaknak jelent nagy könnyebbséget, de TOP-os forrásból megvalósulhat az Ebesig vezető kerékpárút, és a 427 millió forint támogatás a Puskin utcai kereszteződés átépítését, illetve a Bajcsy-Zsilinszky utcáig a bicikliút létesítését is tartalmazza. Az Aranykapu Óvoda energiatudatos korszerűsítésére 95 millió forintot, a Bocskai István Múzeum új, állandó néprajzi kiállításának létrehozására 13 milliót kaptunk. Elkészültek a városi piac, illetve a stadion korszerűsítési tervei, bár az utóbbi nem mérhető a más városokban közpénzen elvégzettekkel, de nálunk nem is az élsport fejlesztése a cél.

Ezek után visszakérdeznék állandó kritikusaimra: volt-e olyan pályázati lehetősége Hajdúszoboszlónak, amelyen nem vettünk részt, bár indokolt lett volna. A pályázatokat mindig konkrét célok érdekében írják ki, a városnak kell alkalmazkodni a megjelent kiírásokhoz.”

- Égerházi Péter -