A kialvatlanság veszélyes is lehet

Debrecen - Az elalvás miatt bekövetkezett balesetek 44 százalékáért az apnoe lehet a felelős.

Korábbi hírek szerint alvási apnoe betegséggel kezelték, ezért speciális maszkban kellett aludnia annak a hivatásos gépkocsivezetőnek, aki a január 20-ai veronai buszbaleset idején a magyar autóbusz kormányánál ült. Mint ismert, a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium diákjait, tanárait és néhány hozzátartozót (összesen 56 embert) egy franciaországi sítáborból hazaszállító autóbusz Észak-Olaszországban nekiment egy autópálya vasbeton oszlopának, majd kigyulladt. Tizennyolcan meghaltak, sokan megsérültek.

A horkantás egészségtelen

Dr. Ménes Andrea neurológus főorvos, akivel a debreceni rendelőintézet alvásszakrendelésén beszélgettünk, elmondta: az alvási apnoe betegség átlagosan a lakosság 4 százalékát érinti. Elsősorban idősek és túlsúllyal küzdők körében fordul elő. Ők úgy horkolnak, hogy közben időnként rövidebb-hosszabb ideig nem vesznek levegőt, majd felhorkantanak. (A horkolás önmagában nem betegség.)

– A jelenség úgy jön létre, hogy alvás alatt a garat lágy részei túlságosan ellazulnak és az illető beszippantja a saját garat kötőszövetét – ismertette a szakember. Hozzátette: légzéskimaradás alkalmával a szervezet érzékeli az oxigénhiányt és az agy parancsot ad a hiányzó levegő pótlására, amit úgy ér el, hogy bizonyos szintig felébreszti a beteget. A nem teljes felébredés viszont elég ahhoz, hogy tönkremenjen az alvás folyamata. A néha óránkénti 50-60 „ébredés” következtében nem alakul ki rendes pihentető alvás, vagyis hiába alszik az illető, nem tudja magát megfelelően kipihenni – foglalta össze a lényeget dr. Ménes Andrea. A betegség tünetei lehetnek például reggeli álmosság, reggeli fejfájás, nehezen beállítható magas vérnyomás. Az állandó alváshiány egy idő után nappali álmossággal is jár, sőt néhány másodpercig tartó „mikro-alvásokhoz” vezethet. Ez különösen a hosszan, monoton módon, éjszaka gépjárművet vezetőkre veszélyes. Kutatók arra jutottak, hogy 2016-ban a Magyarországon elalvás miatt bekövetkezett balesetek 44 százalékáért az apnoe lehet a felelős.

dr. Ménes Andrea neurológus főorvos | Fotó: Derencsényi István

– A gépjárművezetői alkalmassági szabályzat ezért azt írja elő, hogy akinek ilyen mértékű alvási apnoe betegsége van, az nem ülhet a volán mögé. Vagyis nagyon fontos az érintettek kiszűrése – hangsúlyozta dr. Ménes Andrea. (2015 tavasza óta az Európai Unió területén kezeletlen alvási apnoe betegek jogosítványt nem szerezhetnek.)

Variációk a megoldásra

A szindrómát gyógyszeresen nem lehet kezelni. A leghatásosabb módszer a pozitív légúti nyomás­terápia, az úgynevezett CPAP. – A száj-, orrmaszkra hasonlító és kis adatrögzítő dobozzal kiegészülő készülék azt biztosítja, hogy ne záródjon el a garat úgy, hogy bizonyos nyomással beáramoltatja a levegőt a légutakba. Ezt az illetőnek alvás előtt fel kell vennie és bár első látásra nem úgy tűnik, de dr. Ménes Andrea szerint mégis viszonylag könnyen hozzá lehet szokni. (A készülék ára meglehetősen borsos, még tb-támogatással is több százezer forintba kerül.) Mivel a testsúly jelentős csökkentése ugyancsak segíthet, az Egyesült Államokban gyomorszűkítő műtétet is alkalmaznak erre a kórképre.

Fotó: Derencsényi István

– Amennyiben megfelelő a CPAP használata, illetve megszűnik a nappali álmosság, újra lehet vezetni – mondta a szakorvos.

Szigorítják a kirándulások szabályait

A jövő évtől több ponton szigorodnak az iskolai buszos kirándulásokra vonatkozó szabályok – jelentette be Palkovics László oktatásért felelős államtitkár.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára kifejtette, 2018-tól miniszteri rendelet írja majd elő, hogy a külföldre tartó iskolai autó­buszos kirándulásokon a járművezetők este 11 és másnap hajnali 4 óra között nem vezethetnek és ezt a pihenőidejüket is a buszt elhagyva kell eltölteniük.

Kiemelte, az új előírások értelmében 13 évesnél idősebb busszal nem lehet majd iskolai kirándulást szervezni, továbbá minden oktatási intézmény csak olyan szolgáltatóval köthet szerződést, amely garantálja, hogy járművezetője nem szenved a közlekedést veszélyeztető alvászavarban.

Hétvégén pótolható az alváshiány

Dr. Ménes Andrea arra is felhívta a figyelmet, hogy nemcsak az alvási apnoe miatt alakulhat ki nappali aluszékonyság, hanem a sima kialvatlanság miatt is.

Az a gépjárművezető, aki nem tartja be a kötelező pihenőidőt, vagy a fiatalember, aki egész éjszaka mulat, számítógépen, telefonon játszik, ugyanolyan veszélyes lehet a közlekedésben mint az apone-beteg!

– mondta.

A tudomány mai állása szerint az éjszakai (napi) szükséges alvásmennyiség egyénenként változó, ami felnőtteknél nagyjából 6 és 12 óra között mozoghat. Annak, hogy valaki „pacsirta”, vagy „bagoly” típus, nincs különösebb jelentősége. Vizsgálatokkal bizonyították, hogy éjféltől reggel 8-ig, délelőtt 10-ig is éppen olyan jót lehet aludni, mint mondjuk este 8-tól hajnal 4-ig, 6-ig.

Arra a kérdésre, hogy a hétköznap elmaradt alvásmennyiséget hétvégén lehet-e pótolni, igennel válaszolt a neurológus főorvos.

- Orosz Csaba -

[related-post post_id="3638695"]