Caporetto emlékezete Debrecenben

Debrecen - Az offenzíva a hadtörténelemben a hegyi terepen végrehajtott frontáttörés iskolapéldájává vált.

A caporettói áttörés százéves évfordulója alkalmából különleges előadáson vehettek részt az Ibolya Utcai Általános Iskola hetedikes és nyolcadikos tanulói kedden, a Méliusz Juhász Péter Könyvtárban. A diákoknak Komolay Szabolcs kultúráért felelős alpolgármester, és Ruszin Romulusz dandártábornok magyarázta el miért is volt kiemelkedő jelentőségű ez a hadművelet a központi hatalmak, és a magyar hadsereg szempontjából.

Az óra első részében Komolay Szabolcs felvázolta a diákoknak, mi is vezetett a Nagy Háborúként is ismert első világégés kirobbanásához. A Német birodalom világhatalmi tervei megvalósításához társakat keresett, amelyet meg is talált az Osztrák-Magyar Monarchia, Olaszország, majd később az Oszmán Birodalom személyében, megalakítva a központi hatalmak néven ismert katonai szövetséget (az olaszok végül az antant oldalán léptek be a háborúba). Ez természetesen aggodalommal töltötte el a környékbeli országokat, így Anglia és Franciaország életre hívta az antant néven elhíresült konföderációt. A háborút kiváltó ürügy a 1914. június 28-án megtörtént szarajevói merénylet volt, mikor Ferenc Ferdinánd főherceget, az Osztrák–Magyar Monarchia trónörökösét és hitvesét, Chotek Zsófiát egy szerb nacionalista lelőtte.

Ellentámadás

Magáról az áttörésről a dandártábornok tartott részletes beszámolót, ahol bemutatta a helyszínt, és a hadművelet.

Az olasz fronton a védelmi állásait hősiesen tartó osztrák-magyar hadsereg vezérkara úgy döntött, az olasz előrenyomulást egy ellentámadással próbálja megállítani. Ehhez a németek segítségét kérte, amelyet meg is kapott, így az Isonzó frontszakaszon október közepéig 44 hadosztályt és több mint 3540 löveget állítottak fel."

Az áttörés központi helyének az addigi isonzói csaták egyik mellékhadszínterét, Caporetto völgyét választották. A központi hatalmak a siker érdekében félrevezető műveleteket vetettek be, amelyekkel sikeresen megtévesztették az olasz vezérkart. A támadás 1917. október 24-én indult: heves tüzérségi tűz alá vették a Caporettónál védekező olaszokat, akik elmenekültek a frontvonalról. A nagy létszámban előrenyomuló monarchiabeli és német csapatok gyors tempóban haladtak előre elkezdve az olasz frontszakasz bekerítését, amely szinte teljesen megsemmisítette az ellenséges hadsereget.

Új taktika

– A támadás nagymértékben különbözött az addigi isonzói csaták taktikai elképzeléseivel, új stratégiát vetettek be a központi hatalmak. A caporettói áttörésnél használt és megvalósított háborús taktika kidolgozója Oskar von Hutier volt, aki rohamcsapatokkal képzelte el a támadást, az ellenséges vonalak mögé beszivárogva. Az egységeknek el kellett foglalni a stratégiailag legfontosabbnak minősülő harctéri pontokat így elvágva a kommunikációt és a felderítés, visszavonulás lehetőségét. Az előrenyomuló főcsapatok így könnyen elsöpörték az ellenséges haderőt. A caporettói áttörés abban az évben az egyetlen sikeres hadműveleti szintű áttörése volt a központi hatalmaknak - fejtette ki főtiszt.

A fronton két debreceni ezred is harcolt: az egyik a császári és királyi debreceni 39. gyalogezred, a másik pedig a 3. honvéd királyi gyalogezred, amelyek hősiességéről többször is megemlékeztek a híradásokban.

HBN-MSZ