Fotók: Átadták Debrecen díjait

Debrecen - Tizenegyen vehettek át elismerést a debreceni ünnepi közgyűlésen.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetének 61., valamint a Magyar Köztársaság kikiáltásának 28. évfordulója tiszteletére Debrecen önkormányzata ünnepi közgyűlést tartott a Kölcsey Központ Báltermében hétfőn. A megemlékezés mellett ekkor került sor a város Csokonai-, Hatvani-, Hajós Alfréd-, valamint Boncz László-díjainak átadására is.

Fotó: Molnár Péter

A rossz idő miatt a Melocco-­szobornál elmaradt délelőtti beszédét Papp László polgármester az ünnepi közgyűlésen pótolta, ahol elmondta, 1956. október 23-án a magyarok a szabadság iránti vágytól vezérelve kezükbe vették a történelem, és jövőjük alakításának lehetőségét.

– Ezen a napon nem csak mi ünnepelhetünk, hanem mindazok szerte a világon, akik hisznek abban, hogy egy kis nép is válhat naggyá. Ha áldozatvállalásunkkal igaz ügyet szolgálunk, akkor az nem lehet vesztes. Még akkor sem, ha aránytalanul nagy az elnyomás ereje – mutatott rá a város első embere, majd Faludy Györgytől idézett: „Magyarországon nyolcmillió ember kelt száznegyvenmillió ellen, és hihetetlen bátorsággal harcolta végig a küzdelmet. Mártírok százával és százával estek el vagy folytatták életüket Kádár börtöneiben. Azt hiszem, hogy vértanúságukból és a magyar történelem eddigi leggyönyörűbb harcából remény és bizalom következett. Az ’56-os forradalom arra tanít bennünket, hogy van a történelemben tragikus szépség is.”

Reményt adtak

Papp László elmondta, egy nemzet igazságát, szabadság iránti vágyát időlegesen el lehet folytatni, de legyőzni soha. Az akkori áldozatok reményt és bizalmat hoztak a szürke hétköznapok közé, azonban az újabb generációk színre lépésével egyre nagyobb azok száma, akiknek a forradalom tankönyvekben megörökített eseménnyé egyszerűsödött.

Fotó: Molnár Péter

– Nem véletlenül merült fel az az igény, hogy nem csak a tankönyvek lapjain, hanem a mindennapi életünkben is méltó helyen kezeljük. A Kádár-rendszer egyik legnagyobb bűne a szabadságharc igazságának elhallgatása, meghamisítása volt. Ma is tapasztaljuk, vannak olyanok, akik szerint ezeréves keresztény európai kultúránkat feladva alkalmazkodni, meghunyászkodni kell. Ezzel a mentalitással biztosan nem lett volna 1956-ban forradalom – hangsúlyozta a polgármester. Kiemelte azt is, Debrecen büszkén, olyan városként ünnepli a sorsfordító forradalmait, amelyeknek nem csak szemlélője, hanem irányítója, kezdeményező ereje is volt.

– Egy város csak akkor válhat egy forradalom városává, ha polgárainak bátorsága, önzetlensége erre méltóvá teszi. Debrecent lakosai hazánk történelmének kiemelkedő jelentőségű városává tették. Hálával tartozunk azoknak, akik az utcára vonultak, akik életüket és jövőjüket tették kockára azért, hogy egy szabad országban élhessünk. Tisztelet és dicsőség 1956 hőseinek – zárta beszédét Papp László.

HBN–MSZ

Csokonai-, Hatvani-, Hajós Alfréd-, Boncz László-, valamint Pro Urbe díjat vehettek át az október 23-i ünnepi közgyűlésen

Pro Urbe díj

Bogsch Erik vegyészmérnök

A Richter Gedeon Nyrt. Széchenyi-díjas vezérigazgatója 1992 óta vezeti az ország egyik legnagyobb gyógyszeripari vállalatát. A nagyvállalat több mint 200 főnek munkát adó biotechnológiai üzemét négy éve Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében avatták fel Debrecenben. A hazánk 35. legbefolyásosabb személyének tartott vezérigazgató több magas állami kitüntetés birtokosa, 2016-ban a Figyelő című hetilap Az Év Embere díjat neki ítélte oda.

Csokonai-díj

Bagossy Sándor fazekasmester

Nagybányán született fazekas családban, melyben a szakma hagyományait nyolc generációra lehet visszavezetni. Édesapja műhelyében sajátította el a mesterség alapjait, de keramikus édesanyjától is lesett el fortélyokat. A család kísérletezte ki azt a zöld színű mázat, amelyet a külföldi mesterek Bagossy-zöldként emlegetnek. Művészetében nem csak a hagyományos technikák jelennek meg, hanem kísérletezik a modernekkel is. Düppelben tanfolyamot is tart.

Papp József helytörténet-kutató

Debrecen város mikrofilm-dokumentációs központjának volt vezetője, 1985-től nyugdíjba vonulásáig a polgármesteri hivatal munkatársa. Nevéhez fűződik a ma is működő nyilvántartó-visszakereső rendszer, valamint a város belterületi városrészei névrendszerének megtervezése. Az évek folyamán munkásságát „Értékvédő Díszoklevéllel”, Kós Károly-díjjal, Podmaniczky-díjjal, valamint a Honvédelemért kitüntető cím III. fokozatával ismerték el.

Dr. Szilágyi Lászlóné iskolai tanár

1977 óta vezeti az Aranypáva díjas Csapókerti Pávakört, emellett aktív résztvevője a közösségi ház életének. A tanítónő, ének-zene szakos általános iskolai tanár szívvel-lélekkel együtt él és dolgozik a csoport tagjaival. A csoportja szakmai munkájának elismeréseként megkapta a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége országos népzenei minősítők Ezüst, Arany és Aranypáva minősítéseit. A magyar népzenei hagyomány őrzésével, továbbadásával szolgálja a város népzenei életét.

Hatvani-díj

Prof. Dr. Csécsy György egyetemi tanár

Több mint három évtizede dolgozik a jogi felsőoktatásban, meghatározó szerepe volt a debreceni jogászképzés újraindításában. A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájának alapító törzstagja, a kar habilitációs tanácsának tagja. Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el, emellett több hallgatói elismerés birtokosa. Ezek közül a legfontosabbnak a három alkalommal elnyert, Az Év Tanára hallgatói kitüntetést tartja.

Prof. Dr. Kátai János egyetemi tanár

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán több mint 40 éve végez kiemelkedő színvonalú, nemzetközileg is jelentős oktatói, kutatói munkát. Fő kutatási területe a talajtan és talaj-mikrobiológia. Tevékenységét számos hazai és nemzetközi díjjal, kitüntetéssel ismerték el.

Prof. Dr. Páll Dénes egyetemi tanár

„Summa cum laude” minősítéssel szerzett általános orvosi diplomát a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. Tudományos munkásságáért 2006-ban Japánban Widimsky-díjjal tüntették ki, 2014 óta a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma kimagasló orvos-szakmai munkájáért 2016-ban Pro Sanitate díjjal jutalmazta.

Hajós Alfréd-díj

Cserfalvi István kosárlabdaedző

Szakmai pályáját 1974-ben kezdte, 1980-ban a Városi Sportiskolán belül megalapította a fiú kosárlabda-szakosztályt. Edzőként, majd szakmai igazgatóhelyetteseként egyaránt kiemelkedő színvonalú munkát végzett. Legjelentősebb sikerei: felnőtt magyar bajnoki II., valamint Magyar Kupa II. és III. helyezés. Sportiskolás edzőként csapataival szinte minden évben döntős az országos bajnokságon.

Dombi Tibor labdarúgó

A debreceni labdarúgás egyik kiemelkedő alakja. A DVSC-ben összesen 437 élvonalbeli mérkőzésen lépett pályára, amely a legtöbb a klub történetében. Hétszeres magyar bajnok, ötszörös kupagyőztes, 2003-ban elnyerte a legjobb debreceni focistának járó Zilahi-díjat. 437 élvonalbeli mérkőzésen vett részt, utoljára 41 éves korában. A magyar válogatott mezét 35 alkalommal ölthette magára.

Boncz László-díj

Győri Zsófia intézményvezető

Gyógypedagógus, szociálpedagógus, tizenhét éve vezetője a Debrecen Nagytemplomi Református Egyházközség Immánuel Otthonnak. A Magyar Református Egyház Zsinata 2017 májusában Juhász Zsófia-díjjal ismerte el magas színvonalú szakmai tevékenységét.

Szatmári Sándorné családsegítő

Debrecen Megyei Jogú Város Család- és Gyermekjóléti Központjának családsegítője. A város család- és gyermekjóléti központjában 1993-tól dolgozik, amelynek 2002 és 2015 között szakmai vezetője volt. Tereptanárként hosszú ideje részese felsőoktatási intézmények hallgatói képzésének.

[related-post post_id="3657593"]