Létezhet az építészetben összhang?

Debrecen - Már a tervezési fázistól „gondoskodva figyelemmel kell kísérni” az építéseket. Építésügyi Kerekasztal a Napló szerkesztőségében.

A szakmában érintett, ismert és elismert szakemberek kötetlen formában osztották meg gondolataikat az építésügy aktuális helyzetéről, az abban tapasztalt jelentős fellendülés okairól és érdemi kockázatairól, illetve kifutási idejéről szerkesztőségünkben a napokban. Mintegy vitaindítóként arról kérdeztük egyik vendégünket, a városkép védelméért és várostervezésért is felelős China Tibor főépítészt, hogy az építészeti örökség megtartása és az innovatív ötleteket igénylő beruházások között hogyan lehet megtartani az egyensúlyt.

– Összetett kérdés, hogy a régi és új építészet közt hogyan találjuk meg az egyensúlyt. Debrecenben a fejlesztők irtóznak a régi épületek megtartásától, és kevés az a mintaszerű projekt, ami a régit integrálja az újba, pedig erre Európa-szerte sok jó példa létezik. Nálunk ez inkább középületeknél történik meg. A zöldmezős beruházás vagy a területfelhasználás-változás jellemző, ez utóbbi esetben felhagyott iparterületen, értéktelenebb kertségi telkeken építkeznek.

Meg kell azonban jegyezni, hogy az országos átlaghoz képest Debrecen viszonylag szerény műemlékállománnyal rendelkezik”

– emelte ki.

Arra a kérdésre, hogy a város képéről és szerkezetéről milyen víziói voltak, amikor belekezdett a főépítészi munkába, azt válaszolta: a víziókkal óvatos, mert azokat az élet általában felülírja, inkább realista hozzáállás szükséges. Alapvetően jó színvonalú környezetet szeretne, ezért érdemes már a tervezési fázistól „gondoskodva figyelemmel kell kísérni” a városképi beavatkozásokat, építéseket, arra törekedve, hogy ami létrejön, magas minőségű legyen.

Dr. Kelemen György ügyvéd, a debreceni Párizsi Udvar beruházás irányítója a témával kapcsolatban megerősítette, Debrecen épített környezeti öröksége kevesebb, más magyarországi nagyvárosokhoz képest sokkal szerényebb. Egy építészt idézve azt mondta, Debrecennek az a nagy tragédiája Szegedhez képest, hogy nem volt árvíz. Vagyis azok a fejlesztések, amik Szegeden kényszerből megvalósultak és megújították ezt az örökséget, nálunk elmaradtak és olyan kicsi az épített örökség, hogy egy beruházónak nem érdemes megtartania.

Mind másképp néz ki

A városkép szépségéről igen eltérő véleménye van a debreceni beruházóknak, több olyan lakópark is bizonyítja ezt, amelyben több olyan épület is van, amelyik önmagában megállja a helyét; de egy merőben más stílusú mellett fura látványt nyújthat.

Fotó: Matey István

Disznós Zoltán ingatlanfejlesztő vállalkozó példaként elmondta, hogy az egyik projektjük a pallagi lakópark építése egy kísérlet is, amilyen Debrecenben még nem volt.

– Egyforma stílusú, minimalista épületek lesznek, az anyaghasználat, de még a kertépítészet is ennek felel majd meg, mert például egészen más növényeket is igényel, mint mondjuk egy mediterrán ház. Ez garanciát is jelent az ottani ingatlanba fektető magántulajdonosoknak, hogy nem fordulhat elő olyan vegyesbazári kép, ami némely más debreceni lakóparkban, hogy bár az építési szabályzatot betartják, de a különböző tervezők homlokegyenest más házakat hoznak létre.

Az elmúlt 20 évben a városképet nem jó irányba befolyásolta, hogy a tervtanács ezeknél nem állt a helyzet magaslatán”

– jegyezte meg. – A minimalista stílus a 21. század meghatározó építészeti jellege, aki ilyet választ, azt gondolom, szeretné, ha a környezetében is hasonlóak lennének; ne jelenjen meg mellette mondjuk egy görög stílusú ház fehér fallal és kék spalettákkal! Ugyanakkor ezek a letisztult formák egymást fogják erősíteni. Jó lenne, ha minél több, ugyanígy egységes stílusú lakópark épülne, és mindenki megtalálná az ízlésének megfelelő környezetet – mondta, hozzátéve, hogy ha más irányzatok is jönnek, a könnyen karbantartható lapostető, a nagy üvegfelületek nem mennek ki a divatból.

Egységes formavilág

A tervtanácsra tett megjegyzés kapcsán China Tibor főépítész azt mondta, nagyon örülne, ha minél több zsűrizett épület lenne, azonban az említett házak nem voltak tervtanács-kötelesek. – Én stílustól függetlenül szurkolok annak, hogy létrejöjjön egységes formavilágú, anyaghasználatú épületeket magába foglaló lakópark, de sajnos, ilyet utoljára a HÁÉV épített, a Vezér utca környékén. A piaci alapú sorházépítés „oda lett dobva” a tervezőnek meg az építtetőnek – az eredmény nem éppen építészeti összhangzattan. Még ha önmagukban nincs baj az épületekkel, de a különböző formák, anyagok együttesen zavaros utcaképet adnak – hangsúlyozta.

– Tény, a városképi érdekeket nem tudjuk képviselni a bejelentésköteles lakóépületek esetén, csak az óvárosi részen. Összességében az épületek egy jelentős részének építési engedélyezési eljárás alóli kivonása is elég kockázatos helyzetet teremtett. A tervtanács erős szűrő a minőség tekintetében, viszont eléggé korlátozott azon épületek köre, ami ide kerül.

HBN-SZT

Ár vagy bizalmi elv?

Sajátos hozzáállás az építtetők részéről, hogy a tervező olykor a tervezési díj alapján kerül kiválasztására, ami a színvonal ellen hat, pedig sokan életük legnagyobb kiadását bízzák rá. Kevesebb időt és energiát szánnak rá, mint mondjuk egy gépjármű kiválasztására, amelynek értéke és tartóssága nem vethető össze egy épületével – avatott be a főépítész.

Vendégeink

A Hajdú-bihari Napló szakmai kerekasztal-beszélgetésén a következőket üdvözölhettük:

[related-post post_id="3664460"]

[related-post post_id="3664472"]

[related-post post_id="3664480"]

[related-post post_id="3664489"]

[related-post post_id="3664511"]

[related-post post_id="3664514"]