Bátrabban meríthetnénk a szókincstárból

Debrecen - A média, a sajtó akkor tölti be nyelvőri szerepét, ha mintaértékű a kifejezésmódja.

Csak bőséges szókincs birtokában tudunk pontosan fogalmazni. Rátalálni arra a kifejezésre, amelyik legjobban illik a szövegkörnyezetbe. Megfelel-e a mai sajtó, média e követelménynek? Igen, amennyiben – Kosztolányi Dezsővel szólva – „kutatja a rokon kifejezések finomságát”. Napjaink számos sajtószövegének nyelve, stílusa méltó a klasszikus újságírás hagyományához, minta a közbeszéd számára. Ám sajnos, nem mindig nyelv­őr a média! A legkevésbé sem az, amikor – noha anyanyelvünk rendkívül gazdag szinonimakészletéből választhat – ködszürke, elcsépelt divatszavakat, nyelvi sablonokat szajkóz (miképp a mindennapi nyelvhasználat teszi oly gyakran).

Mert ha azt mondod: „a műalkotások komoly hatással vannak a lelkünkre”; „komoly széllökések jönnek” – megmosolyoghat a stílusérzékkel megáldott olvasó. Jobb, ha rokon értelmű szavakkal élsz: elementáris, emberségnövesztő hatás; viharos, heves széllökések. S a „döntő évek” vagy a „döntő többség” helyett is lelsz a szókincstárban választékosabbakat: sorsfordító évek; fölényes, túlnyomó többség.

Egy-egy agresszív tartalmú szónál – „brutális meleg volt a nyáron”; „brutális hideg lehet éjszaka”; „brutálisan rövidre” vágatta haját az énekesnő – találóbbak ezek: hőség, kánikula, banánérlelő meleg; farkasordító időjárás, zimankó, zord idő; meglepően, szokatlanul, meghökkentően rövid haj.

A szürke szavú média az unalomig ismételgeti a kihívás, a komoly és a jelent divatszavakat, együtt is: „komoly kihívást jelent számomra a szakmai irányítás”; „egy igazi angol reggeli elfogyasztása komoly kihívást jelent a gyomornak és gazdájának”. Változatosságra törekedve, írhatjuk ezt: a képességeimet, hozzáértésemet próbára tevő lehetőség, ösztönző hatású alkalom ez az életemben; a reggeli megterheli, megviseli a szervezetet. Elcsépelt szót használsz akkor is, ha ezt pötyögöd a gépbe: „fantasztikus édesanya és feleség”; „fantasztikus tanárokat mondhatok magaménak”. Mivel nem képzeletbeli személyekről van szó, az édesanya lehet gondoskodó, figyelmes, gyengéd; a tanár bámulatos, kivételes, nagyszerű, rendkívüli, mesteri.

Az „executive chef” helyett nem írnál konyhafőnököt, főszakácsot, a „trendi feeling” ellenében divatos stílust, hangulatot, érzésvilágot? Mert ha ezek mellett azt is közlöd, hogy „a bártender rapfan”, az olvasó hirtelen nem tudja, melyik ország médiáját követi nyomon… Mondhatod világosan: a pultos rajong a rapzenéért. Olykor pedig dúl a szerelem a sajtóban… Olvasni például „a pankráció szerelmeseiről”, pedig ennek az extrém sportnak rajongói, szurkolói vannak. Azt írja az újság: valaki „beleszeretett a levendulába”. Szabatosan: kedveli e növény aromás, nyugtató hatású illatát.

Nevetségesen nyakatekert az efféle nyelvi panel: az ügyfelek „egyre komolyabb elvárásokat támasztanak”. Igényesen: egyre nagyobb igényekkel, szigorúbb követelményekkel lépnek fel, kívánalmakkal állnak elő. S mielőtt leírnád, hogy „a készüléket a könyvtár biztosította”; „a hagyományos védekezés nem biztosít teljes védettséget”, a biztosít helyett kereshetsz konkrét szavakat: a könyvtár adta (kölcsön), bocsátotta rendelkezésre; nem garantál védettséget, nem szavatol a védettségért.

S ha szövegedben az alkotó „mesél a szakma rejtelmeiről”, az együttes tagjai „lelkesen mesélnek sikerükről”, a celeb „őszintén mesél hódításairól”, az olvasó azt hiheti, alanyaid a tapasztalataikat a fantáziájukkal hosszabbítják meg… Használhatsz szabatos kifejezéseket: a mester magyarázza hivatása tartalmát, beavat annak rejtelmeibe, az együttes lelkesen idézi fel sikereit, számol be arról. Az „őszintén mesél” szószerkezet pedig eleve mulatságos…

Képzavart idéz elő ez a szófűzés: „hangsúlyt fektetnek a képzésre”; „a szerző nagy hangsúlyt fektet a női főszereplőre és lelkivilágára”. Stílusosan: figyelmet szentelnek a képzésnek; az író gondot fordít a főszereplő árnyalt jellemzésére. Mosolykeltő az ilyen közlés: „a kamaszlány filozófiája: légy pozitív!” Szabatosan: a lány életmottója: légy derűlátó!

Derűlátók vagyunk. Abban a tekintetben is, hogy a sajtó marad nyelvőr, például egyre sűrűbben él szinonimákkal: rokon értelmű szavakkal.

- Arany Lajos újságíró, anyanyelvi lektor, tanár, lapunk olvasószerkesztője -