Közös versmondással ünnepeltek Debrecenben

Debrecen - Az ünnepi műsornak a Debreceni Református Kollégium oratóriuma adott otthont hétfőn.

– Debrecen, a reformáció, a magyar nyelv és a kollégium szétválaszthatatlan fogalmak. Itt töltötte diákéveit többek között Ady Endre, Kölcsey Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály vagy Arany János, akinek kétszázadik születési évfordulóját ünnepeljük idén, és akinek munkássága a magyar nyelv napjához is kapcsolódik – mondta köszöntőjében dr. Kustár Zoltán, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora.

A jeles ünnephez azonban még egy fontos esemény is köthető, nevezetesen az ötszáz éve útjára indult reformáció. Dr. Győri L. János, a Református Művelődés- és Iskolatörténeti Kutatóintézet igazgatója – aki önmagát egyébiránt jobban szereti gimnáziumi tanárnak titulálni – elmondta, a magyar nyelv kialakulásában jelentős szerep jutott a reformációnak. – A nagy lelki felismerések mindig beszédkényszerrel járnak, jó példák erre Pál apostol levelei az Újszövetségben. Azonban a reformátorok elsősorban nem önmagukról beszélnek, hanem a Szentírást beszélik el újra. Az volt a cél, hogy minden embernek a saját anyanyelvén adják kézre a Bibliát, ám ez nem volt egyszerű feladat. Egyrészt, ezekben az időkben még kevesen tudtak olvasni, másrészt még nem volt nyomtatás, így a szövegeket kézzel másolták – mondta Győri L. János.

A hallott szó nyomán

Hogyan váltak az emberek a reformáció hívévé úgy, hogy nem volt magyar nyelvű biblia? Debrecen kiváló prédikátora és püspöke, Méliusz Juhász Péter is sok részt lefordított a szent könyvből, ám az első teljes fordítás Károli Gáspár nevéhez köthető: 1590-ben Vizsolyban jelent meg. – Itt a kollégiumban is van egy eredeti példány, mely körülbelül tíz kilogramm, óriási méretű. Ezt nem lehetett csak úgy, kézre adni. Mindössze nyolcszáz példány készült el belőle, de ennél jóval több keresztény gyülekezet volt – mutatott rá az előadó.

Kialakultak a biblikus műfajok, melyek a Biblia üzenetét közvetítették. A szószéki prédikáció és az egyházi énekek, a népiskola indulása (írni és olvasni tanulás), valamint a nyomda hármasa teremtette meg a magyar protestáns műveltség alapját. – Mindannyiunk közös öröksége a magyar nyelv; Kölcsey Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály, Móricz Zsigmond, Szabó Magda és Arany János is ebből táplálkozott.

HBN–VK