Fél évig megyénkben volt az államhatár

Hajdú-Bihar - Fél éven át megyénk területén húzódott a trianoni országhatár. Ha ez így maradt volna, akkor a megye keleti-délkeleti negyede ma Romániához tartozna. A trianoni döntés hátteréről is beszélt lapunknak dr. Lőkkös János közgazdász, Trianon történetének kutatója.

Ötven évig tiltva volt hazánkban nemzeti történelmünk egyik legtragikusabb megpróbáltatásáról, a trianoni békediktátumról elmélkedni. 1920 júniusában a magyar nemzetet rettenetes igazságtalanság érte. A versailles-i Nagy-Trianon palotai békekötés miatt három emberöltőnyi idő után is van magyarkérdés a Kárpát-medencében – köszönhetően a kisebbségi sorsban élő nemzedékek kitartásának, szülőföld- és anyanyelvszeretetének. A hazaszeretet nem nacionalizmus, a nemzeti szellemű, magyar érdekű történelemírás sem az, ha történelmi tényeken, a valóságon alapul – vallja írásaiban, könyveiben dr. Lőkkös János, a Budapesten élő közgazdász, Trianon történetének kutatója.

Mióta foglalkozik a trianoni békekötés kutatásával?

Sopronban, a polgári és kereskedelmi iskola osztályfőnöki óráin sokat beszélgettünk a visszakerült területekről, a soproni népszavazásról. 1946-ban kezembe került az indexre tett, bezúzásra ítélt könyv, dr. Fodor Ferenc A szülőföld és honismeret című műve. Ebből a ma is féltve őrzött kiadványból ismertem meg részletesen trianoni szétszakítottságunkat. Középiskolai tanulmányaim alatt már elhatároztam, jobban megismerem a békekötés folyamatát. Közgazdászként az Országos Tervhivatalba kerültem. 1962-ben egyetemi doktori, 1972-ben a közgazdaságtudomány kandidátusa tudományos fokozatot értem el.

Trianon rettenetes megrázkódtatást okozott a magyar népnek. A környező országok területéhsége mit eredményezett?

Oka a kiegyezés dualista formája, a nemzetiségi kérdés megoldatlansága. A mai kiegyezési mámorban furcsának tűnhet e mondat, de ez legfőbb oka Trianonnak. A kiegyezés dualista formája a nemzetiségi kérdést a megoldhatatlanság útjára vitte, és ez ötven év múlva robbant. Könyveimben nagyobb szerepet kapnak a számok, mint a betűk, mert a számok kiáltóbban beszélnek a tényekről, mint a betűk, a szavak. 31 törvényhatósági jogkörű városunkból elcsatoltak 20-at, 156 városunkból elcsatoltak 113-at, 12 ezer 943 községünkből maradt 3 ezer 413.

A román követelések idején, fél évig hogyan húzták meg Hajdú-Biharban a magyar határt?

A román csapatok 1919 májusában megszállták a Tiszántúlt, augusztus 4-én bevonultak Budapestre. A Nagykövetek Tanácsa fél tucatszor felszólította a román kormányt csapatainak visszavonására, a megállapított trianoni határra. Ennek vontatottan tettek eleget, Budapestről november elején vonultak ki.

Utolsó katonai védvonaluk – szerették volna, ha határ lenne – Földes és Berettyóújfalu között levő Andaháza, (a mai Keleti-főcsatorna), délre a Berettyó folyó lett. Ez a „határ” keletebbre volt az 1916-ban ígértnél, és nyugatabbra a trianoninál, abban reménykedtek, hogy itt maradhatnak.”

A trianoni határokat hogyan határozták meg?

A békeszerződésben a határvonal-leírás módszere az volt, hogy megállapítottak két fix pontot, és meghatározták, hogy a két pontot összekötő vonaltól keletre vagy nyugatra, északra vagy délre eső települések melyik országhoz tartoznak. Továbbiakban a kettéosztott, ide-oda csatolt településrészek adatait kellett pontosítani. Trianon igazságtalanságát az is növelte, hogy a német és osztrák szerződésekkel ellentétben országunknak egy helyen sem írta elő e területekről népszavazás tartását. Ezért kiemelt fontosságú az 1921. december 14–16-ai soproni népszavazás. December 14-ét a népszavazás nyolcvanadik évfordulóján (2001-ben) a kormány Sopronba kihelyezett ülése a Hűség Napjává nyilvánította.

Volt-e, van-e alapja annak a híresztelésnek, hogy csalással nyerték meg a soproniak a népszavazást?

Egyáltalán nincs. Mindenkit, aki szavazásra jogosultságát személyesen igazolta, névjegyzékbe vették, és 1921. november 25-én keltezett, a Tábornoki Bizottság francia nyelvű köriratos bélyegzőjével ellátott, a soproni vezetőség által aláírt szavazóigazolványt kapott, amit egy magyar és egy osztrák megbízott ellenjegyzett. Sopronban született, de nem ott élők is szavazhattak. A 72,8 százalékos végeredményt az határozta meg, hogy a Sopron német anyanyelvű szavazóinak fele Magyarországra szavazott. Az osztrákok a klágenfurti nagy „győzelem” után nehezen viselték el a soproni vereséget, és hibáztatták a kormányt a velencei szerződés aláírásáért. Elkezdtek ezért nagy csalásról cikkezni, amit a bécsi kommunista emigráció is tüzelt, és az 1960–70-es évek magyar történelemírása is hangsúlyozott, szerintük a soproni győzelem a „fasiszta Horthy-rendszert” erősítette…

Fotó: Magánarchívum

Az elcsatolt területeken ön szerint miért van még ma is trianoni sokk, miért érzékenyek a magyar szóra?

Nekünk, magyaroknak tudomásul kell vennünk: Trianon területi mértékében igazságtalan lett, de sajnos, ki kell mondani: elkerülhetetlen volt. Végre szomszédjainknak is tudomásul kellene venniük: Trianonban az ezeréves magyar állam megszűnt, ám a magyar nemzet él a Kárpát-medencében. A magyarok a törvényeket betartó, tisztességes állampolgárai országuknak, szívükben, lelkükben a magyar nemzethez tartoznak. Sajnos, minden országban van egy helyi kisebbség, akik tüzet kiáltanak, talán a bécsi döntések emléke miatt is, vagy amikor aktuális politikai érdekeik ezt kívánják. Trianon ébrentartása több úton lehetséges. A megalakult kutatóintézetek, tudományos műhelyek lehetővé teszik Trianon előzményeinek, okainak és felelőseinek elfogultságmentes meghatározását. 1918. október, november és december havában lényegében minden eldőlt, a felelősek pedig – véleményem szerint –, akik ebben az időben az ország sorsát meghatározó döntési helyzetben voltak.

Legfőbb út, és egyben Trianon meghaladása az elcsatolt magyar közösségek megmaradásának garantálása.”

A szülőföldön maradást segítő gazdasági, oktatási, kulturális stb. támogatás még a szórványterületeken is. Ezt erősíti a gazdasági, testvéri, városi, községi és iskolai kapcsolat. Az utóbbi évtizedekben ténnyé vált: az államhatárok átjárásával Trianon nem határkérdés, hanem népesedési! A történészek feladata, hogy egységes, a történeti valósághoz közeli képet alkossanak a Nagy Háborút lezáró béketárgyalásról. Sajnos, semmilyen alapja nincs annak a felvetésnek, hogy száz év múltával, 2020-ban felülvizsgálják Trianon hatályát. Trianon nem is veszítheti el hatályát, mert már régen érvénytelen. 1947. február 10. óta, amikor Magyarországgal aláíratták a második világháborút lezáró békeszerződést. A magyar határokat máig érvényesen a párizsi, és nem a trianoni dokumentum tartalmazza.

HBN–Péter Imre