2019.02.27. 08:23
Vigyázz: a kutya harap!
Hajdú-Bihar - A debreceni kórházban is gyakran látnak el kutyatámadás okozta sérüléseket.
Hajdú-Bihar - A debreceni kórházban is gyakran látnak el kutyatámadás okozta sérüléseket.
Számos ok sorolható fel arra, hogy miért tartunk otthon kutyát: házőrzőnek, cukiságnak, sportos életmód lendítésére, vagy esetleg gyerek miatt.
Kutyatulajdonosként azonban tisztában kell lenni azzal, sőt, fel kell ismerni, ha nem állunk készen rá, hogy felelősségteljes gazdák legyünk. A kutyatámadásokról szóló híradásokat hallva felmerülnek a kérdések: hogyan kerültek utcára az ebek? Miért támadtak emberre? A tulajdonos miért nem zárta el a kutyáit? A televízióban és rádióban viták folynak arról, hogy nem büntetik kellőképpen a felelősöket, viszont nem szabad elfelejteni azt se, hogy a támadás mély nyomot hagy az emberen, testileg és lelkileg is.
– A Debreceni Egyetem Kenézy Gyula Egyetemi Kórházában hetente 15–30, kutyatámadásban megsérült beteget látnak el. A legtöbb esetben a kézen, illetve az alkaron keletkeznek felületi bőrsérülések, amelyeket ambulánsan kezelnek. Évente 2-3 alkalommal súlyosabb sérülések is előfordulnak, sőt, ezek között fejsérülések is, emellett 1-2 esetben pedig csontsérüléssel és töréssel kerülnek kórházba a kutyatámadások áldozatai – számolt be Czellár Anikó, az intézmény sajtóreferense.
Akár velünk is megtörténhet a rémálom(?)
A balesetek többségénél azt hallani, hogy nagyobb testű, harci kutyák támadtak emberre.
Nem kutyafajtának tulajdonítható a támadások többsége, hanem az ember hibájának."
– Az a kutya, amelyik bizonytalan, védekezni fog, és mindegy, hogy ki áll mellette vagy mögötte. A labradoroknak vagy a puliknak nem mentség, hogy ők nem támadnak, mert szelídek és családbarátok; ott is vannak jó és rossz kutyák. Minden olyan fajtánál, amit annak idején kitenyésztettek, a cél valamilyen funkció volt: munkára és többnyire vadászatra nevelték a kutyákat – vélekedett Vasszi Zoltán, a Magyarországi Amerikai Staffordshire Terrier Egyesület elnöke.
„Ömlött a vér a karjából”
Hozzátette: – A rottweilerek, pitbullok vagy terrierek semmivel sem veszélyesebbek, mint a többi kutya. A fajtákat anno sokan egymás elleni küzdelem okán tartották, viszont a statisztikák és a kutyatartók által vezetett nyilvántartás alapján a 100 éves múlttal rendelkező fajtákat világszerte „szuperkutyaként” tartják számon – fogalmazott az elnök.
– Siettünk a párommal haza a munkából, mert egyik családtagomhoz mentőt kellett hívni. A mentősök mondták, hogy nem akarnak bemenni, mert kutya van. Előrementem, majd ahogy kinyitottam az ajtót, a golden retriever kutyám édesanyámról csüngött a karjába „kapaszkodva”. Rákiabáltam az ebre, majd elengedte anyukámat. Ömlött a vér a karjából, és sokkos állapotba került – számolt be a Naplónak egy neve elhallgatását kérő fiatal nő.
Megtudtuk, hogy az eset után a kutyát elzárta, majd a mentők két fele siettek segíteni. Állítása szerint soha nem volt gond a kutyával, egy nyugodt természetű, hároméves eb volt (eddig).
– Azt gondolom, hogy a sziréna váltotta ki az eb „megőrülését”, de mai napig nem hibáztatom a kutyát. Öt vadidegen ember ordibált a kapun befelé, a kutya pedig nem mozdult. Édesanyám emlékeiben a történet úgy él, hogy hátulról tolta félre a kutyát, és az eb úgy védekezett, hogy rátámadt. Az első reakciója az esetet követően az volt, hogy vigyük el a kutyát – idézte fel a nő.
Hozzátette: – Abban a pillanatban nem tudtam, hogy bízhatok-e a kutyámban. Megijedtem, hiszen az édesanyámról volt szó, akármennyire szeretem a kutyát, azt gondoltam, hogy nem maradhat – magyarázta.
A kutya azóta is velük él, és bezárják, ha megy valaki hozzájuk. Az édesanyja mai napig (messzire) elkerüli a kutyát.
ND
[related-post post_id="4138154"]
[related-post post_id="4112995"]