2019.03.24. 12:18
A száj félrehúzódása is lehet a stroke tünete
Debrecen - A stroke formái az agyi keringészavar és az agyvérzés.
Debrecen - A stroke formái az agyi keringészavar és az agyvérzés.
A stroke (magyarul szélütés) angol kifejezés, csapást, ütést jelent, s ez alatt olyan, az agyi működés zavarával jellemezhető, hirtelen kialakuló tünetcsoportot értünk, mely az agyi erek betegségének (elzáródásának vagy megrepedésének) a következménye.
– A fejlett országokban a stroke a halálozás egyik leggyakoribb oka, a rokkantságot okozó kórképek között pedig az első helyen áll. Alapvetően kétféle típusát különböztetjük meg: agyvérzés esetén az agyi erek megrepedése miatt a nagy nyomással ürülő vér roncsolja az agyállományt. Ezt vérzéses stroke-nak nevezzük, mely az összes szélütéses eset kb. 15-20 százalékát teszi ki. Ezzel szemben a stroke nagyobb részének (80-85 százalékának) a hátterében az agyi vérellátás zavara áll – mondta el a Napló érdeklődésére Oláh László, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Neurológiai Klinika igazgatója. Kifejtette, ebben az esetben az agyi véráramlás az agyat ellátó nyaki artériák, vagy az agyi erek elzáródása miatt csökken, s az így kialakult agyi keringészavar az agyszövet elhalásához vezet. A stroke-nak ezt a formáját iszkémiás stroke-nak nevezik. Ennek egy hónapon belüli halálozása 10-18 százalék, míg az agyvérzés halálozása ennél magasabb, mintegy 40 százalékra tehető. Fontos tudni, hogy a stroke két formája biztonsággal csak CT-vel, vagy MR-rel különíthető el.
Árulkodó jelek
A szakember elmondta, az agy minden része más és más funkcióért felelős. Attól függően, hogy melyik terület károsodott, a betegség különféle tünetekkel járhat. Ezek közül a leggyakoribbak a száj félrehúzódása, az egyik oldali végtagok meggyengülése, valamint a beszédkifejezés vagy beszédmegértés zavara. Ha ezek közül bármelyiket észleljük, azonnal mentőt kell hívni, mivel a mihamarabb elkezdett kezeléstől várható leginkább a tünetek javulása. Stroke-tünet lehet még a kettős látás, a beszédartikuláció zavara, a nyelészavar, valamint az egyensúlyzavar is. Fontos megjegyezni, hogy a szélütés általában nem jár fájdalommal.
Elsősorban az idősek betegsége
– A stroke elsősorban az idősek betegsége, de előfordulhat fiatalabb korban is. Öregedő társadalmunkban az elkövetkező években a stroke-betegek számának növekedésével kell számolni – mondta a szakember. Hozzátette: az agyvérzés hátterében általában az igen magas vérnyomás áll, de vérzéses stroke-ot okozhat az agyi érfejlődési rendellenességek megrepedése, valamint a véralvadásgátló szerek túladagolása is.
Az agyi keringészavar hátterében leggyakrabban az agyat ellátó nyaki erek szűkülete, illetve az agyi erekben kialakuló, vagy a szívben képződő és onnan elinduló vérrög áll. Az erek szűkületét és elzáródását többek között a dohányzás, a magas vérnyomás, cukorbetegség és a magas koleszterinérték okozza. A szívben vérrögképződésre elsősorban a szívritmuszavarok egyik formája, az úgynevezett pitvarremegés hajlamosít.
Megelőzhető
Oláh László kifejtette, a vérzéses stroke a magas vérnyomás felismerésével és megfelelő kezelésével az esetek döntő részében megelőzhető. Aki véralvadásgátlót szed, annak a szükséges ellenőrzésekre el kell járnia, az alvadásgátlót pontosan kell szednie.
Az agyi keringészavarok megelőzése terén a megfelelő életmód (rendszeres testmozgás, diéta), a rizikófaktorok (dohányzás, magas vérnyomás, cukorbetegség, magas koleszterinszint) kerülése és megfelelő kezelése segíthet. Előfordulhat, hogy érvizsgálat kapcsán az agyat ellátó nyaki erek súlyos szűkülete igazolódik, ilyenkor, ha ez korábban okozott már keringészavart, a szűkület operációja vagy annak tágítása csökkentheti a következő stroke kialakulásának a rizikóját.
Fontos felhívni a figyelmet a szívritmuszavarok felismerésére: van, aki megérzi a ritmuszavart, mások önvizsgálattal, a csuklón lévő artériák pulzálásának a tapintásával vehetik észre a pulzus szabálytalanságát. Ilyenkor fontos, hogy forduljunk orvoshoz, aki EKG-val igazolhatja az esetleges ritmuszavart. Ha igazolódik a pitvarremegés, véralvadásgátló adása jelentősen csökkentheti a szívben a vérrögképződés rizikóját. Ez azért fontos, mert a szívben képződött vérrög az agyi erekbe juthat, s azokat elzárva agyi keringészavarhoz vezethet.
Összefoglalva elmondható, hogy megfelelő életmóddal, az említett rizikófaktorok kezelésével a stroke kialakulása csökkenthető. Ha ennek ellenére mégis kialakul, fontos annak felismerése és az azonnali mentőhívás. Mindez lehetőséget ad arra, hogy a beteg a megfelelő stroke centrumba időben beérve a leghatékonyabb kezelésben részesüljön, s így a rokkantság valószínűsége a legkisebb legyen.
VK
[related-post post_id="4169162"]
[related-post post_id="4029895"]