Fantomok, szimulátorok az orvosképzés szolgálatában

Debrecen - Ki szeretne az első lenni egy olyan orvos kezében, aki még egyetlen öltést sem tett be soha?

Persze ez nem fordulhat elő. De gondoljunk bele, egy seb összevarrásán kívül vajon hányféle orvosi beavatkozás létezhet? Utánajártunk, hogyan válnak az orvostanhallgatók biztos kezű gyógyítóvá. - Az mindenki számára világos, hogy egy orvostanhallgatónak rengeteg mindent el kell sajátítania. Elvárás vele szemben, hogy igen nagy mennyiségű és korszerű tudásra tegyen szert, rendelkeznie kell megfelelő kommunikációs és empátiás készséggel a beteg felé, problémamegoldó képességgel, kommunikációs készséggel az ellátó csapat tagjai felé is, valamint rengeteg olyan gyakorlati készséggel, ami az orvosi kompetenciához kötött. A „készség” sokszor elhangzott, hiszen itt erről van szó: ezeket a készségeket kell begyakorolni, fejleszteni – indította a beszélgetést Prof. Dr. Németh Norbert, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Sebészeti Intézet Sebészeti Műtéttani Tanszék vezetője, aki egyben az Interaktív Orvosi Gyakorlati Központ vezetője és az ÁOK oktatási dékánhelyettese.

– A tanszékünkön alapvetően szimulációs oktatás zajlik. A diplomaszerzéshez kötött képzési kimeneti követelményekben jól azonosíthatóan vannak olyan kompetenciaalapú készségek és képességek, amelyek közül soknak elsajátítását adott gyakorlatokkal lehet biztosítani. Ám feszültség tapasztalható az orvosokkal szembeni magas elvárások és e szükséges készségek elsajátításának lehetőségei között: az oktatási program kialakításakor, fejlesztésekor és működése alatt szem előtt kell tartanunk a technikai-technológiai lehetőségeket, a jog és az etika kérdéseit is, de mindenek felett a betegbiztonságot – foglalta össze Németh Norbert.

A professzor elmondta, a szimulációs oktatás nem új keletű dolog, az orvosképzésben évszázadok óta jelen vannak a gyökerei: már az ókori Indiában alkalmaztak különböző állati vagy növényi eredetű modelleket, amelyeken például a varrattechnikákat gyakorolták. A tanulás ma is hasonlóan zajlik: a hallgatók modelleken és biopreparátumokon gyakorolnak, de manapság olyan technikai fejlettségi szintre értünk, hogy elfogadható minőségű és magas hűségű szimulátorok is rendelkezésre állnak.

– A szimulációs oktatás kapcsán talán az invazivitással járó beavatkozások jutnak először mindenkinek eszébe. Én sem szeretnék az első lenni annak a doktornak a kezei között, aki még életében nem tett be egy öltést sem, vagy nem tudja, hogyan kell vérzést csillapítani. Mindezt megtanulni hosszú folyamat, amire jól megalapozott oktatási programok léteznek. Tanszékünket, a Sebészeti Műtéttani Tanszék jogelődjét abból a célból hozták létre az 1951-52-es tanévben, hogy a minden orvos számára kötelező műtéttani alapokat elsajátíthassák.

– Ma az alapoktatásban modellek, biopreparátumok segítik a hallgatókat. Időközben a többi diszciplínában, mint például a belgyógyászatban, sürgősségi ellátásban, neurológiában, gyermekgyógyászatban is egyre élesebbé vált a már említett feszülés: valahogy meg kell tanulni mindent, de a kockázatok miatt ezt nem lehet a betegeken. Ezt a rést tölti ki itt is a szimulációs oktatás. Ezért alakultak meg hazánkban a szimulációs központok, először Budapesten, majd Debrecenben, később Szegeden és Pécsen.

– Debrecenben az Interaktív Orvosi Gyakorlati Központ 2012-ben nyitotta meg kapuit, részben a kari forrásból részben pályázatokból kezdte meg működését. A projekt szakmai vezető Panyi György professzor, a központ vezetője Balatoni Ildikó volt. Én 2016-ban kaphattam megbízást a központ vezetésére. A készségfejlesztés „másik lába” a több mint hat évtizedes múltra visszatekintő Sebészeti Műtéttani Tanszék, amely az elmúlt 30 év során találta meg komoly helyét az oktatásban, köszönhetően Furka István és Mikó Irén professzorok meghatározó tevékenységének. A 80-as évek közepétől egyre nagyobb mértékű gyakorlati oktatás valósult itt meg, ezekre az alapokra támaszkodhatunk most mi is, és határoztuk meg a skill labor fejlesztési pályázat irányvonalait – foglalta össze a tanszékvezető.

A pályázatról

– Ez egy országos pályázat. A konzorcium tagjai az Állami Egészségügyi Ellátó Központ mint Konzorciumvezető, illetve a Debreceni Egyetem, a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetemek mint orvosképzőhelyek. Az egyetemeknek egyenként 800 millió forintos kerete van arra, hogy a szimulációs oktatás eszköztárát bővítsék. Ennek a forrásnak több mint 90 százaléka eszköz, vagyis körülbelül 720 millió forint értékben szereztünk be oktatási eszközöket, a fennmaradó részt tananyagfejlesztésre és egyéb járulékos költségekre fordítottuk.

– Az eszközök megérkeztek, elfoglalták helyüket az Interaktív Orvosi Gyakorlati Központban és a Sebészeti Műtéttani Tanszéken. Nagy részüket már bevetettük, a visszajelzések pedig nagyon jók, nemcsak az orvostanhallgatók részéről, hanem a rezidensektől és szakorvosjelöltektől is, hiszen az ő képzésükben is szerepet kapnak az új magas hűségű szimulátorok.

Németh Norbert arról is beszámolt, hogy infrastrukturális fejlesztésre is szükség van, amit ez a pályázati elem nem tartalmaz, ám egy másik pályázatban a Sebészeti Műtéttani Tanszék épületének bővítése, korszerűsítése is megvalósulhat a közeljövőben. Mindezekkel olyan minőségi ugrást lehet megvalósítani, amire már nagyon régóta szükség volt, hiszen ezek a szimulációs központok, a nagyértékű szimulátorok nemzetközi kitekintésben integrált részei az orvosképzésnek. Ez mindenhol komoly beruházásokkal valósult meg, és komoly szakmai hálózat is működik e téren, amelybe a Debreceni Egyetem is be tud kapcsolódni.

Amit a szimulációs oktatás során gyakorolnak

Injekció beadása, intubálás, újraélesztés, egyszerű nőgyógyászati vizsgálat, terhesvizsgálat, prosztata vizsgálat, vagy a bonyolultabb eljárások, mint a bélcsatorna tükrözése, erek katéterezése, térdízület tükrözése, laparoszkópos sebészeti beavatkozás,végtelen a példák sora. Ha ez nincs megfelelő készséggel párosítva, amit komoly munkával kell lépésről lépésre ki gyakorolni, sajnos a beteg láthatja kárát. – Kell és lehet sokat tanulni, előadásokra járni, megfigyelni a beavatkozásokat, de ez önmagában nem párosul gyakorlattal. Pedig az orvoslásban a gyakorlaton fog múlni minden! Tudja – vagy nem tudja: adott helyzetben, a rendelkezésre álló eszközökkel, megfelelő hatékonysággal, adott idő alatt, szövődménymentesen meg tudja-e csinálni a beavatkozást, vagy nem. Ez kell ahhoz, hogy a hallgatók el tudják kezdeni a klinikai gyakorlatot – összegezte a szakember, s hozzátette, amit természetesen a szimulációs oktatás nem helyettesíthet.

– Hanem arra készít fel! Az ahhoz való magabiztosságot, készséget, tudást adja a hallgatóknak vagy a szakorvosjelölteknek. Itt kövessen el hibát, itt okozzon szövődményt, itt szembesüljön technikai nehézségekkel, amelyet a gyakorlat vezetőjével a közös gyakorlat során meg tudnak beszélni. Itt derüljön ki, mit kell elkerülni, itt tapasztalja meg, milyen hibát elkövetni, szövődményt okozni és azt elhárítani, a modellen, a szimulátoron, és ne a betegen! – hangsúlyozta a professzor.

Szinte felsorolhatatlan a feladatok, a szükséges gyakorlatok száma, de a professzor megkísérelte összefoglalni a fontosabb állomásokat. Mint magyarázta, az első tantárgy, aminek keretében már az Interaktív Orvosi Gyakorlati Központban dolgoznak a hallgatók, első évben az újraélesztés és korszerű elsősegélynyújtás. Ekkor életmentő beavatkozások műfogásai, újraélesztési lépések, ápolástani alapismeretek – vérvétel, injekció beadása, higiénés kézfertőtlenítés, ágyazás – elsajátítása történik fantom modelleken. Harmadéven a műtéttani alapismeretekkel találkoznak: a bemosakodás, sterilitás betartásának szabályai, a kéziműszerek használata, öltési, csomózási technikák, vérzéscsillapítási módszerek mind szerepelnek itt több, sebészeti alapozó téma mellett. A következő évben jön a képalkotó diagnosztika: megtanulják sok más mellett, hogyan kell végezni a például az ultrahang vizsgálatokat, mi az egyes vizsgálatok menete, technikai vonatkozásai. Ötödéven sürgősségi orvostan, aneszteziológia és intenzív terápia oktatása zajlik, ahol szintén szimulációs gyakorlatokra van szükség. Belgyógyászat, szülészet-nőgyógyászat, urológia: itt is megvannak azok a szükséges modellek, amelyek segíthetik a gyakorlati képzést. Csecsemő- és gyermekgyógyászat vonatkozásában is remek speciális modellek vannak, például az újraélesztés elsajátításához jó hátteret tud biztosítani a központ, de gyomorszonda levezetését vagy fejvéna szúrását is gyakorolhatják a hallgatók, hiszen ezeket is nagy biztonsággal kell végezni. Sok év gyakorlata van minden egyes mozdulatban, hogy ne okozzon felesleges fájdalmat, fogalmazott Németh Norbert.

A gyakorlatok a néhány órától a teljes szemeszter időtartamáig folynak. A cél, hogy ezeket az elemeket minél nagyobb óraszámban integrálják a tantárgyakba. A test szinte minden része vonatkozásában elérhetőek a szimulátorok, a szakember szerint az eszközök beszerzésének csak az anyagi lehetőségek szabnak határt. – Törekedtünk rá, hogy a lehető legszélesebb körben tudjuk lefedni a területeket, fókuszálva a fő gyakorlati kompetenciákra.

Ellenőrzés és értékelés

A sebészeti műtéttan oktatása 5-6 fős kiscsoportokban zajlik, az oktató figyelemmel kíséri a hallgatók fejlődését. Ez a többi jellemzően interaktív gyakorlat esetében is így történik. Az új szimulátorok pedig tudnak hibaszámot mérni, rögzíteni, amit később elemezni lehet. Például azt, hogy a mellkaskompresszió során megfelelő frekvenciával, erővel és mélységben végezte-e feladatát a hallgató.

- A hallgatók minden segítséget megkapnak az oktatóktól a fejlődés érdekében. Itt nem a sebesség számít, hanem az, hogy adott készséget a félév során végül jól elsajátítsák. Ez pedig sikerül, hiszen az oktatók érdeke, hogy a tudást jól és hatékonyan átadják, a hallgató pedig, látva, hogy foglalkoznak vele, s valóban tevékenyen vehet részt a gyakorlaton, természetes igénnyel törekedni tud arra, hogy jól csinálja. Hiszen bizonyosan ezért választotta az orvosi pályát! – hangsúlyozta Németh Norbert.

PtkI

Térdízület tükrözése és különböző beavatkozások

Ez a szimulátor magasabb szintű tudást kíván a hallgatókénál, rezidensek, szakorvosjelöltek használják. Szoftverei különböző feladatokat, modulokat tartalmaznak. A gép jelzi a hibákat, például ha az eszköz rossz irányba fordul, vagy nagyobb erővel ér a porchoz. A hibák listázhatóak, és az is, hogy mennyi idő alatt és milyen hatékonysággal teljesült a gyakorlat. Magában a „térd”-ben érzékelők találhatók, a gép az alapján tölti be a képet, hogy a használó láthassa, hol jár a térdízületen belül. Mi is megfigyelhettük a képernyőn, ahogy az eszköz végén a fogó éppen eltávolít egy sérült szövetrészt.

Tápcsatorna tükrözése

Gyomortükrözést láthattuk, de szövetminta vételét vagy vérzéscsillapítást is lehet gyakorolni a szimulátoron. Ugyanolyan mechanikájú méretű, típusú endoszkópokkal szerelték fel, mint amik a klinikai gyakorlatban használatosak. Tanúi voltunk annak is, mi történik, ha az eszköz kicsit nagyobb erővel fordul egy kanyarban: fájdalmat jelez a „beteg”. Az úgynevezett haptikus rendszerű eszközben apró görgők mentén vezetik be a modellekbe az endoszkópot, ezek a görgők érzékelőhöz és motorokhoz kapcsolódnak, ahol az ellenállást lehet beállítani, vagyis ugyanolyan „közegben” halad a cső, mint az emberi testben. Ahogy a professzor megjegyezte, a kép pedig, amit mi is megcsodálhattunk a nyelőcső és a gyomor redőzetéről, elég valósághű belgyógyászok szerint is.

A mikrosebészeti oktatószobában

Azt gyakorolják, hogyan kell hajszálvékony fonalakkal, speciális kéziműszerekkel néhány mm átmérőjű ereket varrni. – Ez egy speciális terület, az orvosok közül sem képes rá mindenki, de aki igen, az is nagyon komoly gyakorlat után teheti meg biztonsággal. Minden mikroszkóp látótere kivetíthető a nagy képernyőre, vagyis váltogathatjuk, éppen kinek a munkáját szeretnénk látni. Az alapgyakorlat az orvostanhallgatóknak is szól, kedvcsinálónak is nevezhetném, de azért attól több, fejleszti a manuális készséget és a szemléletet is. A valódi mikrosebészeti képzés posztgraduális szinten folyamatos orvostovábbképzés formájában történik, egy-két hetes alap- és haladó kurzusokat hirdetünk, amire távolabbi országokból is érkeznek résztvevők – foglalta össze Németh Norbert.

Háromdimenziós anatómiai tábla

Ami tulajdonképpen egy óriási tablet, amelyen rétegfelvételeket és forgatható, három dimenziós képeket lehet bemutatni, így demonstrálva az anatómiát – Ezenkívül lehetőséget kaptunk egy olyan adatbázis eléréséhez, ami szintén nagyon hasznos a sebészi anatómia oktatásában. A nyomtatott atlaszokhoz képest pedig ez megint csak egy minőségi ugrás.

Az Interaktív Orvosi Gyakorlati Központ intenzív szobájában

Egy férfi feküdt az ágyon, egy fantom, „aki” lélegzik, pislog, beszél és sír is. Elég hátborzongató, az egyszeri tudósító szinte megbénul ennek hallatára, s hiába csak egy bábu, igazán szánni való. Az ilyen érzések pedig egy gyakorlatlan embert megakadályozhatnak a segítségnyújtásban; itt ezzel is megtanulnak szembenézni az orvostanhallgatók. A fantom ezen kívül újraéleszthető, intubálható, katéterezhető, kiüthető defibrillátorral, tágul és szűkül a pupillája. A monitorokról EKG-paraméterek, vérnyomásgörbe, szaturáció olvasható le, ezek mind az adott jelenetnek megfelelően állíthatóak. – Itt különböző eseteket jeleníthetünk meg, melyeket a klinikusok hoznak. A fantomot egy külön szobából vezérlik, ahol azt is megfigyelik és rögzítik, hogy a két-három főből álló ellátó csapat miként dolgozik, így értékelhető a teljesítményük – mondta Németh Norbert.

Ultrahangszimulátor

A teremben fantomok egész sora fogadja a látogatót, de ezek torzók – van köztük törzs, de fej is –, csupán egy-egy vizsgálandó területet jelenítenek meg. E területek anatómiája viszont jól látható, megnézhettünk epehólyagot, májat a nagyerekkel, s a vizsgálat során rögtön visszajelzéssel él a gép, hogy jó helyen van-e az ultrahangfej, azt látja-e az orvos, amit éppen kell. Az ultrahang-szimulátor vizsgálófeje nem igazi, de valódi ultrahang is van itt, a hallgatók akár egymást is vizsgálhatják, hiszen ez nem fájdalmas, nem invazív beavatkozás. Vannak más modellek, amelyeken például ultrahang-vezérelt szúrást lehet gyakorolni. – Sokszor nem könnyű megtalálni a nagyvénát, ezt ultrahangon követik, ahogy akár a gerinccsatorna csapolását is. A teljesen élethű modelleken belül csövek helyezkednek el, az ereknek megfelelően, s fel vannak töltve speciális folyadékkal, ami ultrahangon élethű képet mutat. Így a vizsgálati procedúrát és a nagyér szúrását is lehet gyakorolni – mondta Németh Norbert.

Zárásként pedig álljon itt a professzor egy mindenki számára megnyugtató mondata: – Az Egyetem és a Kar vezetése elhivatott az irányban, hogy a gyakorlati oktatást fejlessze, ennek most rövid idő alatt látványos jeleit észlelhetjük, s bízom benne, hogy hamarosan a betegellátásban is meg fog látszani, mert ez a cél!