A törvényesség határán, és azon túl

– Sokan legálisnak hiszik, de jogilag sok esetben illegális a fájlmegosztó, úgynevezett torrentrendszerek használata – mondta el érdeklődésünkre dr. Rozsnyai Balázs, a Hajdúböszörményi Járásbíróság bírája, európai jogi szaktanácsadó, a kiberbűnözéssel foglalkozó hazai bírósági hálózat megyei kapcsolattartója. – Önmagában torrentprogramot használni nem tilos, a probléma ott kezdődik, amikor szerzői jogvédelem alatt álló tartalmat töltünk le vele. Márpedig, a torrentoldalakon általában ez történik; filmet, zenét, szoftvert tesznek hozzáférhetővé. Akik ezeket az oldalakat működtetik, bűncselekményt követnek el. Akik csak saját használatra, mindenféle anyagi haszonszerzés célja nélkül letöltenek róla, egy bizonyos határig nem bűn –, de illegális tettet hajtanak végre – figyelmeztetett a bíró. Ha a letöltött tartalom összértéke az 500 ezer forintot nem éri el, akkor a felhasználó polgárjogi eljárásban a meg nem fizetett szerzői díj megfizetésére kötelezhető. Ezen érték fölött viszont már többéves szabadságvesztés is kiszabható rá. Ha pedig a letöltés – akár közvetetten is – üzleti célból, jövedelemszerzés céljából történik, akkor százezer forintos vagyoni hátrányig szabálysértésnek, afelett pedig már bűncselekménynek minősül.

„A film vagy zene letöltésénél szigorúbb megítélés alá esnek a szoftverek, ezek illegális letöltése értékhatártól függetlenül bűncselekményt valósít meg”

– magyarázta Rozsnyai Balázs.

Csak szándékosan

Megemlítette a dark webet (sötét web) is, ami egyfajta rejtett, illegális internet; úgy véli, egyéni és társadalmi veszélye óriási.

„A pletykák igazak, szinte mindent meg lehet vásárolni a dark weben: banki adatokat, fegyvert, drogot, hamis pénzt, gyerekpornót vagy akár bérgyilkost is lehet fogadni”

– mondta Rozsnyai Balázs. Megjegyezte, véletlenül nem lehet a dark webre tévedni, csak szándékosan. Bár önmagában ott nézelődni nem tilos, mégsem ajánlatos, mert ha például valaki gyerekpornográfiával találkozik, az elég lehet ahhoz, hogy értesítést kapjanak róla a bűnüldöző szervek, és bűncselekménnyel vádolják meg.

Védjük adatainkat!

– Nemrég volt egy ügy a Debreceni Járásbíróságon, amikor valaki a dark weben vásárolt bankkártyaadatokkal követett el csalást. A büntető törvénykönyvben nincs külön minősítés arra, ha a dark weben szerez be a vádlott valamit, de az elbírálásnál súlyosító körülményként értékelheti a bíró – mutatott rá a szakember.

Ennek kapcsán a megelőzésre hívta fel a figyelmet: nagyon fontos, hogy mindenki tisztában legyen a legfontosabb kiberbiztonsági tudnivalókkal, illetve mindent megtegyen azért, hogy adatait megvédje.

Azt is megjegyezte, a bárki számára hozzáférhető internetes tartalom az összesnek mindössze 4 százaléka; ennél több, 6 százalék(!) a dark web; és a legnagyobb arányú, 90 százalék az úgynevezett deep web (mély web), ami legális, de korlátozottan hozzáférhető oldalakat takar: például céges belső rendszereket, zártkörű felületeket.

SzT