Levéltári szakvélemény 1968-ból, a bárányról

Debrecen - A főnix megmaradt, a bárány a rendszer áldozatául esett.

Miután a város előzetesen kikérte a megyei levéltár véleményét, az megküldte a gyűjteményében lévő történeti címerek elemeinek pontos méreteit, vázlatos rajzaikkal együtt. Komoróczy György levéltár-igazgató 1968. decemberi véleményében próbálta tompítani az „Agnus Dei” – Isten báránya szimbólum vallásos jellegét, ami, valljuk be, nem egyszerű feladat. Leírása szerint az állat „lényegében a mezopotámiai pásztornépek ősi jelképe volt”, akiktől később átvették a keresztények. Majd így folytatja: „a vallás terjedésével Magyarországon is általánossá lett és jellemző ábrázolássá alakult, főként a pásztorkodással foglalkozó közösségek életében.” A bárányt tehát mint pásztormotívumot vette át „embléma gyanánt” Debrecen, s az így lett egy gazdag – akkor még római katolikus – város szimbóluma. A főnixről ugyanakkor megállapítja, hogy az nem tartozik a címer alapmotívumaihoz és hogy az „jelentSőség nélküli”. Ahogy látható, végül mégis a főnix lett a szocialista címer fő motívuma. A bárány pedig a rendszer áldozatául esett, de ugyanígy történt ez például Szentendre esetében is.

(A szerző történész, főlevéltáros, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság tagja)

- Szálkai Tamás -

Különös címerötletek

Kossuth feje a városcímerben?

A városi tanács utasítására a művelődési osztálynak összefoglalót kellett készítenie a városcímerről, amihez helyi szakemberek véleményét is kérte. Ezek között meglehetősen szokatlan elképzelések is helyet kaptak.

Nem meglepő, hogy a fentebbi listában szereplő épületek és vállalatok többsége – mint jellegzetes debreceni épület – megjelent a Naplóban közölt címeres grafikán is.