A matematika valóban összeköti őket

Húsz évvel ezelőtt Kis Gábornak, a Fazekas Mihály Gimnázium egykori matematikatanárának fejéből pattant ki az akadályversenyek mintájára rendezett matekverseny ötlete. Néhány matematikus barátjával összefogva szervezték meg a Békás-tó környékén az első szabadtéri versenyüket, ami Medve Vetélkedő névre hallgatott, és az első matektábort. Így indult útjára a Medve Matek.

– Én 2000-ben vettem rajtuk részt először, majd érettségi után szervezőként tértem vissza. Ez a nagyon jó ebben a rendszerben: az elhivatott diákok érettségi után lehetőséget kapnak rá, hogy bekapcsolódjanak a szervezői körbe – magyarázta dr. Balogh Tamás László, a Bonis Bona díjas egyesület elnöke.

A versenyek és a versenyzők száma folyamatosan emelkedett, mérföldkő volt 2001 nyara, amikor már két turnusban indult nyári matektábor, majd megszülettek az évközi matektréning-hétvégék, 2008-ban pedig az első budapesti szabadtéri Medve is megvalósult a Gellért-hegyen. Ez a verseny egy-két éven belül több mint ezerfősre duzzadt. – Ekkortól lavinaszerűen felgyorsultak az események, 2012–2013 óta próbáltuk országos szintre kiterjeszteni a tevékenységünket, s elmondhatjuk, idén hét helyszínen 14 ezernél is többen vettek részt a versenyeken, a matektáborokkal évente körülbelül ezer gyereket sikerül megmozgatnunk, és matematika-élménynapokat is szervezünk. A fókuszban kezdetektől a matematikai tehetséggondozás áll, hangsúlyt fektetve az innovatív módszerekre – foglalta össze Balogh Tamás.

Mindezek mögött egy nyolcvan tagot számláló, nagyon összetartó egyesület tevékenykedik, melynek magját egyetemisták, frissdiplomások alkotják, matematikusok és a matek határterületein végzett szakemberek. Számukra a fő motiváció, hogy visszaadjanak abból, amit ők kaptak diákként a Medve Matektől, valamint szeretik az innovatív kihívásokat. Rajtuk kívül körülbelül félezer önkéntes segít a nagy rendezvények szervezésében, lebonyolításában.

Egy lépéssel közelebb

Az egyesület rendezvényei kimozdítják a gyerekeket a szokásos közegből, s átlépve a tizenévesek ingerküszöbét, olyan szabadidős tevékenységet kínálnak, melyben – élvezetessége mellett – a gyerekek közelebb lépnek a matematika tantárgyhoz. – Amit egyébként sajnos sokan utasítanak el – tette hozzá Balogh Tamás.

A szabadtéri versenyeken a diákok háromfős csapatokban játszanak – vagyis versenyeznek – meghatározott terepen: húsz feladatosztó állomás labirintusában vándorolnak szabadon. A viadal négy-öt órán keresztül foglalja le a gyerekeket, és különbözik más matekversenyektől, a hangulata inkább osztálykirándulásra emlékeztet. – A matematika szerethető oldalát akarjuk hangsúlyozni. Egy kis fesztiválfeelinget is kölcsönzünk neki: a gyerekek reggel a központi helyszínen zeneszó mellett gyülekeznek, érkeznek kiállítók is; más köntösbe csomagoljuk a matematikát. Szeretnénk megmutatni, milyen szépség hever a sarokba dobva – mondta mosolyogva az elnök. – Sok gyerek jön el, akiktől távol áll a matek. Vannak olyanok, akik pusztán a barátaik kedvéért lesznek csapattagok, és mindig élvezik a versenyt, akkor is, ha nem végeznek előkelő helyen. Itt nincs szorongás, nem éreznek teljesítménykényszerből adódó feszültséget. Éppen ez az egyik legfontosabb törekvésünk, hogy megmutassuk: másként is lehet! – hangsúlyozta Balogh Tamás. Laza alkotókedv, érdekes problémákon való gondolkodás, mozgással vegyítve – ez határozza meg ezeket a délelőttöket.

A háttérben

A feladatokat az egyesület 20-25 tagú munkacsoportja alkotja meg, ők – szintén önkéntes munkában – heti rendszerességgel üléseznek minden év szeptemberétől kezdve, hogy kitalálják a tavaszi fordulók példáit. – Öt-hatszáz matekfeladatra van szükség az egész éves országos rendezvénysorozat lebonyolításához, mivel a feladatok nem ismétlődnek – mutatott rá a vezető.

A távlati cél továbbra is a matematika népszerűsítése, az innovatív módszerek terjesztése. Gondolkodnak rajta, hogyan lehetne kiterjeszteni a szabadtéri matekversenyt mind földrajzilag, mind korosztályban – elsősorban az alsósokra gondolván –, az élménynapokat elvinnék az iskolákba; egyszóval bővelkednek az ötletekben, ám mivel nonprofit szervezetként léteznek, ennek az anyagi eszközök határt szabnak. – Fenntartható gazdálkodást teremtettünk, a jelenlegi rendezvénystruktúrával ez sikerült, de a jövőbe mutató terveink megvalósulása attól is függ, mennyire sikerül támogatókat az egyesület mellé állítani. Büszkék vagyunk rá, hogy általunk már 14 ezer gyereket kötött össze a matematika, de a kihívás még él: ahhoz a százezernyi gyerekhez is eljutni, aki még nem találkozott velünk.

PtkI