Jobban megismerte magát Hajdúböszörményben az indonéz lány

Évente száz cserediák érkezik Magyarországra az AFS segítségével. – A nemzetközi, önkéntes alapon működő, kormányoktól és vallásoktól független, nem profitorientált szervezet interkulturális tanuláshoz nyújt lehetőséget. Az AFS célja a saját eszközeivel egy békésebb világ megteremtése – mondta Szabó Brigitta, aki négy éve önkéntes az alapítványnál. A Nemzetközi Csereprogam Alapítványnak köszönhetően megyénkbe idén összesen tíz diák érkezett, többek között Németországból, Amerikából, Törökországból és Indonéziából.

Böszörményben él

A csereprogram által érkezett hazánkba csaknem egy éve Lia is, aki a viszonylag kevés idő ellenére nagyon jól beszéli a magyar nyelvet. Az Indonéziában, Celebesz szigeten található, körülbelül 335 ezer lélekszámú Pula városából való, 17 éves lány tavaly augusztus óta él Hajdúböszörményben. – Azért választottam Magyarországot, mert Európa szívében található. A külföldiek számára nagyon népszerű a Debreceni Egyetem, illetve Budapest is, ahol mostanában sok film készül – fogalmazott.

Lia szeptember óta tanul a böszörményi középiskolában. Mint mondta, vidéki város lévén jobban feltűnik egy külföldi diák az embereknek. Eleinte az osztálytársai is félénkek voltak vele szemben, azonban napról napra egyre jobban megismerték, s megszerették. – Nagyon szeretem egyébként ezt a várost, mert területileg körülbelül akkora, mint Pula – fűzte hozzá.

Zoknikérdés

Az indonéz lánynak leginkább az építészet, a divatmárkák és a fagyi tetszik hazánkban. – Az európai régi épületek mindig is ámulatba ejtettek. A mi környékünkön nincsenek olyan boltok, ahol a ruhavilágmárkák megtalálhatóak, ezért ennek is örülök, na és a böszörményi fagyinak, amely sokkal finomabb, mint ami nálunk ehető – sorolta Lia, s a furcsaságokról is beszámolt: – Indonéziában mindenhez rizst eszünk, legyen az reggeli, ebéd vagy vacsora. Éppen ezért eleinte nekem nagyon különösek voltak a magyar ételek, például a virsli vagy egy tojás reggelire.

A nagy meleg miatt Indonéziában sosem hordanak zoknit, így ezt is meg kellett szoknia Liának, csakúgy mint a telet. Mint mondta, Magyarországon az újdonság erejével hatott rá a tél, s bár az első hónapot nagyon élvezte, azt követően már nem bánta volna a jó időt.

Lia azért jelentkezett a csereprogramra, mert szeretett volna más kultúrával is megismerkedni és sajátját is megmutatni. – Az iskolában prezentációt tartottam az országomról, illetve – amikor már hiányoztak a hazai ízek – a magyar családomnak is főztem indonéz ételeket – közölte. Az indonéz lány a kalandnak köszönhetően saját magát is jobban megismerte. Úgy érzi, az itt töltött időnek köszönhetően sokkal függetlenebb és bátrabb lett.

PÁTZ

Interkulturális tanulás

Az AFS szervezet a diákcsereprogramot szerényen kezdte 1947-ben: 51 középiskolást vittek tíz országból az Amerikai Egyesült Államokba, hogy ott gyűjtsenek tapasztalatot egy évig. Olyan, egykor „ellenséges” nemzetek vettek részt a programban, mint Japán vagy Németország – merész ötlet volt ez, hiszen nagyon rövid idő telt el a háború befejezése óta – olvasható a szervezet honlapján. Mint írják, Magyarország 1990-ben csatlakozott a világszervezethez, azóta több mint 1700 magyar diák töltött egy évet külföldön, s csaknem 3000 család és 400 középiskola tanárai vettek részt a programban.

Mára több mint negyedmillióan vettek részt az AFS által szervezett interkulturális csereprogramokban.