Életeket menthet a defibrillátor

Magyarországon évente 25 ezer hirtelen szívhaláleset következik be, de a gyors és hatékony életmentő segítség nagyban hozzájárulhat a halálozás csökkenéséhez.

„Nem telik el úgy nap Debrecenben, hogy az Országos Mentőszolgálatot ne riasztanák hirtelen szívhalálesethez. Évente legalább 500 ilyen hívást regisztrálnak a megyében”

– számolt be a Naplónak dr. Szabó Zoltán, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Sürgősségi Klinika igazgatója. Hozzátette, hogy ezen adatok miatt is fontos cél, hogy a szakemberek ne csupán az egészségügyi dolgozók képzését, hanem a laikusok oktatását is magas szinten és rendszeresen végezzék. – Évek óta dolgozunk azon kollégáimmal, hogy a laikusok, gyermekek és felnőttek is megtanulják, hogyan kell újraéleszteni. Tapasztalatunk szerint a hajlandóság legtöbbször félelemmel párosul, ugyanis az első ellátó jelentős idegi megterheléssel járó helyzetbe kerül, ezért nemcsak az újraélesztési technika elsajátítását, hanem a stresszhelyzet kezelését is meg kell tanítanunk – mondta a klinikaigazgató. A Sürgősségi Klinikán évente 35 ezer beteget látnak el, s a beérkezők közel fele szívbetegség miatt szorul kezelésre.

Dr. Szabó Zoltántól megtudtuk azt is, hogy ma már nemcsak az egészségügyi intézményekben, hanem közterületen is egyre nagyobb számban jelennek meg könnyen alkalmazható, úgynevezett félautomata defibrillátorok, melyekkel az újraélesztés kimenetele javítható. E készülékek használata azért szükséges, mert a hirtelen halálesetek többségének hátterében olyan rosszindulatú szívritmuszavarok állnak, melyek megszüntetése csak defibrillátorral lehetséges.

Egészséges életvitel

A klinikaigazgató kiemelte, hogy a hirtelen szívhalál bekövetkezésének esélyét fokozza a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a szívkoszorúér-betegség, az elhízás és a vérzsír-rendellenességek.

A szív veleszületett elektromos vagy szerkezeti betegségei is növelhetik a hirtelen szívhalál kockázatát. A szakember hozzátette, hogy olyan átmeneti kiváltó tényezők, mint a túlzott alkohol- és/vagy energiaital-fogyasztás, kálium- vagy magnéziumhiány, egyes fertőző betegségek egy időben megjelenő szerencsétlen kombinációja nagyban hozzájárulhatnak a szívritmuszavarok kialakulásához.

– Az életmódra való odafigyeléssel, rendszeres sportolással, egészséges étrenddel, a káros szenvedélyek (például dohányzás, rendszeres alkoholfogyasztás) elkerülésével, valamint a stressz csökkentésével jelentősen mérsékelni lehet a szívritmuszavarok kialakulásának kockázatát. Az orvosi szűrővizsgálatok lehetővé teszik a betegségek időben történő felismerését és kezelését. Az életmód-változtatások mellett szükség esetén gyógyszeres kezelés is indokolttá válhat, mellyel igazoltan csökkenthető a szívritmus­zavarok megjelenésének rizikója – hangsúlyozta az orvos.

A férfiaknál gyakrabban

A hirtelen szívhalálhoz vezető szívritmuszavarok kockázata szempontjából a nemek között különbség van, ugyanis a férfiakat legalább két és félszer gyakrabban érinti ez a probléma. Ennek hátterét magyarázhatja a nemek közötti hormonális szabályozás különbözősége és a szívritmuszavarok megjelenéséhez vezető háttérbetegségek (például a szívkoszorúér-betegség) eltérő gyakorisága. Az viszont ismert, hogy menopauza után a szív-érrendszeri betegségek és ezzel a szívritmuszavarok megjelenésének kockázata, sajnos, a nők esetében is halmozottan fokozódik – tájékoztatott dr. Szabó Zoltán.

Nagy Dóra