Mi lesz veled, Fancsika? – Videó

A Panoráma úton haladva, ha a Fancsikai-tavakhoz szeretnénk eljutni, ne víztükör után kutakodjunk. Nádasok árulkodnak csupán arról, hogy itt egykor bizony nagyobb vízfelületek voltak, a Fancsika–II. esetében pedig egy kisebb pocsolya mutatja magát, ki tudja, még meddig. Csengeri Imrével, a Hajdú-Bihar Megyei Horgász Szervezetek Szövetségének szervezési és kommunikációs munkatársával látogattunk ki az egykori horgászhelyhez; a szakember a mederben sétálgatva idézte fel az erdőspusztai tavak történetét.

A terület eredetileg belvizes legelő volt, 1975-ben alakították ki a Fancsika–I. tározót, ugyanebben az évben készült el a Fancsika–III. is. Eredetileg ezeket időszakos belvíztározónak szánták, melyekből szárazabb idő esetén táplálják a Létai-tavat, azaz a Fancsika II.-t, valamint a Vekeri-tavakat.

– A kialakításkor szempont volt az, hogy lápos, nádas területen hozzanak létre tavakat. Az egyes és a hármas tó nem jóléti tóként létesült, hanem víztározóként. Az akkori vezetőség kitalálta, hogy ezen a területen népjóléti tavat hoznak létre, így készült el a kettes tó, melynek a partján műutat is kialakítottak, ennek se eleje, se vége. Szerettek volna egy horgászbázist létrehozni, de az akkori felelős vezetők a bizonytalan vízutánpótlás miatt nem alakítottak ki horgásztanyákat – ismertette Csengeri Imre.

Veszélyben az Erdőspuszta

A kommunikációs szakember arra is kitért, hogy a korábbi tapasztalatok alapján általában hétévente vannak, voltak csapadékosabb időszakok, ezen ciklus alatt a talajban annyi víz halmozódott fel, hogy az Érmellékről tudták táplálni a víztározókat. Jelen pillanatban azonban a homokos részen nem tud lejönni a víz, így nincs vízutánpótlás ezekbe a tavakba. Az Erdőspuszták vízháztartása veszélyben van, a vízhiány a növényekre is hat.

A Fancsika–II. jelenleg állami tulajdonban van, a horgásztatást illetően kezelői jogkörrel Debreceni Megyei Jogú Város jegyzője rendelkezik.

– A megyei horgászszövetség ezt a tavat kivonta a kezeléséből, mert ilyen bizonytalan vízutánpótlásra felelőtlenség lenne horgászengedélyt kiadni, felelőtlenség lenne ebbe a pocsolyába halat telepíteni. A horgásztatást a város jegyzőjének az engedélye alapján kihirdettük, állami horgászjeggyel lehetett itt horgászni, s az invazív halakat el lehetett vinni – tudtuk meg Csengeri Imrétől.

Még van miben reménykedni

A megyei horgászszövetségnek voltak elképzeléseik a tó megmentésére, azonban a hatóságok részéről nem kaptak olyan pozitív támogatást, ami lehetővé tette volna, hogy rekultiválják a tavat. Viszont még most sincs minden teljesen veszve.

– A Civaqua program lenne hivatott megoldani a vízutánpótlást. Jelenleg ez is, mint az egyes és a hármas, valamint a Bodzás- és Halápi-tó is át lett minősítve szükségvíztározóvá. Bízom a vízügyi hatóságok felelős vezetőinek döntésében, s európai uniós pályázatok révén rekultiválják ezeket tavakat – mondta el Csengeri Imre.

Marad a bizakodás tehát, hogy a Fancsikai-tavak nem csak fényképeken maradnak meg teljes pompájukban, s talán egyszer újra lehet pecázni is. Egy tudatos telepítési tervvel az élővilág hamar újra birtokba venné a területet, sőt telepítéssel akár egy éven belül horgászni is lehetne ezen a tavon.

Kiss Dóra