Mit csinál egy tanár év elején?

A tanév eleje izgalmas és zsúfolt – ezzel valószínűleg mindenki egyetért. A pedagógusok már augusztusban felkészítőket tartanak a pótvizsgázóknak, vizsgáztatják őket, és természetesen vezetik erről a megfelelő dokumentumokat. Az osztályozó vizsgákkal ugyanígy tesznek. Szeptember elsejére az új diákokat bejegyzik a törzslapra, akik más iskolába mentek, azokat kivezetik róla.

A következő napokban, hetekben megbeszélik az éves munkatervet, és rögzítenek minden, az iskolai év során felmerülő feladatot. Ezeket lehetetlen lenne itt felsorolni, de benne vannak a versenyek, ünnepségek, bemutatóórák, szakkörök, tanulmányi kirándulások, pedagógusok továbbképzései, konferenciák, színház- és múzeumlátogatások, rendhagyó órák programjai és sok minden más.

Kiválasztják – és rangsorolják – azokat a versenyeket, amelyeken részt vesznek diákjaikkal. Megvitatják, milyen szempontok alapján, hogyan jutalmazzák őket. Összeírják, milyen eszközöket igényelnek az induló tanévben (ezek lehetnek könyvek, szoftverek, adathordozók, papír stb.), mert év közben általában már nem lehet improvizálni. Ez egyébként a legtöbb itt felsorolt dologra igaz.

Sort kerítenek az első szülői értekezletre. Elkészítik a tanmeneteket, minden osztályra egyedileg szabva. Ez egy tanár esetében, heti 22–26 órával számolva átlagosan hat osztályt, vagyis legalább négy tanmenetet jelent, de egyes tantárgyaknál – mint a magyar nyelv és irodalom vagy a nyelvek – akár hat különbözőt. Elkészítik a szakkörök tanmeneteit is. Összeállítják, megíratják, kijavítják és értékelik az úgynevezett bemeneti méréseket. Ez „szintfelmérés” a kilencedik osztályokat érinti, minimum magyarból, matematikából és nyelvekből, de a többi tantárgynál is lehetséges. Az eredmények alapján megtervezik és elindítják a felzárkóztató foglalkozásokat.

Vagyis tulajdonképpen fejben lejátsszák az egész tanévet. Mindeközben pedig rendszeresen készülnek és megtartják tanóráikat.

PtkI