2019.10.24. 19:01
Szélsőségesen meleg volt
Október harmadik hete sokkal inkább nyárra, mint őszre emlékeztetett.
Az időszak napos, kifejezetten meleg és még mindig száraz napokkal telt Kelet-Magyarországon.
Az idei év egyik legmarkánsabb pozitív hőmérsékleti anomáliáját hozta az elmúlt hét, a 30 éves átlaghoz viszonyítva mintegy 6-8 fokkal volt magasabb a napi középhőmérséklet. Front szinte meg sem közelítette térségünket, s egy felépülő magas nyomású zóna uralma alatt legfeljebb fátyolfelhők szűrték a napsütést. Ebből tehát bőségesen jutott, az ilyenkor megszokottnál csaknem kétszer magasabb napfényes óraszám a télre felkészülő növénykultúrák kondícióját és a késői betakarítású termények minőségét nagyban javította.
Kicsi az esély az esőre
A dupla adag napsütést őszi vetésű kultúráink kelő félben lévő állományai ugyanakkor csak kedvező vízellátottság mellett tudták hasznosítani. A korábban bevetett vagy öntözött táblákon a vetések gyors fejlődéssel reagáltak a kedvező feltételekre, ám a csak most talajba kerülő kenyérgabonák magja természetes vízpótlás híján vontatottan, akár hiányosan kelhet. Az előrejelzéseknek megfelelően ezúttal is csapadékban volt ugyanis a leginkább szűkmarkú a természet: az elmúlt héten sehol sem hullott mérhető csapadékmennyiség a megye területén, ráadásul egészen a hónapfordulóig minimális marad egy kiadósabb mennyiség esélye.
A hónap eleji csapadék nedvességének sok helyen nyoma sincs talajainkban, ismét nőtt, s már 130-150 milliméter közé tehető az 1 méter mélységű szelvény deficitje. A nedvességkészletek nem csupán a homoktalajokon közelítik az úgynevezett holtvízi-, azaz a növények számára felvehetetlen nedvességtartalmat, mely kritikusan alacsony érték. A hiány növekedésének üteme, más megközelítésben a párolgási ráta napi 2 liter körül alakult négyzetméterenként, ez az időszakra vetítve nettó 15 milliméter körüli vízveszteséget jelentett. A felszín újra egyre többfelé vált porossá, a mélyebb rétegek művelése nehezebbé; a nagyobb vonóerő igény mellett pedig a szántás, a magágy minősége gyengébb, a mikrobiális talajélet, a szármaradványok bontása visszafogott.
Nem volt fagy
A fokozott párolgás elsősorban a kellemes – de az évszakhoz képest szélsőségesen magas – hőmérséklet folyománya volt. Sorjáztak a klimatológiai értelemben vett „nyári napok” a térségben: ilyen – 25 fok feletti maximum hőmérsékletű – napból 1-6 akadt, de előfordult 26-28 fokos csúcs is. Az éjszakák mindenütt fagymentesek voltak, hajnalra 5-10 fok közé hűlt le a levegő, így csaknem minden nap 20 °C körüli napi hőingás volt jellemző. A felső 5 centiméteres réteg, a magágy hőmérsékletének napi átlaga 13-16 fok között alakult, ez az évszakhoz képest igen magas érték.
Debreceni Egyetem, AKIT DTTI Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ