A kinti élet nehézségei

Országunkban a problémakör fontos állomása a rendszerváltás utáni szegénypolitika, a koldulásra irányuló intézkedések az állam oldaláról. Mint a legtöbb hazai nagyvárosban, Debrecenben is gyakran találkozunk a koldulás okozta nehézségekkel.

„Több olyan belvárosi csomópont és rendezvény is van, ahol »megéri« koldulni. A frekventált helyek és kiemelt rendezvények vonzzák azokat a szegény embereket, akik koldulásból élnek. Számuk nehezen meghatározható, hisz nem csak a hajléktalanok koldulnak”

– mondta el a Naplónak Szemerédy Zsolt, a ReFoMix Kft. ügyvezetője. Úgy gondolja, a Fórum előtti terület, a főtér környéke vagy a Plazáé azért is jelenthetnek olyan gócpontokat, ahol a nehézségek leginkább kiütköznek, mert nemcsak jövedelmezőek a koldulók számára, hanem konzerválóak is. Az esetleges nagyobb összegű adományok miatt megéri huzamosabb ideig is ezeken a helyeken, környékükön maradni. – A jelenség összetett, mert senki nem gátolható abban, hogy a rászorulóknak adjon, de más „csak úgy adni”, és más célzottan, okosan adni. Javasoljuk: aki segíteni akar, az a Debreceni Karitatív Testület tagszervezeteinek adjon. Ez garanciát jelent arra, hogy a támogatás biztosan eljut az arra rászorulóhoz – tette hozzá Szemerédy Zsolt. A téli krízisidőszak november 1-től a következő év április végéig tart, így az Utcai Szociális Szolgálat munkatársai még intenzívebben az intézményes ellátások irányába igyekeznek terelni az utcán, rossz körülmények között élő hajléktalan embereket.

Nehezebb segíteni

Ugyan egyre több segítséget kapnak a nincstelenek, hogy legyen egy védett helyük, ahol álomra hajthatják fejüket, ahol ételt kapnak, tudnak tisztálkodni, de vannak, akik nem élnek ezzel a lehetőséggel. Szemerédy Zsolt úgy véli, koldulással a frekventált helyeken gyorsan lehet nagyobb összegű pénzhez jutni, amit utána, az esetek döntő hányadában alkoholra költenek. Az intézményekben azonban házirend van, nincs lehetőség a korlátlan alkoholfogyasztásra, ezek pedig sajnos kevésbé vonzóak a kinti, szabad élettel szemben. A koldusok összetételét illetően jellemzően nagy számban fordulnak elő volt állami gondozottak és elvált férfiak.

– Az intézményektől elidegenedett hajléktalanoknál a bizalom nehezen építhető ki, és relatíve hosszabb időbe telik, míg elfogadják az utcai szociális munkásokat. A frekventált helyeken való koldulás látványos és tömegeket vonz, nagyobb bevételt jelent, és lehetőséget ad egy állandósulni látszó támogatói bázis kialakítására is – ezzel szemben sokszor tehetetlen a szakma.

„Ma már nem arról beszélünk, hogy éheznek a hajléktalanok. Nem éheznek, sőt Debrecenben naponta többször, változatos étkezésre van lehetőség”

– fejtette ki Szemerédy Zsolt. Hozzátette, hogy a szabálysértési rendelet nehezen betartható, hiszen az életvitelszerű tartózkodás ténye alig-alig bizonyítható. Azok esetében, akik agresszív és elutasító magatartásukkal zaklatnak, zavarnak másokat, a szociális szakemberek is a rendőrség segítségét kérik.

Megváltoztak

Folyamatosan változó világunkban a koldulók, hajléktalanok is megváltoztak. Az ország életszínvonala emelkedett az utóbbi években, ez sokkoló hatással lehet rájuk. A hosszú időn át tartó hajléktalanság lelkileg is rendkívül megterhelő.

A »régi« ügyfeleink, nagy szakállal és szövetkabáttal még örültek a zsíros kenyérnek, alázat volt bennük és csendes belenyugvás a sorsukba. Ők ma már nem élnek. Az utánpótlás pszichiátriai kórképes, alkalmazkodási zavarokkal küzd, és súlyosan szenvedélybeteg. Több tudás, több eszköz és speciális intézmény kell a kezelésükhöz. A határozott jogi, rendészeti fellépés csak részben nyújt megoldást

– tette végül hozzá az ügyvezető.

Szabálysértők?

A jogszabály kimondja, hogy aki gyermekkorú személy társaságában koldul, szabálysértést követ el. A szabálysértési hatóság, valamint a helyszíni bírságolásra jogosult szerv vagy személy ekkor haladéktalanul értesíti a szabálysértés tényéről, az érintett gyermek és az elkövető adatairól a gyermek lakóhelye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot.

Szintén vét, aki közterületen vagy nyilvános helyen olyan módon koldul, hogy a járókelőket, a nyilvános helyen jelenlévőket pénz átadása céljából leszólítja, továbbá az is, aki házról házra, lakásról lakásra járva kéreget.

Büntethetők?

E szabálysértések miatt a közterület-felügyelő is szabhat ki helyszíni bírságot.

Nincs helye azonban szabálysértési őrizetnek és szabálysértési elzárásnak, ha az eljárás alá vont személy a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben meghatározott fogyatékos személy, illetve napi rendszeres, életfenntartó vagy fekvőbeteg-ellátásban részesül. Szintén mentesülnek a várandósság tizenkettedik hetét elérő nők vagy a tizennegyedik életévüket be nem töltött gyermekét egyedül nevelő szülők, gyámok, illetve fogyatékos vagy folyamatos ápolást, felügyeletet, gondozást igénylő hozzátartozójáról egyedül gondoskodók.

Csekély számok

A Debreceni Törvényszéktől megtudtuk, hogy elenyésző azok száma, akik koldulás miatt a bíróság elé kerülnek.

Amennyiben azonban a pulpitus elé jutnak a szabálysértők, a gyakorlat szerint vagy közérdekű munkát szabnak ki rájuk, vagy a bíróság a rosszallását fejezi ki, és felhívja figyelmüket arra, hogy a jövőben tartózkodjanak ilyen jellegű cselekedeteiktől.

Laszkács Denise

Életvitelszerű ottlét

Az, hogy valaki koldul, nem jelenti feltétlenül azt, hogy hajléktalan is, vagy fordítva.

A 2012. évi II. törvény alapján életvitelszerű tartózkodásnak számít minden olyan magatartás, amely alapján megállapítható, hogy a közterületen való életvitelszerű tartózkodás a lakó- és tartózkodási hely, más szállásra való visszatérés szándéka nélkül, a közterületen való huzamos tartózkodásért valósul meg, és a tartózkodás körülményei­ből vagy a magatartásból arra lehet következtetni, hogy a jellemzően lakóhelyül szolgáló közterületen végzett tevékenységet – így különösen alvás, tisztálkodás, étkezés, öltözködés, állattartás – az elkövető a közterületen rövid időnként visszatérően és rendszeresen végzi.

Aki életvitelszerűen közterületen tartózkodik, szabálysértést követ el. Nem indítható szabálysértési eljárás, ha az elkövető a rendőr felszólítására az elkövetés helyét elhagyja, vagy a jelenlévő hatóság, más szerv, szervezet segítségét elfogadva együttműködik a hajléktalan személyek részére fenntartott ellátások igénybevétele érdekében. Ez esetben helyszíni figyelmeztetést kell alkalmazni velük szemben.