Szabad egyéniségeket képező műhely

A tízéves jubileum alkalomból a tanszék történetének áttekintésére, a képzést meghatározó oktatók beszámolóira, illetve az alumnusok találkozójára került sor november 29-én. Az öregdiák találkozón Csatár Péter, az egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánhelyettese köszöntötte jelenlévőket. Üdvözlő szavaiban méltatta a tanszéken folyó munkát, hiszen tíz év alatt több mint ötszáz hallgató szerzett itt diplomát, ez bizonyítja a képzés mai napig töretlen népszerűségét.

Elhajózott a szigetről

Szirák Péter alapító tanszékvezető 15 év távlatából beszélt a képzés indulásáról, annak nehézségeiről.

– Úgy alakult, hogy először csak én, majd néhányan arra vállalkozhattunk, hogy egy szigetet hozzunk létre, majd egy intézményt – idézte fel az egykori tanszékvezető, hozzátette: volt egy olyan elképzelésünk, hogy egy szigetet hozunk létre, ahol megvalósulhat egy új szervezeti kultúra, közösségiség, szakmaiság, a hallgatók felől nézve pedig a szakszerűség egy olyan egyetemi élménnyel párosulhat, amiben eddig semmilyen más egyetemi hallgatónak nem volt része.

Szirák tanár úr szavaival élve, a sziget benépesítése nem ment könnyen, voltak kevésbé lelkes hívei új képzésnek. 2005-ben indult az első, ötéves évfolyam, 2007-ben akkreditálták az alapszakot, így alakult meg 2009-ben a tanszék.

– Voltak olyan időszakok, amikor egyedül írtam a tantervet, a tantárgyfeloszlást és az órarendet. Egészen addig, míg egy kiváló kollégámmal újra össze nem sodort az élet, Sebestyén Attila 2008 szeptemberében lépett be az akkor nem létező tanszékre, így már ketten lettünk – idézte fel Szirák Péter, aki végül távozott a szigetről. – Végül én is egy olyan személyisége vagyok a tanszéknek, aki elhajózott erről a szigetről, ami nagyon jó hogy létezik, és nagyon fontos, hogy fennmaradjon.

Figyelni tudás, mint érték

Az Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék az elmúlt évtizedben megtalálta a hangját, az oktatók diákok és a piac igényei szerint alakították a tantervet, így ma már a projektszemlélet dominál.

– Tömegtermelő üzem helyett szabad egyéniségeket képező műhely maradtunk. Tantárgyaink tervezésekor folyton figyeltünk az egyetemen kívüli szférák trendjeire, ez a figyelni tudás lett az egyedi értékünk – hangsúlyozta Oláh Szabolcs jelenlegi tanszékvezető, aki számos, a hallgatók által megvalósított projektet idézett fel, ilyen volt például idei Dexpón ellátott feladatok, a Kutatók Éjszakáján való részvétel, vagy a Debreceni Divatfesztivál szervezése.

Generációs különbségek

Számos változáson ment át a képzés, ez annak is köszönhető, hogy az évek múlásával a hallgatók más elvárásokkal érkeztek.

– Az Y generáció és a Z generáció között nagy különbséget látok. Az Y generáció azt szerette volna, hogy teremtsünk teret elképzeléseinek megvalósítására.

„Nagyon szerették ezt a szakot, mert itt volt erre alkalom és lehetőség, megtanultak projektmunkában dolgozni, de ők ezt akarták is. Kíváncsiak voltak arra, hogy mit mondunk az eredményeikről.”

– Akik 2015. után jöttek a képzésre, egészen mást várnak: azt szeretnék, hogy mintákat adjunk nekik és mentoráljuk őket. Sokkal fontosabb nekik, hogy a feladatvégzésre ne csak teret biztosítsunk, hanem vezessük is őket, folyamatosan kérik a visszajelzéseket, de nincs meg már az az igény, hogy komplett modelleket megismerjenek – beszélt a hallgatói elvárások alakulásáról a Napló kérése Oláh Szabolcs.

A jubileumi ünnepségen a tanszék jelenlegi és egykori oktatói részvételével kerekasztal-beszélgetés zajlott, majd az öregdiákok bemutatkozása következett, mely jó témaindítóként szolgált a további kötetlen beszélgetésekhez.

Kiss Dóra