Egy év ide, vagy oda?

Nagy port kavart az a törvényi változás, miszerint azon gyermeknek, akik 2020. augusztus 31-ig betöltik hatodik életévüket, iskolakötelezett korba lépnek, tehát szeptember elsején már nem az óvodában kezdik a nevelési évet. A szülők az Oktatási Hivatalnál kérelmezhetnek gyermeküknek plusz egy óvodai évet, a válaszig azonban bizonytalanságban telnek a napok. Kun Anettet, óvodásokkal foglalkozó pszichológust kérdeztük arról, mitől érett egy gyerek az iskolára.

– Ennek meghatározásánál egyéni képességeket, készségeket kell figyelembe venni. Van olyan gyerek, aki hatévesen készen áll az iskolára, mert érdeklődik már intellektuális dolgok iránt, sőt vágya is van már feladatteljesítésre, de van olyan, aki még hétévesen is nehezen vonódik be feladathelyzetbe – hangsúlyozta Kun Anett.

Az iskolaérettséget különböző feladatsorokkal mérik, az adott szakembertől és szervtől függ, melyik típust használják, azonban mindegyikben hasonló intellektuális, kognitív készségeket mérnek.

– A számoláshoz, íráshoz-olvasáshoz szükséges készségek mellett ugyanúgy próbálják felmérni azt is, hogy a gyerek verbalitása, nyelvi fejlettsége milyen, képes-e a felnőtt irányítását elfogadni feladathelyzetben, képes-e a figyelmét kellő mértékben összpontosítani, illetve szociálisan érett-e. Ezek egy része alapvetően olyan készség, amit a gyógypedagógusok fel tudnak mérni, másik részét pedig a pszichológusok vizsgálják – tudatta a pszichológus.

Reális kép a gyerekről

A szakember kitért arra is, minden esetben az egyéni képet kell nézni. Ha például egy félős, szorongós gyerkőcről van szó, aki nehezen tud barátkozni, s úgy megy el az iskolába, hogy ez a szorongás nem oldódott, akkor az első évben rossz tapasztalatok érhetik. Ez a negatív benyomás az elkövetkező évekre is rányomhatja bélyegét. Az iskolakezdésnél a szülők mellett a pedagógusoknak is döntő szerepük van.

– Enyhíthet a változáson egy jó pedagógus, aki átmenet a felső éves tanár és az óvónő között: bátorító, szeretetteljes, de megvannak az elvárások. A helyes iskolaválasztás is fontos. Meg kell nézni, hogy a gyerek képessége mennyire passzol az adott iskola légköréhez, elvárás rendszeréhez. Érdemes-e egy álmodozóbb gyereket beadni egy versenyistállóba? Fontos tehát, hogy a szülőnek mennyire van reális képe saját gyerekéről. Érdemes olyan pedagógust választani, aki a gyerek személyiségéhez jobban illeszkedik – vélekedik Kun Anett.

Előny és hátrány is lehet

Örök érvényű igazságot nem lehet mondani ebben az ügyben, minden gyerek más, a szülő nem tud mást tenni, mint mérlegelni.

– Amiatt mindenképpen előny, ha tud még egy évet maradni az oviban a gyerkőc, hogy van plusz egy éve a gondtalanul játékra, megélje azt, hogy ő még gyerek. Azonban lehet hátrány is az óvodában maradás, ha például adott egy átlagos képességű a gyerek, aki viszonylag érettebb. Ő már elkezdhet unatkozni az oviban, mert már készen állna a sulira, nem nagyon kötik le a játékok. Ez nyilván kezelhető, de a gyerek fejlődése stagnálni kezd, nincs kihívás. Ezeket a szempontokat kell mérlegelni, ha jól kezelik, egy átlagos képességű gyereknél egyik út sem jelent problémát – mondta a pszichológus, aki arra is választ adott, mit tehet a szülő, hogy felkészítse csemetéjét az iskolára: – Nagyon fontos, hogy a szülő energiát fektessen ebbe. Nem kell nagy dolgokra gondolni: ha van célzott fejlesztőfoglalkozás óvodákban, ha oda beíratja a gyereket, az már jó. Személyesebb, ha előre beszélget a gyerekkel az iskoláról, megalapozza egy kicsit azzal, hogy ez egy izgalmas dolog lesz, esetleg mesél a saját pozitív iskolai élményeiről. Tehát kell az érzelmi ráhangolódás – hangsúlyozta a szakember.

Évek óta iskolakészültségről beszélnek a szakmában

Egy adott gyermek esetében is különbözőek lehetnek az egyes részterületek fejlettségi szintjei.

Az iskolába lépéshez szükséges fejlettségi szint megállapítása a pedagógiai szakszolgálatok jogszabályban előírt feladata.

– A korábbi évek tapasztalatai alapján jelen tanévben is a „Vizsgálóeljárás az iskolába lépéshez szükséges fejlettség felméréséhez” vizsgálóeljárást alkalmazzuk. Ez a korszerű állapotfelmérő eszköz alkalmas arra, hogy megalapozza a beiskolázásra vonatkozó szakértői javaslatot, rámutathat arra is, hogy az iskolakezdés halasztása szükséges, célirányos fejlesztés mellett – ismertette Sári Péterné, a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat főigazgató-helyettese. Hozzátette: – A pszichés alkalmasság különböző területei legalább annyira fontosak a későbbi iskolai teljesítmény szempontjából, mint maguk az értelmi képességek. Ezért nem is iskolaérettségről beszélünk már régóta a szakmában, hanem helyesebb iskolakészültségnek nevezni, mert ez egy fejlődési folyamat. Az azonos életkorú gyermekek esetében nagyon eltérő kép jelenik meg a vizsgálatok során, sőt adott gyermek esetében is különbözőek lehetnek az egyes részterületek fejlettségi szintjei – mondta el a szakember.

Megalapozott javaslat

A komplex vizsgálóeljárás az iskolakészültség alábbi öt területét vizsgálja: az adaptív viselkedés fejlettsége (a szociális kompetencia, a társas és feladathelyzetben megnyilvánuló hatékony viselkedés); mozgásfejlettség; nyelvi fejlettség; kognitív fejlettség (gondolkodás, figyelem, észlelés, emlékezet); a számolás fejlettsége.

– Az állapotfelmérés során keletkezett megfigyelések és vizsgálati eredmények azért fontosak, mert előjelzik a hasonló iskolai helyzetekre való reakciókat és a későbbi iskolai teljesítményt is. Ez a korszerű eszköz azonban csak támpontokat nyújt, segítséget jelent a vizsgálat során, a gyermek aktuális állapotáról ad információt. Emellett nagyon fontos a gyermek fejlődésének és életútjának megismerése is, hiszen az eddigi fejlődési tempó alapján elővetíthető az iskolakezdésig elkövetkező hónapok spontán fejlődési és érési folyamata. Mindezek együttes figyelembe vételével alkotható megalapozott szakmai javaslat a vizsgáló team által – tudatta Sári Péterné.

Az Oktatási Hivatal január 15. és 22. közötti időszakban a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat megyei és járási szakértői bizottságai részére 308 kirendelő végzést küldött meg.

KD

Jogfosztott szülők

Számos tiltakozó csoport szerveződött a közösségi oldalon az iskolaérettség kapcsán. A szülői felháborodás mibenlétére is kitért a pszichológus.

– Ha ezelőtt volt jogod valamire, például eldönteni szülőként, hogy mikor viszed iskolába a gyereket, s ettől a jogodtól hirtelen megfosztanak minden bevezetés nélkül, az elég drasztikus változás, amire mi, emberek nem reagálunk túl jól. Azt tapasztalom az óvodákban, hogy még az a szülő is meg van ijedve, akinek a gyerekének semmilyen nehézsége nincsen. A másik oldalról pedig fontos, hogy vannak olyan gyerekek, akiknek tényleg előnyére válna az az egy év az óvodában. Az sem segíti elő a megnyugvásukat, hogy ebben az eljárásban nincsen meghatározva, mit fognak figyelembe venni, milyen papírt fognak elfogadni, tehát úgy kérvényeznek a szülők, hogy nem tudják, milyen vizsgálati papírt kellene megszerezniük – mondta a pszichológus.