Egyre veszélyesebbek az újonnan előállított dizájnerdrogok

Egyre gyakrabban szólnak a hírek olyan esetekről, amikor emberek szinte „zombiként” kószálnak az utcán, vagy éppen padokon fetrengenek öntudatlanul vagy annak a határán. A megdöbbentő jelenségek mögött napjainkban leginkább az úgynevezett dizájnerdrogok állnak, melyek az utóbbi évtizedben terjedtek el.

A dizájnerdrogokon a kémiailag módosított, emiatt is rendkívül veszélyes és kiszámíthatatlan szereket értjük, amelyek alkalmasak a kábítószer kiváltására. Azért módosították ezeket, hogy egyrészt olcsóbban lehessen árulni, másrészt, hogy ne legyenek azon a 2012-ben bevezetett tiltólistán (C-lista), amely azokat az új pszichoaktív anyagokat sorolja föl, amelyeknek a terjesztését, előállítását ideiglenesen törvényen kívül helyezik.

A C-lista az úgynevezett generikus képleteket és egyedi vegyületek képleteit is tartalmazza. A dizájnerdrogoknak két fajtája van, a szintetikus szerek, illetve a dizájner­stimulánsok. Előbbiek közül a legismertebbek a szintetikus kannabinoidok (herbál, biofű) melyeket a marihuána hatóanyaga, a THC módosításával hoztak létre. A másik fő csoport a legális anyagok tudatmódosító hatását kihasználva létrehozott szerek: az egyik legősibb az évtizedek óta ismert zsacskós szipu, viszont ezt mára egyre inkább kiváltják a legális összetevők (például csavarlazító, patkányméreg, permetszerek) hozzáadásával létrehozott anyagok.

Bűncselekmény

– A dizájnerdrog kifejezést azokra a szerekre használják, melyek molekuláris szerkezetükben illegális drogokra hasonlítanak, így azokhoz hasonló hatásokat idéznek elő – ismertette Nagy Levente ügyvéd. – A dizájnerpiac szinte heti rendszerességgel áll elő újabb és újabb anyagokkal, kijátszva a C-listát. Ennek óriási a veszélye, hiszen ellenőrizetlen hatóanyagú, minőségű és eredetű termékekről beszélünk, amelyek nincsenek tesztelve, nem ismeretes a hatóanyag-tartalmuk, így gyakorlatilag senki nem tudja, milyen hatással lesznek majd az emberi szervezetre. Az előállítók a képleteket, molekulákat azért változtatják, hogy ne lehessen őket büntetőjogi felelősségre vonni. Ugyanis aki új pszichoaktív anyagot kínál, átad, forgalomba hoz, vagy kereskedik vele, az a mennyiségtől függetlenül bűncselekményt követ el, mely alapból akár öt évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető, de a minősített esetekben (például bűnszövetségben vagy felnőttként 18. életévét még be nem töltött fiatalnak értékesítve) nyolc évet is kaphat érte az elkövető – magyarázza az ügyvéd.

Az otthon, saját használatra tartott szereknél a tiszta hatóanyag-tartalom dönti el, hogy bűncselekményt vagy szabálysértést követ el az illető. A törvény ezeknél a szereknél konkrét tömeg helyett a hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagját teszi meg kiinduló mennyiségnek, ennek a hétszerese a csekély mennyiség felső határa.

A fiatalok leginkább parti­drognak használják ezeket a szereket, és bulik előtt, alatt szedik be őket, remélve, hogy még jobban fogják magukat érezni szórakozás közben. De nem csak a saját maguk által bevett szer jelent veszélyt rájuk, a bulikban főleg a lányok italába szoktak elvetemültek úgynevezett Ginát (íztelen, színtelen, szagtalan, vízben oldható szer, melyből pár csepp is elég ahhoz, hogy rövid idő alatt szédülést, ájulást, tudatkiesést okozzon) keverni, majd a szinte magatehetetlen áldozatot kirabolják, vagy felcsalják magukhoz.

Egyre veszélyesebbek

– A legnagyobb probléma a dizájnerdrogokkal a hatásuk mellett az, hogy olcsóak, és sokszor házilag is össze lehet őket kotyvasztani legálisan kapható szerekből – hívja fel a figyelmet a Nagy Levente. – Jellemzően gyorsabban alakítanak ki függőséget, mint a hagyományos kábítószerek, és sokszor veszélyesebbek is az emberi szervezetre, például gyorsabban lebonthatják az agysejteket, ha pedig még alkoholt is fogyasztanak hozzá, az könnyen halálhoz vezethet.

MSZ

A remélt ellenkezőjét válthatja ki

A leginkább veszélyeztetettek a szegények, illetve a diákok, akiknek nincs pénzük a hagyományos kábítószerekre, így ezek a szerekhez nyúlnak. Mivel a folyamatosan bővülő C-lista miatt egyre szűkül a lehetősége az előállítóknak, így egyre veszélyesebb tartalmú (például patkányméreg) szereket hoznak forgalomba, amellyel azokat a rétegeket sújtják, amelyek anyagi szempontból a leghátrányosabb helyzetben vannak. Ezek az emberek a dizájnerdrogokat jellemzően a problémák előli menekülésre szánják, csak éppen olyan hatásokat is kiválthatnak belőlük, amik épp az ellenkezői a reméltnek: szorongás, depresszió, félelemérzet. De adott esetben fokozza az agressziót, és olyan cselekedetre sarkallja az embert, amelyet józanul valószínűleg nem követne el. Csak egy banális példa: a szer hatása alatt megtetszik neki valaki táskája, odamegy, elkezdi rángatni az illetőt, elveszi tőle a táskát – ez már rablásnak minősül, amelyekért súlyos éveket lehet kapni – ismertette Nagy Levente.