2020.01.07. 13:53
Évek kemény munkája: pilótaképzés Debrecenben
A cívisvárosban kitanulható, milyen is a vezetés a fellegekben.
Fotó: Kiss Annamarie
Pilótaképző központ létrehozásáról írt alá szándéknyilatkozatot az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a norvégiai központú Pilot Flight Academy pilótaképző akadémia tavaly. Utánaérdeklődtünk, hogy Debrecenben az elmúlt években indult pilótaképzés iránt milyen az érdeklődés. – Amit Palkovics László miniszter úr aláírt a norvégokkal, az egy olyan képzőközpont, ahol kereskedelmi pilóta szakszolgálati engedélyt tudnak szerezni a fiatalok kétmotoros repülőgépre, de a hallgatók ott nem kapnak egyetemi diplomát. Ott kapnak egy repülési jogosítványt, ami arra jogosít, hogy bármilyen légitársaságnál egy típusképzést elkezdhetnek – mondta Győri Gyula, a Debreceni Egyetem Műszaki Kar Repülőmérnöki Kihelyezett Tanszékének vezetője. – Ahhoz, hogy valaki légitársasági pilóta legyen, el kell kezdeni kisgépen repülni tanulni, majd egy magán szakszolgálati engedélyt szerezni, s ezután még számos képzés szükséges.
Az erős motivációd ne hagyd otthon!
A hét féléves képzés 120 ezer dollárba, azaz közel 35 és fél millió forintba kerül.
A hivatásos repülőgép-vezetői alapképzés a Debreceni Egyetem Műszaki Karán veszi kezdetét. S ennek a gyakorlati helyszíne és kihelyezett tanszéke a Pharmaflight Nemzetközi Tudományos és Szolgáltató Központ épületében kapott helyett, sőt az intézményben található a Nemzetközi Repülési Központ is. A képzéshez rendelkezésre áll egy repülő- és navigációs eljárásokra felkészítő repülőgép-szimulátor, valamint egy teljes képességű repülőgép-szimulátor, továbbá kisrepülőgépek is.
Alapok
– Két nagyon fontos alappillére van a képzésnek: a műszaki tudományok, melyeket kezdetben a műszaki karon kapnak meg a diákok az alapképzésben, például a fizika-, mechanika- vagy a mechatronikaórán. Aztán a gyakorlaton pedig a repüléssel kapcsolatos mérnökképzést, például a hajtómű- és navigációs ismerteket, a repüléselméletet, vagyis lényegében mindent, ami nem általános mérnöki szakelmélet. Itt ül be először a hallgató kisgépbe, egymotoros repülőgépbe, amivel lerepül közel kétszáz órát, aztán ül csak át a kétmotoros repülőgépbe – magyarázta a tanszék működését Győri Gyula, aki hozzátette a képzés angol nyelven folyik, s a hallgatók 90 százaléka külföldi.
– Egészségügyi alkalmassági vizsgán kell átmennie minden jelentkezett diáknak, akik közül kiderül, ki milyen fizikumú, s milyen alapadottságokkal rendelkezik. Orvosi alkalmasságin is meg kell jelenni, mely egy pszichológiai vizsgálatból, illetve egy rátermettségi vizsgálatból épül fel, ahol a kognitív funkciókat vizsgáljuk.
Biztonságosabb repülni
Ha valaki ezt elkezdi a nulláról, s mindennek (elsőre) megfelelt, nagyjából hat éven belül lehet pilóta – tudtuk meg Győri Gyulától, s hozzátette, hogy Magyarországon egy integrált légitársasági pilótaképzést biztosítanak, mely hét félév után a hallgatóknak diplomát ad, s vezethet már egy Boeing vagy egy Airbus repülőgéptípust is. A hallgatókat tudatosan készítik már a hét félév alatt arra, hogy teljes rendszertelenséggel fogják élni az életüket, s minden váratlan helyzetben tudniuk kell pontosan reagálni. – Ha megnézzük a légi közlekedés statisztikáját, még most is magasan a legbiztonságosabb a tömegközlekedési ágak között – vallja Győri Gyula.
Folyamatos fejlődés
Az egyetemi gyakornoki órákon olyan stábbal dolgoznak, akik még aktív pilóták, vagy nemrég nyugállományba vonult oktató kapitányok. – A hallgató, miután elvégezte a képzést jelentkezik egy légitársasághoz, s még ott is elvégez egy belső képzést. Ha azt is befejezte, nagyjából havonta nettó 600-700 ezer forint az alapfizetése, s onnan határ a csillagos ég. Ma a légiipar robbanásszerű fejlődésével, hihetetlen nagy felvevőpiaca van a pilótáknak. Egy oktató kapitánynak minimum hárommillió forint a nettó fizetése – tudtuk meg Győri Gyulától.
Kinek ajánlott a képzés?
Az első szemeszterben kétszáz jelentkezőből 29 főt vettek fel, idén a 259 jelentkezőből 49 kezdhette meg a tanévet, viszont még így is nagy a szórás, hiszen a hallgatók 10 százalékából lesz pilóta.
Győri Gyula azt tanácsolta, a képzésre semmiképpen se kalandvágyból jelentkezzenek a fiatalok, lehetőleg akkor válasszák ezt a hivatást, hogy ha az érdeklődésük van olyan nagy, hogy ezt a munkát, amit ebbe bele kell fektetni végigcsinálják, s nem adják fel. – A motivációja miatt fogja elvégezni az illető, mert nagyon sok kihívásnak kell megfelelni. Sőt, ahhoz, hogy eredményt érjen el, nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is a maximumot kell hozni. Ez egy nagyon rögös, hosszú út, amit nem lehetetlen megcsinálni, sőt, akit érdekel a légi közeledés, csak biztatni tudom, kezdjen bele, de a motivációját ne hagyja otthon! – hangsúlyozta tanszékvezető.
ND
Borítókép: Győri Gyula: „Évek kellenek mire profi pilóta lesz a hallgatóból”