Ortodox ünnep határon innen és túl

Világszerte több millió ortodox keresztény ünnepli a karácsonyt január 6-án és 7-én, csaknem három héttel azután, hogy a nyugati katolikusok megtartották az ünnepet. A nyugati katolikusokkal ellentétben az ortodoxoknál nem szokás a karácsonyi ajándékozás, ajándékaikat december 19-én, Szent Miklós napján, vagy újév éjszakáján adják át egymásnak. A mindennapi életben az ortodoxok többsége a Gergely-naptár szerint él, viszont az ünnepeket szeretik a hagyományos Julianus-naptár szerint tartani.

Hazánkban azonban már december 25-én ünneplik Jézus születését az ortodox hívek. A Napló a részletekről Sipos Barnabást, a Debreceni Szent Háromság magyar ortodox egyházközség parochusát kérdezte.

Több évszázados múlt

– Az Orthodox Egyház már a 16. században jelen volt Debrecenben, ugyanis a város első orthodox temploma, a régi Szent Miklós-kápolna görög alapítású volt, orthodox vallású görögök imádkoztak benne. Az I. világháború után orosz orthodox vallású hívek telepedtek le Debrecenben. Az akkori Szent Háromság Kápolna a Péterfia utca 19. szám alatti épületben volt kialakítva, és az 1950-es, ’60-as évek között működött – tájékoztatott Sipos Barnabás. – Az újrakezdés gondolata 1991-ben fogalmazódott meg két debreceni hívőben, és 2004-ben vált valóra, amikor az Orosz Orthodox Egyház tagjává fogadta a Szent Háromság Magyar Orthodox Egyházközséget. A közösség 2010 pünkösdjétől rendelkezik templommal és parochiával Debrecenben. A kápolnát egy melléképületből alakították ki.

– 2012-ben állami pályázat segítségével átépítettük és bővítettük templomunkat. A templom kincsei közé tartoznak az ikonosztázion 2011-ben festett képei, valamint Szent Barnabás apostol és Szentéletű Magyar Mózes ereklyéi – mutatta be a templomot parochus atya, majd hozzátette, a Magyar Orthodox Egyházmegye 2017 nyarán vásárolta meg az addig bérelt ingatlant és templomot.

Négy szólamban, négy nyelven

Sipos Barnabás azt is elmondta, az egyházközség kórusa az újjáalapítással egy időben szerveződött templomi szolgálatok céljából, és kiváló módon elsajátították az orthodox négyszólamú éneklést. A kórus énekei jelenleg hat kiadott CD-lemezen hallgathatók, melyek szláv és magyar nyelvű liturgikus énekeket tartalmaznak. A templomot látogató hívek magyar, görög, orosz, ukrán, bolgár, örmény nemzetiségűek, így az istentiszteletek nyelve magyar, görög és egyházi szláv. 2018 húsvétjára elkészült a régóta tervezett harangláb, melyen öt harang kapott helyet Görögországból.

– A karácsony, illetve az egyházi év állandó ünnepeit az Orosz Orthodox Egyház áldásával a Magyar Orthodox Egyházmegye legtöbb templomában (kivéve az orosz ajkú egyházközségek, ahol az állandó egyházi ünnepeket 13 nappal későbbi időpontban ünneplik) a Gergely-naptár szerint ünnepeljük. Vagyis a karácsony december 25-én, vízkereszt pedig január 6-án van, tehát a karácsonyt már mi is megünnepeltük, együtt a többi keresztény felekezettel. A mozgóünnepeket, mint a húsvétot, a mennybemenetelt és a pünkösdöt viszont már a Julián-naptár szerint tartjuk, így azok vagy egybeesnek a Gergely-naptárral, ha pedig nem, akkor egy vagy néhány héttel azután ünnepeljük. Az idén egy hét különbség lesz a két húsvét között – fogalmazott, majd hozzáfűzte, január 5-én, 18 órakor vízkereszt előesti szolgálat lesz a templomban, január 6-án reggel 8 órától pedig Szent Liturgiára és nagy vízszentelésre várják a híveket.

SzD

Kapcsolódó cikkek:

Az Úr megjelenésének ünnepén

Kocsis Fülöp érsek atya szentel vizet a Tiszán

Borítókép: Főtisztelendő Márk (Golovkov) budapesti és magyarországi metropolita 2019. december 28-án szentelte fel a templomot