A talált tárgyakat nem érdemes megtartani

Sokan nincsenek tisztában azzal, jogilag milyen cselekedetnek számít, ha egy talált tárgyat hazavisznek, arról képet készítenek, majd közzéteszik egy ismert internetes közösségi portálon (esetleg eladás céljából). Ha a megtaláló nem követi a jogszabály előírásait, és a talált tárgyat egyszerűen csak megtartja, akkor azzal akár bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetését is kockáztatja. Dr. Kiss Péter ügyvédtől megtudtuk: Magyarországon mind a lopás, mind a jogtalan elsajátítás elkövetőjét szabadságvesztéssel szankcionálja a jogalkotó.

Lopás esetén a szabadságvesztés büntetés mértéke – többek között – a lopott dolog (dolgok) értékétől függ.

– Ezenkívül egyéb minősítő körülmények (bűnszövetségben történő elkövetés, üzletszerű elkövetés, dolog elleni erőszakkal történő elkövetés stb.) is szerepet játszanak a büntetés mértékének meghatározásakor. Csak a lopott dolog értékének alapulvételével akár 10 év szabadságvesztésre is számíthat az elkövető. A jogtalan elsajátítás vétségének büntetése 1 évig terjedő szabadságvesztés, a fentebb említett minősített esetben 2 évig terjedő szabadságvesztés. Természetesen a jogalkalmazó az ügy összes körülményét mérlegelve alkalmaz szankciót, így akár tényleges szabadságvesztésnél enyhébb büntetéssel is sújtható az elkövető. Mindkét bűncselekménynek létezik szabálysértési alakzata is, ilyenkor az elkövetési érték csekélyebb – az 50 ezer forintot nem haladja meg –, mint a bűncselekményi alakzat esetében.

A vagyon elleni bűncselekményeket – különösen a lopást – a legrégebbi korok óta szankcionálják. Általánosan elmondható, hogy napjainkban az összbűnözésen belül a leginkább elszaporodott bűncselekményeknek minősülnek – tudhattuk meg dr. Kiss Péter ügyvédtől, aki a továbbiakban részletezte, hogyan is tudjuk kétféleképpen csoportosítani a bűneseteket.

Érdemes elhatárolni

– A vagyon elleni bűncselekményeket (lopás, jogtalan elsajátítás, sikkasztás, csalás stb.) és az erőszakos vagyon elleni bűncselekményeket (rablás, kifosztás, zsarolás, önbíráskodás) tudjuk elkülöníteni. A lopás tényállását a hatályos Büntető törvénykönyv (2012. évi C. törvény) így fogalmazza meg: aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el. A köznyelv a lopás fogalmát ennél sokkal tágabb fogalmi körben értelmezi, illetve használja – mondta.

– Többek között ezért is érdemes és fontos a lopás bűncselekményét elhatárolni más bűncselekményektől, például a jogtalan elsajátítás vétségétől. Jogtalan elsajátítást az követ el, aki a talált idegen dolgot eltulajdonítja, vagy 8 napon belül a hatóságnak vagy annak, aki elvesztette, nem adja át, illetve a véletlenül vagy tévedésből hozzá került idegen dolgot eltulajdonítja, vagy 8 napon belül nem adja vissza. Súlyosabban minősülő esete, amikor valaki védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra vagy régészeti leletre követi el a bűncselekményt – hangsúlyozta. A talált tárgyakkal kapcsolatos jogi szabályozás az 1960-as évekre nyúlik vissza. A szakember megjegyezte, valószínűleg mindnyájunkkal megesett már, hogy találtunk valami olyan dolgot az utcán vagy egy épületben, amelyet vélhetően elvesztettek, eldobtak. Ilyenkor efféle kérdések fogalmazódnak meg bennünk: mit kell kezdenünk az adott tárggyal, meg lehet-e tartani, ha nem, akkor kinek kell leadni?

– Ha a találó nem követi a jogszabály előírásait, és a talált tárgyat egyszerűen csak megtartja, akkor azzal akár bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetését is kockáztatja. A büntetőjog a lopás bűncselekményre vonatkozó szankciókat helyezi kilátásba akkor, ha valaki olyan tárgyat tart meg, amelyet a közönség számára nyitva álló hivatali, vállalati vagy más épületben, helyiségben, a közforgalmú közlekedési és szállítási vállalat szállítási eszközén felejtettek – mondta.

Nem mindegy, hol találjuk

A szakértőtől megtudhattuk, a talált tárgyakat a tulajdonjog szempontjából két csoportra oszthatjuk: megkülönböztetjük az utcán talált tárgyak, illetve a közforgalmú közlekedési eszközön vagy a közforgalom számára nyitva álló helyen (posta, hivatal, üzlet stb.) talált tárgyak esetén követendő eljárást.

– Az előbbi esetben a dolog tulajdonjogára igényt tarthatunk, utóbbi helyzetben viszont a találó tulajdonszerzése kizárt. Tehát ha valaki feltehetően más tulajdonában álló, elvesztett dolgot talál, és azt birtokba veszi, tulajdonjogot szerez a dolgon – ha arra igényt tart –, amennyiben mindent megtett annak érdekében, hogy a dolgot a tulajdonos visszakaphassa, és a dolog tulajdonosa a találástól számított 1 éven belül, élő állat esetén 3 hónapon belül a dologért nem jelentkezett.

„Az utcán talált dolgok esetén a követendő eljárás az, ha először megkíséreljük a tulajdonosnak visszajuttatni a dolgot.”

– Hogyha ez nem lehetséges, akkor 8 napon belül le kell adnunk a találás helye szerint illetékes jegyzőnek. A jegyző lépéseket tesz a tulajdonos felkutatása érdekében. Amennyiben eljárása nem jár sikerrel, a találó a dolog tulajdonjogát megszerezheti. Ha a közönség számára nyitva álló épületben vagy helyiségben (bevásárlóközpont, bank, hivatal stb.), továbbá közforgalmú közlekedési eszközön találunk valamit, akkor haladéktalanul kötelesek vagyunk leadni az üzemeltető alkalmazottjának, tehát egy banki, hivatali alkalmazottnak, a buszon pedig a buszvezetőnek. Amennyiben a talált dolog nagyobb értékű, és a találó nem szerzett felette tulajdonjogot, akkor a találó méltányos összegű találódíjra jogosult – fűzte hozzá végezetül.

Nagy Emese

Hová kell vinnünk az utcán lelt holmit?

Ha az utcán találunk egy tárgyat vagy iratot, és annak elvesztője, tulajdonosa nem azonosítható, akkor – mint arra dr. Kiss Péter korábban felhívta a figyelmet – a dolgot a találástól számított 8 napon belül le kell adnunk a találás helye szerinti önkormányzat jegyzőjének. Megyénkben Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Humán Főosztályának Igazgatási Osztálya (4026 Debrecen, Kálvin tér 11.) bír hatáskörrel és illetékességgel az ilyen ügyekben. Az eljárás illetékmentes, határideje azonnali. A leadáshoz szükség van a megtaláló személyazonosító okmányára.