Bajban vannak fecskefajaink

A magyarországi fecskefajok helyzete évről évre romlik, ez az állapot Hajdú-Bihar megyében nem jobb és nem is rosszabb az országos statisztikában szereplőnél – tájékoztatta lapunkat Szakál László, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Hajdú-Bihari Csoportjának elnöke. – Megyénkben a hazai arányokhoz hasonlóan a legveszélyeztetettebb partifecskék állománycsökkenése éves viszonylatban akár a 20 százalékot is elérheti, míg a füsti- és a molnárfecskéé 5-7 százalék között mozog. Az őszi és tavaszi vonulás, valamint a telelőterületen töltött hónapok alatt a madarakat érő kedvezőtlen hatások nagy része az időjárási anomáliákkal, viharokkal, napokig-hetekig tartó hűvös, csapadékos időszakokkal vagy éppen ellenkezőleg, szárazsággal és az abból következő táplálékhiánnyal függ össze – tudtuk meg Szakál Lászlótól.

A szakember kitért arra is, a fecskefajok európai állománycsökkenésének hátterében több ok szerepel: az élőhelyek átalakítása és az őszi gyülekezőhelyek felszámolódása ugyanolyan káros hatású, mint a települési szúnyogirtás és az intenzív mezőgazdálkodás által kiváltott környezetszennyezés. – A közvetlen emberi zavarás, a vadászat, a fészkek elpusztítása, valamint a klímaváltozás hatására az extrém száraz vagy csapadékos időszakok gyakoriságának és időtartamának növekedése is jelentősen ront a helyzeten – fogalmazott a szervezet elnöke.

Összehangolt akció kell

Szakál László arról is beszámolt, a gyülekező vagy úton lévő madártömegeket érő szélsőségek akár több milliónyi egyed pusztulását okozhatják már néhány nap vagy hét alatt is. – Mivel ezek gyakorisága növekedett, és a költőterületek környezeti viszonyai is jelentősen átalakultak, romlottak, az érintett fajok a költési időszakban egyre kisebb mértékben tudják pótolni az állománycsökkenést – mutatott rá a szakember, majd hangsúlyozta, ezeknek a hatásoknak a kiküszöböléséhez

összehangolt környezet- és természetvédelmi akciókra, a gazdálkodási struktúra átalakítására, majd a környezeti rendszerek több évtizedes regenerálódására van szükség.

Több eszköz is rendelkezésünkre áll, melyek alkalmazásával hozzájárulhatunk ahhoz, hogy évről évre minél több fióka repülhessen ki, emellett az elszenvedett veszteségek mellett is több madárnak van esélye a túlélésre és a tavaszi visszatérésre. Mivel a füstifecskék sárból építenek maguknak fészket, sárgyűjtőhelyet is kialakíthatunk, kihelyezhetünk műfecskefészkeket is, hogy elősegíthessük a fészkelést. A legfontosabb feladat, hogy minél szélesebb körben tudatosítsuk: a fecskefészek leverése helyett fecskepelenkával védekezzünk a szennyezés ellen – olvasható az egyesület honlapján.

SzD