Szép, debreceni Sesztina-villa, mi lesz a sorsod?

A ma is szemet gyönyörködtető, romantikus ingatlan gyönyörű parkjában különleges védett fa és kis játszótér is található. Az utóbbit az indokolja, hogy korábban gyermekintézmény működött az épület sokat látott falai között. Ezek a boltíves, körteraszos, tornyos falak nem mellékesen napjainkban, az elhagyatottságuk ellenére is csodálatosak, miközben pedig már 120 évesek is elmúltak.

Országgyűlésbe delegálták

A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXV. számában Antal Tamás azt írja róla, hogy Sesztina Jenő 1897-ben a barátjával, Tóth István építésszel építtette meg a Nagyerdőn az ízléses nyaralóvillát (ami aztán hosszú évekkel később a fent jelzett tragikus események színhelye lett). Az addig vezető, gazdag életútról a szerző mindenekelőtt azt is felidézi, hogy Sesztina Jenő 1869. június 14-én született Debrecenben Beör Julianna és Sesztina Lajos gyermekeként. Sesztina Jenő számára 1895-ben indult meg a magyar kereskedelemért folytatott, egész életén át tartó áldozatos munkássága azzal, hogy megválasztották a Debreceni Kereskedelmi Alkalmazottak Egyesülete elnökévé, majd a Debreceni Kereskedő Társulat választmányi tagjává.

Rangos tisztségekben és nemes emberi-kulturális-gazdasági-társadalmi tettekben gazdag pályafutásának még a legjelentősebb állomásait is nehéz felsorolni, nemhogy mindet. Annyit azonban azért mindenképpen fontos kiemelni, hogy 1920-ban a Debreceni Kereskedő Társulat elnöke lett, 1926. április 21-én a Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, majd 1927. január 8-án a kamarák küldötteként beválasztották a kétkamarás Országgyűlés Felsőházába.

A múzeum kezdeményezője

A helytörténeti dolgozat szerint Sesztina Jenő 1921. júliusában hattagú bizottságot küldött a Társulat által fenntartott iskolák pénzügyi helyzetének felülvizsgálatára. S mivel az eredmény lesújtó volt, Sesztina Jenő maga kényszerült lépéseket tenni az iskolák megmentésére. 1922-ben az egész tanári kar fizetését és a karácsonyig tartó fűtést ő állta. Ezért a kimagasló cselekedetéért Klebelsberg Kuno kultuszminiszter a kormányzónál javasolta a kitüntetését. Horthy Miklós pedig helyeselte a javaslatot, és 1923. november 11-én kormányfőtanácsosi címmel tisztelte meg Sesztina Jenőt a kiemelkedő eredményeiért.

Múlhatatlan érdemei között szerepel az is, hogy Sesztina Jenő az egyik fő mozgatórugója volt a Déri Múzeum megteremtésének. 1942. június 1-jén Horthy Miklós a Magyar Érdemrend Középkeresztjével tüntette ki a kereskedelem terén végzett kiemelkedő közgazdasági tevékenységéért.

Felvágatták az ereiket

1944-ben a sorozatos megszállások és támadások miatt a belváros romokban hevert. A Sesztina Vaskereskedés pincéjét sokan óvóhelyként használták. A Sesztina házaspár a nagyerdei villájába húzódott. Ott látogatta meg őket 1944. október 15. éjjelén a frontról hazatérő dr. Nagybákay Antal – Nagybákay (Rickl) Antal fia –, s ezzel az utolsó személy volt a családból, aki élve látta Sesztina-Nagybákay Jenőt és a feleségét, Csanak Margitot.

Az idős házaspár nem tudta elviselni a háború borzalmait és az orosz katonáktól állandóan elszenvedett lelki megaláztatásokat. Ez vezethetett ahhoz a tragikus cselekedethez, amely következtében – a szintén a pincében rejtőző özv. Keserű Imréné szakácsnő segítségével – október 21-én mindketten életüket vesztették.

A szakácsnő – saját kérésükre – felvágta Sesztina-Nagybákay Jenő és felesége ereit, majd ez után sajátját és lányaiét is. A szakácsnő és lányai életét még sikerült megmenteni, de az idős házaspár örökre eltávozott az élők sorából. Tettéért Keserű Imrénét 5 hónapi szabadságvesztés-büntetésre ítélték.

„A Sesztina házaspárt először a villa kertjében temették el, ahol a park sárguló lombjai közt s az ezüstfenyő gallyain csendesen üldögélő kis énekesmadarak szomorú szívvel nézték soha el nem felejthető jótevőik elhantolását.”

A Sesztina házaspár hamvait a későbbiekben a Debreceni Köztemetőbe szállították át, s a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. A Sesztina Lajos Vaskereskedést 1949. október 14-én államosították. Ezt megelőzően – utolsó tulajdonosaiként – Nagybákay (Rickl) Antal és fiai – dr. Nagybákay Antal és dr. Nagybákay Péter – vezették a céget. Nagybákay (Rickl) Antal 1976. március 24-én halt meg 91 éves korában, miután megírta a Sesztina Vaskereskedés történetét.

Egyetemi intézmény marad

Mivel a villában a Debreceni Egyetem gyermekóvója működött, a Napló az intézményhez fordult arról kérdezve, hogy a tervek szerint miként hasznosítják az ingatlant. Az egyetem válasza szerint a Nagyerdei körúton lévő Sesztina-villa jelenleg állami tulajdonban, de a Debreceni Egyetem vagyonkezelésében van. Korábban a DE Tudományegyetemi Karok bölcsődéje működött benne, de azt fenntarthatósági és alkalmassági problémák miatt be kellett zárni. Egyetemi bölcsőde most az intézmény saját forrásából a Klinikai Campuson működik.

Az egyetem keresi a lehetőségét, hogy a helyi egyedi védelem alatt álló épületet (Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése 35/2004. (IX. 10.) Kr. rendelet) megfelelő állapotba hozza, és újra tartalommal töltse meg. A tervek szerint a Sesztina-villa új funkciót kap, a nemzetközi képzési programok és nemzetközi kapcsolatok adminisztratív központja lesz. Az átalakításhoz szükséges tervek elkészültek, a kivitelezés az idén várható.

Vass Attila

Kapcsolódó cikkek: